Sorozatunk korábbi részeiben szakember segítségével áttekintettük, hogyan fedezhetjük fel a rettegett betegség első jeleit és azt, mi történik az első vizsgálatokon, milyen kezelési lehetőségek vannak. A folytatásban a fókuszt áthelyezzük azokra, akikre a legnagyobb kihívás vár … Az otthonában, demenciával élő idősek esetében zömmel a családtagok a segítők.

Cikksorozatunk folytatásában abban kértünk szakértőnktől tanácsot, hogyan váljunk valódi támaszává a demenciában szenvedőnek. Hogyan teremtsünk és tartsunk kapcsolatot a demens személyekkel? Milyen felfogásra van szükség a hozzátartozók részéről, hogy a lehető legnyugodtabb környezetet teremtsük meg ebben a helyzetben? Ezúttal is Szőcs Hajnalka, a Katolikus Szeretetszolgálat egészségügyi szakreferense adott útmutatást a felmerülő kérdések, problémák megoldásához.

Fontos, hogy a demenciával élők családtagjai rendelkezzenek azokkal a képességekkel és tulajdonságokkal, vagy igyekezzenek elsajátítani azokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valódi segítővé válhassanak. Ilyenek például az empátiás megértés, a feltétel nélküli elfogadás és a kongruencia képessége – hívta fel a figyelmet a szeretetszolgálat szakreferense. 

Belépés a beteg világába 

Az empátiás megértés azt jelenti, hogy a segítő a demens beteg világát igyekszik megérteni úgy, ahogy azt a beteg átéli. Szőcs Hajnalka hozzátette, hogy a feltétel nélküli elfogadás a hozzátartozó részéről nem kizárólag annyi, hogy nem bírálja, vagy nem értékeli alul a demens személyt, hanem azt is jelenti, hogy nem próbálja meg egy önmaga által elképzelt ideál felé terelni a segített időst.

A kongruencia ebben az esetben azt, hogy a segítő, nem egy szerepet vállal fel, hanem egész lényével, személyesen van benne a kapcsolatban. Szőcs Hajnalka kiemelte, a fentiek figyelembevétele és alkalmazása nagyban megkönnyíti a feladatok, érzelmek tengerében evickélő segítő családtagok életét. 

Harc helyett …

Ha a betegség elleni harcot nem vívják tovább, kiegyensúlyozottabbakká válnak ők maguk is, mely nagy hatással van a betegre is. A folytatásban felsorolta a szakember, hogy milyen célokat igyekezzünk elérni a demens beteggel folytatott kommunikációval:

• jobb együttműködő képesség,

• kevesebb bolyongás,

• kevesebb zavart állapot,

• kevesebb agitált időszak,

• kevesebb kényszeres tevékenység,

• elfogadhatóbb viselkedés,

• érezze jól magát,

• töltse aktívan mindennapjait,

• érezze biztonságban magát,

• legyen megerősített az érzelmi támogatottságban, szeretetben.

Maradj kapcsolatban! 

A folytatásban tanácsokat kaptunk azzal kapcsolatban is, hogyan érdemes kommunikálni a demens személyekkel. A szakember az alábbi tippeket javasolta:

• a segítő kerülje a konfrontációt,

• törekedjen a praktikusságra,

• tisztázza az érzéseket,

• legyen ítéletmentes,

• nézze a beteg szempontját,

• legyen következetes,

• dicsérjen sokat,

• információkat kis adagokban közölje,

• ne utasításokat adjon,

• beszéde legyen egyértelmű, tiszta, érthető, lényegre törő,

• lassan, finoman beszéljen,

• érintse meg, álljon az időssel szemben,

• tartson folyamatos szemkontaktust,

• adjon visszajelzéseket,

• akkor is beszéljen a demens idős emberhez, ha ő nem tud beszélni.

Folytatjuk!

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!