Hogyan, mitől kapott új lendületet a mozgalom – kérdezem Antal atyát, aki elmeséli: 2008-ban volt a rendnek egy nagykáptalanja (nemzetközi találkozója), ahol (újra) megfogalmazódott: az életvédelem olyan terület, amelyet kiemelt felelősséggel kell éltetni, ápolni, figyelni rá; bekerült a szabályzatba is mellékletként, hogy a pálos rend különleges missziója a lelki adoptálás.
Ettől kezdve ő maga is beleállt, más pálos atyákkal, hogy erről hírt adjanak, megkeressenek olyan világi embereket, akik szívükön viselik ezt az ügyet és velük együtt ösztönözzék az embereket. Így került kapcsolatba az Olaj házaspárral, Anettel és Dáviddal, akik lelkesen mellé álltak. Tíz éven át imádkoztak, és aztán pár éve, az abortuszon átesett nők számára gyógyulást hozó, Ráhel Szőlőskertje nevű lelkigyakorlat kapcsán (amit Anettel együtt szerveznek), felerősödött bennük, hogy ez a két ügy összefügg: az, hogy a lelkigyakorlaton gyógyulnak az emberek, és az, hogy imádkoznak a még meg nem született gyermekekért; ezért a két ügyet elkezdték párhuzamosan vinni.
Amikor személyes motivációjáról kérdezem, őszintén megvallja: férfiként kezdetben nem volt számára természetes – ahogy a férfiak többsége számára sem az –, hogy a magzatok életén gondolkodjon vagy végigkövesse azt a folyamatot, hogy a várandóságot egyes nők nehézségként élik meg, hiszen korábban nem nagyon került kapcsolatba ilyenekkel. Azonban a lelkigyakorlatok, ahol 40-50 nő történetét hallgatta meg, rávilágítottak sok mindenre; és immár sikerült belülről látnia ezeknek az abortuszon átesett nőknek az életét; látta, hogy mi vezetett a döntéshez a szűkebb-tágabb környezet, a szülők, a férfiak és a nő részéről – és ez érzékenyebbé tette a témára.
Mindig tudta, hogy az abortusz bűn, de sokáig nem volt világos számára, mennyi szenvedés veszi körül ezt a nehéz döntést. Férfiként és papként leginkább a szenvedésre kezdett érzékeny lenni; arra, hogy mennyit szenvednek az érintett nők: elhanyagolást, lelki-érzelmi zsarolást, vagyis bántalmazást élnek át.
„Az abortuszt megelőző gyötrődések láttán jutottam el az el nem fogadott gyermekekig” – fogalmaz Antal atya, majd hozzáteszi: nemcsak a döntést megelőző szenvedésről van szó, hanem az abortuszt követő, akár élethosszig tartó, számos formában megjelenő (bűntudat, rossz álmok, állandó nyugtalanság, túlevés, párkapcsolat megromlása, gyermekek túlféltése) ún. poszt-abortusz szindrómáról is.
Számára először megdöbbentő volt, hogy a lelkigyakorlatokon mindenféle korú nők részt vettek; akiknek még friss volt a traumatikus élmény, ők is tudták már, hogy baj van, de még nem jutottak el a szembenézésig, viszont akik már évek, évtizedek óta hordozzák ennek terhét, azoknak világossá vált, hogy előbb említett problémáiknak mi az oka.
„Hiszen olyan jelenségekről van szó, amire nincs más magyarázat, így szembe kellett nézniük az abortusszal.
A leggyakoribb egyébként a véget nem érő gyász: az anya nem tudja, hol van a gyermeke, nem tudja eltemetni, nem tud magának megbocsájtani.
Többen többször meggyóntak, mégsem könnyebbültek meg. A bűnbocsánaton túl, szükséges egy gyógyulási folyamat is; erre jó a lelkigyakorlat” – magyarázza.
Nem érzem véletlennek a férfiak szerepének hangsúlyozását, ezért rákérdezek az Olaj házaspárral e célból létrehozott szövetségre, amit Szent Józsefről neveztek el. Antal atya így válaszol: „József volt az első lelki adoptáló. Amikor magához fogadta Máriát várandósan, nem sok mindent értett az egészből. Ő az a férfi, aki hitből él, akit nem a körülmények befolyásolják, hanem rátámaszkodik Istenre, és így viszi tovább a Szűzanya és Jézus történetét. Ez az elnevezés egyben felhívás arra is, hogy a lelki adoptálás nemcsak a nőknek szóló imádság. Ahogy az abortusz sem a nők ügye, hanem mindnyájunk ügye. Szükségesek ugyanúgy a férfiak ott, ahol elkezdődik a megfogant élet, szükség van a hitükre és a jelenlétükre; és ezt József nagyon szépen képviseli.”
Antal atya és az Olaj család bekapcsolódásával, valamint a lengyel mozgalom újításainak, technikai fejlesztéseinek átvételével itthon is újra beindult a mozgalom, amelynek célja, hogy legalább annyi imádkozó legyen Magyarországon, mint amennyi abortusz történik évente (a folyamatosan csökkenő szám még mind 20ezer feletti). Így például most már nemcsak egyetlen napon lehet fogadalmat tenni, hanem több másik alkalommal, például Mária-ünnepekhez vagy zarándoklatokhoz kapcsolódva.
A szervezők igyekeznek minden olyan alkalmakat „felhasználni” erre, ahol sokan vannak együtt, ahol sok embert lehet ezzel megszólítani. Ilyen például a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is, amelyhez csatlakozva, a Bízd rá magad sátornál ők is meg fognak jelenni. „Jó, ha látnak az emberek ezzel foglalkozó arcokat és személyeket, nemcsak olvasnak róla, rákérdezhetnek, kaphatnak egy kis ajándékcsomagot – egészen más így elkezdeni”.
Ennek oka, hogy bár szimbolikus üzenete van az eredeti időpontnak, mégsem annyira lényeges; inkább annak van jelentősége, hogy elkezdjük, illetve együtt kezdjük másokkal. Legyen ez egy olyan ünnepélyes, közös élmény, amire lehet emlékezni, amiből lehet erőt meríteni; hiszen ez az imádság egyébként egy elég magányos dolog, nem könnyű végigcsinálni, nagy a kísértés, hogy ne jusson rá idő vagy abbahagyjuk.
Éppen ezért igyekeznek valamilyen közösséget is szervezni a mozgalom köré; például minden szerda este van közös ima, rendszeresen küldenek hírleveleket, és évente van egy személyes találkozójuk is, amit tavaly online módon kényszerültek lebonyolítani. De ha valakinek erre sincs igénye vagy lehetősége, akkor konkrét közösségi alkalom nélkül is bármikor be lehet regisztrálni a honlapon, vagy akár regisztráció nélkül is, a fogadalomtétel egyedüli, Isten előtti elmondásával el lehet kezdeni a kilenc hónapig tartó imát.
Az online világ egyébként más szempontból is segített a mozgalomnak. Például a lengyelek elérhetővé tettek egy olyan applikációt, ami nemcsak az ima szövegét, hanem napi elmélkedést is tartalmaz, és napi szinten követhető a magzat fejlődése is, sőt, már van külön applikáció a gyermekek számára is – és ezeket mind lefordították magyar nyelvre. Személy szerint az utóbbi fejleménynek nagyon örülök, mert a korábbi verzió túl elvont volt a gyermekeim számára, nehéz volt számukra érthető módon átadni a közös imák alkalmával.
Tágabb családomra gondolva pedig azt a fejleményt is üdvözlöm, hogy más felekezetek számára is elérhető; ugyanis Antal atya elmondja, hogy a protestánsok is bekapcsolódtak egy saját maguk írta formulával, ami ugyanúgy működik, „mert ez nem egy formához kötődik, hanem ahhoz a szándékhoz, hogy imádkozzunk valakiért”. Ami a tágabb társadalmat illeti, Antal atya mosolyogva válaszol kérdésemre: ez egy imádság, és aki imádkozik, az már hívő. Viszont az ima szempontjából teljesen mindegy, hogy a magzat szülei hívők-e vagy sem. Megtudom tőle azt is, hogy a mozgalom nyitott az oktatás, prevenció irányába is; sokféle fórumon tudnak kapcsolódni a témában oktatókhoz, mindig szívesen mennek, ha meghívják őket egy-egy előadásra. „A lelki adoptálás része egy nagyobb, rendszeres életvédelmi oktatásnak” – foglalja össze Antal atya.
A lelki adoptálás egy kívülálló, akár hívő ember számára is túlságosan misztikusnak, érthetetlennek tűnhet – vetem fel neki az időnként nekem is szegezett megjegyzést. Antal atya szerint viszont elég a mi részünkről, ha megvan a szándék, hogy egy gyermekért imádkozzunk, akit mi nem, Isten viszont ismer. Ne akarjuk mi meghatározni, hogy melyik legyen az a gyermek; induljunk ki abból a tényből, hogy Isten meg akarja adni minden anyának és gyermeknek a szükséges segítséget ahhoz, hogy megszülethessen és szerető családban nőhessen fel. Viszont ahhoz, hogy az illető nő/szülő be tudja fogadni Isten segítségét, világosságát, ahhoz szükség van mások imádságára, közbenjárására. Az ima tehát anonim, de ha valaki több éven keresztül sokáig imádkozik, Isten néha megadja neki azt az ritka élményt is, hogy kiderüljön, kiért teszi. De nem ez a lényeg, ez inkább csak megerősítésként szolgál, ahogy a tanúságtételek másokat is megerősítenek ebben.
Kérésemre három ember történetét, tanúságtételét meséli el.
Egy külföldön élő édesanya nyolc hónapos várandósan került olyan helyzetbe, hogy erős családi nyomásra abortuszon gondolkodott, miközben ő nem akarta. Férje elhagyással fenyegette, ezért felhívta Antal atyát, aki biztatta őt, imádkoztak érte, aminek köszönhetően visszajött a reménye, megtartotta a gyermeket, aki most már két éves. Amikor Antal atya megkérdezte a nőt, hogy hányadik hétnél tart, kiderült, hogy pontosan ott, ahol éppen ő is tartott egy lelki adoptálásban – úgy tűnik tehát, hogy éppen őérte imádkozott.
A másik eset: egy nagymama imádkozott leendő unokáiért, és kétszer is megismétlődött, hogy épp amikor ő elkezdte az imát, akkor fogantak meg az unokái.
Egy másik nagymama pedig egy zarándoklat több száz emberétől kért imát a születendő unokájáért, mert a lánya már a műtőben volt abortusz miatt, ahonnan végül felkelt, hazament és megszülte gyermekét.
Búcsúzóul Antal atya elmondja: szerinte egy olyan átlátható, jól kezelhető, összefoglaló honlapra, mint a Bízd Rá Magad, nagyon nagy szükség volt/van, több szempontból is. Gyorsan lehet segítséghez, programokhoz jutni, amiket egyébként sokat kellene keresgélni a világhálón és nem biztos, hogy sikerrel. Az egyházi szűrés is órási segítség, hiszen az már önmagában garancia. És mivel a találatok egymás mellett vannak, lehet, hogy valaki olyasmire is rátalál, amit nem is keresett, mert nem tudott róla. Ez egy nagyon jó lehetőség minden résztvevő, tehát az ő számukra is, hiszen őket is elérhetik ezáltal olyanok, akik nem célzottan rájuk keresnek.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: BRM Média
Képek forrása: József Szövetség, Antal-Ferencz Ildikó, nyitófotó forrása: Merényi Zita/Magyar Kurír
Szerző: Antal-Ferencz Ildikó
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
