Mit is jelent magamat odaajándékozni a másiknak?

Borítókép

A TestTeo' Hétvégék ötlete Roska Péter atyához fűződik, akinek kezdeményezésére 2009-ben megalakult egy ima- és munkacsoport, amelynek célja volt a fiatalok tisztaságra nevelésével kapcsolatos gyakorlatok összegyűjtése és új lehetőségek keresése. A tagok rátaláltak Szent II. János Pál pápának a test teológiájáról szóló tanítására, és annak Christopher West amerikai teológus és antropológus által feldolgozott formájára: A test teológiája kezdőknek című könyvre. Azt áttanulmányozva, 2014-re összeállítottak egy egész hétvégés programot, amely a szexualitásunk gyógyulásának és helyreállításának lehetőségét kínálja fel, és amelyet eleinte csak ismerősöknek, de azóta ezernél is több fiatal felnőttnek, kamaszoknak, házasoknak és szerzeteseknek mutattak be. A már több mint 20 fős TestTeo' stáb négy tagjával beszélgettem a kezdetekről, tapasztalataikról és terveikről.

Személyes indíttatások

Schaffler Ágnes tolmácsként dolgozik, benne volt a kezdeti kiscsoportban. 2005-ben hallott először II. János Pál pápának a test teológiájáról szóló tanításáról, nagyon megragadta. Magyarországon még senki nem foglalkozott ezzel; és amikor Roska atya megemlítette egy előadásában, Ági felvette vele a kapcsolatot. Az atya kezdeményezésére néhány hasonlóan lelkes és motivált fiatal (köztük Vadász Kinga, Portik-Bakai Melinda) elkezdtek komolyan foglalkozni a témával: 2-3 heti rendszerességgel összeültek, átbeszélték, átimádkozták. A csapathoz csatlakozott Babos Áron atya és az akkor még csak szeminarista Hodász András is.

2011-ben Londonban, a 3. Nemzetközi Test Teológiája Szimpóziumon találkozhattak a témával foglalkozók "krémjével", például Christopher Westtel, Mary Healy-vel. Ági megemlítette Westnek útkeresésüket; ő azt javasolta, hogy sokat imádkozzanak saját céljaikért (és érte is). Először West angol nyelvű előadásait nézték meg DVD-n és beszélték át, és amikor A test teológiája kezdőknek című könyv magyar fordítása elkészült, fejezetről fejezetre áttanulmányozták, majd az alapján összeállították az első hétvége anyagát.

Nagy segítség volt, hogy Ausztriában, a Nemzetközi Teológiai Intézetben is részt vehettek egy hasonló témájú hétvégén – ez is egy olyan élmény volt, ami terelte őket, de alapvetően az említett könyv alapján dolgoztak ki egy saját anyagot, megspékelve az előadók és a tanúságtevők saját élményeivel.

A szervezők 2014 elején még nem érezték magukat teljesen késznek a feladatra, de úgy döntöttek, belevágnak. A barátokból és ismerősökből verbuválódott ún. demó-hétvége nagyon pozitív visszajelzései alapján egyértelművé vált: folytatniuk kell. Az első pár hétvége résztvevői közül sokakat hívtak csatlakozni a stábhoz; így alakult ki mára a több mint 20 fős csapat, amely az elmúlt hét és fél év alatt közel ezerszáz embert ért így el. Szájról szájra terjed a hírük; hosszú várólistájuk van, azaz jelenleg több hétvégére volna igény, mint amennyit mostani életállapotukban – többnyire kisgyermekes házaspárok, összesen 21 gyermekkel – vállalni képesek. Éppen ezért is szeretnék segíteni, hogy országszerte és határainkon túl is minél több közösség elindíthasson hasonló hétvégéket.

Gálné Babos Fruzsina és Gál Tibor nyolc éve házasok, három kisgyermekük van. Tibi fizikus végzettségű, édesapjától örökölt családi vállalkozásukat vezeti, Fruzsi vegyész végzettségű, kémiatanár szeretne lenni. Az utóbbi másfél évben ők a csapat vezetői, de ez forgószínpadszerűen változik. Az első, ún. demó-hétvégére Fruzsi testvére, Áron atya hívta meg őket, így pár hónapos házasként, meggyőződésük szerint Isten által vezetve kerültek oda. Fruzsi szerint a program nagyon sokat adott nekik, számos ráébredésük volt; tartalmas visszajelzéseik alapján pedig elhívták őket, vegyenek részt a következőn is, és segítsenek a háttérmunkában. 

„Nagyon sok mindent megértettünk a saját küzdelmeinkről, múltunkról, családi örökségünkről, a hallottak új perspektívába helyeztek mindent a házasságunkban, nemcsak a szexualitást, és megoldási javaslatokat is kaptunk. Mivel nagyon tömény volt, szívesen visszamentünk volna újra meghallgatni, ez pedig egybevágott a szervezők szándékával”meséli Tibi, hozzátéve: háttérmunkára készültek, de végül belecsöppentek a mély vízbe, váratlanul felkérték őket tanúságtevőknek, s azóta már rendszeresen tartanak előadásokat is. Ági elmagyarázza: a szervezők kifejezett célja, hogy többen is meg tudjanak tartani egy-egy előadást, mert így több hétvégét tudnak szervezni; és más csoportoknak is segítenek az előadások tartásában, például Erdélyben.

Müller Márk filozófiatanár, a kommunikáció területén dolgozik egy alapítványnál. Ő is részt vett az első hétvégén, őt is visszahívták. Fontosnak tartja elmesélni, hogy a Krisztus Légiója 2009-től induló nagy botránya után majdnem elhagyta az egyházat, hitbéli vákuumba került, így a hétvége neki nemcsak hitbéli megerősítést, hanem lelki családot, projektközösséget, sőt hivatáskeresésében támaszt is adott, ő is szeminarista lett. Azt sem hallgatja el, hogy kezdetben volt egy prózai motivációja is: barátnőt találni. Gyerekkori barátja hívta el, és mivel sok mindenben példakép volt számára II. János Pál, és a szakdolgozatához is kapcsolódott, intellektuálisan is érdekelte a téma. Isten vezetését érezte ő is, azonnal igent mondott a csatlakozási felkérésre; és amikor kiderült, hogy Hodász atya Rómába megy tanulmányútra, lelkesen átvett tőle néhány előadást.

„Ami engem leginkább megérintett, és ami tapasztalataim szerint sokakat megérint, az a szeretet, ami árad a pápai tanításból és az egész csapatunkból; ahogy minket is formál abban, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Gyümölcsöző csapat lettünk; már csak a gyermekszámot nézve is: folyamatosan köttetnek házasságok és születnek gyermekek. Nagyon befogadó közeg vagyunk azzal együtt, hogy világosan képviseljük az egyházi álláspontot. Törekszünk irgalmasan, saját eseteinkből tanulva beszélni az Igazságról.”

A tanítás eredete

Tibi elmagyarázza: II János Pál pápa 1979-’84 között tartott audienciabeszédeinek sorozata kihívást jelentő szöveg. Tele van szakszavakkal, teológiai és filozófiai jártasságot igényel. Megértése még a felkészültebbek számára is kihívás, nemhogy a hétköznapi hívők számára, ezért sokáig feldolgozatlan maradt. Több teológus, antropológus – többek között West – kezdett el foglalkozni vele; utóbbi zsenialitása, hogy képes volt (említett könyvében és előadásaiban) az átlaghívők számára is érthetővé, befogadhatóvá tenni ezt a nehéz és kényes témát.

Márk átveszi a szót: a pápa beszédsorozata válasz a világban történő jelenségekre (szexuális forradalom, hormonális fogamzásgátlás). Előzménye, hogy VI Pál pápa kiadja a Humanae Vitae enciklikát, amely megerősíti az egyház tanítását a fogamzásgátlással kapcsolatban, mire az egyház egy része felbolydul. Ezt érzékeli Wojtyła bíboros is, a későbbi II. János Pál, aki erkölcstanszéken tanítóként megírta a test teológiájáról szóló munkáját, és amikor megválasztják pápának, erről beszél öt éven keresztül, s burkolt célja, hogy az említett enciklikát magyarázza az egyháznak. Ő nemcsak tanított, hanem aktívan járt túrázni a fiatalokkal, valós párbeszédet, sőt levelezéseket is folytatott velük erről a témáról – teszi hozzá Ági.

Tibi így folytatja: a tanítás, melynek sokatmondó alcíme – „Férfinak és nőnek teremtette” , két nagy részből áll: az első antropológiai jellegű, a második az ún. nagy misztériumról szól. Az első részben a pápa arra keresi a válasz, Isten miért teremtette az embert férfinak és nőnek, mi volt ezzel a szándéka; kicsoda az ember, férfiként és nőként Isten tervében; és kicsoda maga az Isten. Az első rész a Teremtés könyvét elemzi: milyen volt az eredetileg tiszta állapot az Édenkertben, mi történt a bűnbeesés révén, s a megváltás fényében hogyan tudja ezt a sebet Isten gyógyítani, s a jelen után beszél a jövőről: a mennyországbeli megváltott szexualitásról. A második rész azt vizsgálja, hogy a férfi és a nő testi egysége a szexualitásban és házasságban milyen módon vetíti elő Krisztus és az egyház egységét; milyen következtetéseket vonhatunk le a szexualitásra és a házasságra, ember és Isten, Krisztus és egyház kapcsolatára nézve. „Ha a felszínen nézzük, akkor a tanítás és a TestTeo' hétvége arról szól, ki az ember, mint férfi és nő, és mi a szexualitás; de ha mélyebben nézzük, akkor arról, ki az ember Isten tervében és ki az Isten – és ez lefedi a teljes Szentírást, a katekizmust a házasság szemszögéből. Tehát a résztvevők a teljes kereszténységről kapnak egy átfogó képet, egy bizonyos szemüvegen – szexualitás, házasság – keresztül.”

De nem kell házasságban élniük – teszi hozzá sietve Ági. A hétvége alapvetően 18-35 év közötti fiataloknak szól, de nemcsak pároknak, hanem egyedülállóknak, párkeresőknek és cölibátusban élőknek is. „Hiszen saját életutunkról van szó és az önajándékozás megéléséről. Nekem nagyon gyógyító élmény volt egyedülállóként, épp egy kapcsolatból kilépve, részt venni egy hasonló lelkigyakorlaton. Megtapasztalhattam, hogy Isten szeretett gyermeke vagyok, és az a feladatom, hogy ezt a szeretetet másoknak átadjam, és ajándékká váljak a számukra. Tehát nemcsak párban lehet jönni, sőt, a hétvége nagyon gyógyító lehet annak is, aki egyedül él, hiszen nemcsak a szexualitásban ajándékozzuk magunkat, hanem a leghétköznapibb cselekedeteinkben isfejti ki. Fruzsi megemlíti: volt két, csak házaspároknak szóló, korhatár nélküli hétvégéjük. Szervezés szempontjából kihívást jelentett, de közben újra megtapasztalták: ez a tanítás mindenkinek szól. Márk kiegészíti: a szerzetesek számára nemcsak azért fontos a hétvége, hogy másokon segítsenek, hanem azért is, mert az nekik is szól; ez nem egy párkapcsolati hétvége, nem a párkapcsolati problémák gyakorlati megoldásáról szól, hanem arról is, mit jelent magamat odaajándékozni és Isten ajándékait elfogadni – tehát a megszentelt életűeknek is szól.

Tibi kiemeli: csodálatos a pápa megközelítése ehhez a nehéz és érzékeny témához, hiszen azt javasolja, hogy menjünk a mélyére, és vegyük észre, Isten mennyire magasztos dolognak teremtette a szexualitást, milyen nagy kincs, hogy minket férfinak és nőnek teremtett és kommunióra, egységre hív – ezt tegyük a tanítás fókuszába, és ezt adjuk tovább pozitívan és szeretettel. Fontos kiemelni mindennek a szépségét; tele vagyunk olyan szentírási szakaszokkal – Énekek éneke, Tóbiás könyve –, ahol érződik a szexualitás és teremtettség szépsége, ezeket természetesen mi is felhasználjuk a hétvége során – teszi hozzá Márk.

A TestTeo' Hétvégék felépítése

A két és fél napos programon nyolc előadást tartanak, amelyen végigveszik a pápai tanítást az arról készült West-könyv alapján; ezeket kiscsoportos beszélgetések és tanúságtételek színesítik; emellett van dicsőítés, gyónási lehetőség, szentségimádás, közös és csendes ima, minden nap szentmise.

Tibi kifejti: a TestTeo' csapat a West-könyv fejezetei alapján nyolc előadásban adja át a tanítás főbb gondolatait. Az első előadás egy átfogó bevezető, a másodiktól a hetedikig a pápa gondolatmenetét követi végig, az utolsó pedig egy összefoglaló, új evangelizációra buzdító rész, így a hétvége résztvevői belekóstolhatnak a pápai tanítás egészébe. Az előadásokat stábtagok tartják, akik között néhány pap is volt, van (Hodász András, Babos Áron, Riesz Domonkos). Az ötödik előadás például a cölibátusról szól, ezt jellemzően cölibátusban élők tartják (pap vagy megszentelt életű). A miséző és gyóntató atyák között három püspök is volt, és több, főleg Esztergom-budapesti egyházmegyés pap (Roska Péter, Csépányi Gábor, Monostori László atyák). Főleg a szombat esti szentségimádás alatt van nagy igény a gyónásra. Addigra megérik a résztvevőkben az Isten irgalmába vetett bizalom és az, hogy mit szeretnének letenni eléje.

Fruzsi beavat: a hétvégén két vagy három tanúságtétel szokott lenni; az első a tanítás első feléhez tartozik, egy stábtag adja elő személyes életútját; a másodikon a tanítás második részéhez kapcsolódva egy házaspár vagy házasságra készülő pár mutatja be saját útját, érintve a házasság előtti és alatti szexualitást. A harmadik témája változó, mert maga a hétvége felépítése is folyamatosan változik; próbálgatják, mi adhat a legtöbbet a résztvevőknek. „A tanúságtételek esetén két dologra fókuszálunk. Egyrészt, megpróbáljuk kidomborítani azt, hogy Isten mit cselekedett a személyes életünkben e tanítás által, hogy gyógyított meg minket sérüléseinkből. Másrészt, igyekszünk brutálisan őszinték és szókimondóak lenni a saját történeteinket illetően, ebben a nem könnyű témában, mert azt tapasztaljuk, erre van szükség ahhoz, hogy a résztvevők meg tudjanak nyílni önmaguk felé is, rá tudjanak nézni a saját sérüléseikre, bűneikre és az általuk megélt csodákra”magyarázza Tibi.

Márk hozzáteszi: a tanúságtételek Isten jelenlétének megtapasztalásáról szóló személyes beszámolók, megosztások saját élményekről; és kapcsolódhat olyan tabutémákhoz is, mint pornófüggőség, a tisztaság megőrzésének nehézségei, vagy az önkielégítés kérdése. „Amikor kiáll valaki közülünk és meghallgatjuk, az nagyon hiteles, és az igazán nagy kincs ebben az, hogy akarva-akaratlanul bevon. Vagy elmenekülsz – erre is volt már egy-két példa –, vagy elkezdesz reagálni rá. Ez azért is fontos, mert a szexualitás a mi szüleink generációjában – és általában a kereszténységen belül is még mindig – tabutéma; itt viszont kialakul egy biztonságos tér, ahol úgy beszélhetsz róla, hogy nem leszel megítélve, megmérve, csak kapsz egy teret, hogy ezzel foglalkozhass. Volt olyan résztvevő, akivel szenvedélyesen vitáztunk az abortuszról; most az egyik legaktívabb stábtagunk.”

A négy kiscsoportos beszélgetés során a résztvevők megismerkednek, majd átbeszélik az előadások témáját. "Nagyon figyelünk személyesen minden résztvevőre; egy kiscsoportba például a hasonló élethelyzetűeket rakjuk össze. A házas hétvégéken férfi-női kiscsoportokat alakítunk ki, ahol a lányoknál legtöbbször, a férfiaknál esetenként nagyon mélyre mennek. Ilyenkor mindenki sokat kap; az is, aki nem oszt meg" – emeli ki Fruzsi. Márk megerősíti: nagyon szereti a kiscsoportokat, amikor együtt visszanéznek az elhangzottakra; ez egy közös reflexiós kör, ami elmélyíti a hallottakat az egyén szintjén; ilyenkor mély megosztásokra kerül sor, amelyek a vezetőnek is sokat adnak. Ági így folytatja: „Nagyon megrendítő és megtisztelő szemtanúja lenni az emberekben zajló folyamatoknak; engem nagyon megérint,  ha visszahallok egy-egy történetet, hogyan tisztult ki és gyógyult be egy-egy lelki seb, hogyan kezdődött el egy párkapcsolat új szakasza”, és hozzáteszi, hogy a stábtagok megszólíthatóak külön is; van rá példa, hogy egyénileg megkeresik őket. A közös étkezések alatt sem vonulnak el, mindig együtt vannak a résztvevőkkel, így tudják megőrizni a személyes hangulatot. Éppen ezért nagyon figyelnek a résztvevők számára is; a legnagyobb hétvégén 60 fő vett részt, 20 stábtaggal; ideálisnak a 40 főt tartják, 8-10 stábtaggal. Folyamatosan szervezik a hétvégéket, várólista van, amire fel lehet iratkozni a honlapon, de ha elhívják őket közösségi alkalmakra, oda is szívesen mennek.

A lelkigyakorlat végén van az ún. fórum, ahol a résztvevők kérdéseket tehetnek fel a szervezőknek. Egész hétvégén gyűjtik ezeket, majd megpróbálnak másfél órában mindenre válaszolni. "Nagyon erős szokott lenni, mert bármit meg lehet kérdezni, és általában meg is tudjuk válaszolni, hiszen ilyenkor kiáll az egész csapat. Sok helyről jövünk, sokfélével foglalkozunk – szexuálpszichológus is van a csapatban – és sokféle nézőpontunk van, ezért olyan nem nagyon volt, hogy egy kérdésre senki nem tudott volna válaszolni" – meséli Tibi.

Márk hozzáteszi: a kérdések egy része távolabbról kapcsolódik a témához; például az olyan aktuális témák, mint a melegházasság (érdekli a résztvevőket, mi az egyház tanítása erről, és hogyan viszonyuljanak ehhez a kérdéshez); a tisztaság elfogadása (ugyanazt várja el tőle, a 40 évestől az egyház, mint a 20 évestől?), dogmatikai, bioetikai kérdések (abortusz, eutanázia).  Fruzsi kiegészíti: nemcsak spirituális, hanem gyakorlati megközelítések is szóba kerülnek, konkrét praktikákat is kérdezhetnek, akár névre szólóan is valamelyik stábtagtól, és olyan nagyon mély és személyes kérdések is előjöhetnek, hogy valakit abúzus ért, hogyan gyógyulhat, kihez fordulhat.

Óriási előny és segítség, hogy többen vagyunk – ismétli Tibi. És ami még segít: imádságban is készülnek a hétvégére. "Igyekszünk előtte végigmondani a kilencedet, és Isten elé helyezni a hétvégét. Tapasztaljuk, hogy a Szentlélek hogyan tud rajtunk keresztül dolgozni; ez azért lehetséges, mert a hétvégének erős imaháttere van, nemcsak mi és a résztvevők, szerzetesközösségek imádkoznak érte" – magyarázza. Fruzsi kiegészíti: utána a résztvevőkért is imádkoznak egy kilencedet, hogy ami bennük elindult, továbbfejlődhessen. Emellett felajánlják nekik, hogy a központi emailcímre írhatnak – többször kértek már így tanácsot –; és megpróbálnak évente egyszer megszervezni egy utótalálkozót, ahol mindig van előadás, tanúságtétel, kiscsoport és dicsőítő szentségimádás. "Van tehát lehetőség velünk és egymással kapcsolatba lépni"– veszi át a szót Ági. Fontosnak tartja megemlíteni: ők nem egy hivatalos egyházi közösség, de az Esztergom-Budapest egyházmegyei ifjúsági referenssel szoros kapcsolatban vannak, egyházi hovatartozásuk és elköteleződésük egyértelmű.

Végül a Bízd Rá Magad! (BRM)-honlapról kérdezem őket. Ági nagyon jó és szép kezdeményezésnek tartja csokorba gyűjteni a hiteles és megbízható jógyakorlatokat, gratulál az ötletgazdáknak és létrehozóknak. Tibi szerint nagy megtiszteltetés, hogy felkerülhettek a honlapra, Fruzsi hozzáteszi: a BRM egy jó ajánlólevél. Márk szerint a BRM egy olyan eszköz, melynek hitelessége révén további emberekhez is eljuthat a TestTeo' híre és üzenete.

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Szerző: Antal Ferencz Ildikó
Kép forrása: Shutterstock, TestTeo