Rózsafüzér – a hit gyöngyei

Cikkek, hírek / Rózsafüzér – a hit gyöngyei

Ebben a cikkben

Egy olyan korban, amelyet a szüntelen technológiai fejlődés sokszor könyörtelen hajszolása jellemez, vágyunk a nyugalom és a szemlélődés pillanataira. Ebben egy időtlen gyakorlat áll a rendelkezésünkre: a rózsafüzér. Gyöngyszemeivel egybefonja a történelmet, a szellemiséget és a hit mélységeit. A rózsafüzér évszázadokon, kultúrákon és kontinenseken átívelő, nyugodt szépségével és mély szimbolikájával a mai napig megragadja a szívünket és az elménket.

Rózsafüzér, ima, hit

A rózsafüzér ima kialakulása

Az eucharisztián kívül nincs népszerűbb szertartás az egész világon, mint a rózsafüzér ima. Honnan származik és miért tartja fenn népszerűségét oly sok határon, kultúrán és korszakon átívelően? A rózsafüzér története tele van tényekkel, igazságokkal és legendákkal. Több mint 600 éve a katolikus rózsafüzér imádság az áhítati életünk egyik legmegragadóbb formája.

Szerzetesek és remeték az első időktől kezdve használtak ima-eszközöket ismétlődő imádságok számolására. Az elmondott imák számát különböző anyagú golyócskákból (egyszerű növényi magvak, gyöngyök, apró drágakövek stb.) készült tagolatlan füzéren, kavicsokkal, vagy fára, kőre tett jelekkel tartották számon. Fennmaradt egy 419-ben feljegyzett apokrif történet Remete Szent Pálról miszerint a Miatyánk számlálására a ruháját 300 apró kővel töltötte meg és minden imáért, amit mondott, egyet eldobott. Minél többet imádkozott, annál könnyebb lett.

Az első rózsafüzéreket a hagyomány szerint Szent Domonkosnak, a 13. században élt apostoli férfi és rendalapítónak köszönhetjük. Szent Domonkost III. Ince pápa Dél-Franciaországba küldte missziós megbízásra, ahol sokáig fáradozott az albigens eretnekek megtérítésén. A hagyomány szerint hittérítő küzdelmeiben a Boldogságos Szűzhöz fordult és azt kérte, tanítsa meg, hogyan harcoljon sikeresebben a már nagyon elharapódzott bűn és tévely ellen.

Ekkor a Szűzanya arra bátorította Domonkost és követőit, hogy a rózsafüzéren keresztül terjesszék a hozzá és Fiához való ragaszkodást és biztosította őket, hogy nagy kegyelemben részesül mindenki, aki imádkozza a rózsafüzért.

Szent Domonkos ehhez az imához összepréselt rózsaszirmokból készítette el a Szűzanya számára az első rózsakoszorút, ebből alakult ki a mai formájában ismertté vált rózsafüzér. A rózsafüzér elterjesztéséért különösen a domonkos és a ciszterci rendek tettek sokat az évszázadok során, miközben Európa-szerte prédikáltak, a laikusokat a rózsafüzér rendszeres imádkozására ösztönözték.

Rózsafüzér, ima, hit

A rózsafüzér útjának nyomában

A rózsafüzér történelmi levezetésének legjelentősebb eseménye az első Rózsafüzér Társulat megalakítása volt 1470-ben Boldog Alanus de Rupe által. Ezek a közös imádságok nagy szerepet játszottak a közösségek formálásában és összetartásában is.

Számos pápa bátorította ezt az áhítatot. Az egyik figyelemre méltó példa V. Pius pápa (1566-1572) idejéből származik. Abban az időben a törökök sok háborút vívtak a keresztény Európa meghódítására és jelentős sikereket értek el. V. Pius pápa arra kérte az összes hívőt, hogy imádkozzanak és kérjék a Szűzanya közbenjárását, hogy a török fenyegetés megálljon. A híres lepantói csatában végül, 1571. október 7-én

a keresztény erők megsemmisítő győzelmet arattak az oszmánok felett, ezzel feltámasztva a reményt. A pápa a győztes csata után rendelte el a Rózsafüzér Királynője ünnepet.

Két évvel később XIII. Gergely pápa létrehozta a Legszentebb Rózsafüzér ünnepét, amelyet a mai liturgikus naptárunkban még mindig ezen a napon ünneplünk.

Rózsafüzér, ima, hit

Új tanításokkal gazdagodva

XIII. Leó pápa munkája a rózsafüzér népszerűsítésében mérföldkő a Mária iránti tisztelet e legdicsőségesebb imájának fejlődő történetében. XIII. Leó minden más pápánál többet írt a rózsafüzérről. Tanításainak középpontjában az a gondolat állt, hogy

a rózsafüzér használatával lehet a leghatékonyabban elérni Máriát és közbenjárása révén fiát, Jézus Krisztust.

Különlegessége eme imádságnak, hogy Jézust a Szűzanyán keresztül szemléljük és tapasztaljuk emberi és isteni mivoltát. Leó pápa az októbert a rózsafüzér hónapjává tette.

XXIII. János és VI. Pál pápák új tanításokat vezettek be a rózsafüzérről, miközben folytatták elődeik tanításait. János pápa számára a rózsafüzér az összes megváltott egyetemes imája volt. Továbbá azt tanította, hogy a rózsafüzér misztériumainak hármas célja kell, hogy legyen: misztikus elmélkedés, bensőséges elmélkedés és jámbor szándék. Pál pápa szintén hangsúlyozta a misztériumok fontosságát, mondván, hogy a rózsafüzér imái a misztériumok nélkül csupán egy üres burok.

Rózsafüzér a lourdesi és fatimai látomásokban

A rózsafüzért számtalan jelenés kísérte az évszázadok során. Az egyik leghíresebb látomás 1858. február 11-én történt, amely teljesen megváltoztatta a lourdesi molnár lányának, a 14 éves Bernadettnek az életét. Szűz Mária július 16-ig 18 alkalommal jelent meg a lány előtt és minden alkalommal rózsafüzért tartott a kezében, így adva tudtunkra, hogy a rózsafüzér imádság milyen hathatós eszköz a bűn ellen.

A rózsafüzér története nem fejeződhet be a fatimai látomások nélkül. A Boldogságos Szűz Mária az imádság és a béke üzenetével érkezett Fatimába, Lúcia kármelita szerzetesnővérnek a jelenésén keresztül 1917. október 13-án, így Mária maga adta át a világnak a rózsafüzér igazi értékét.

Szeretném, ha itt egy kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Továbbra is imádkozzátok minden nap a rózsafüzért. A háborúnak vége lesz, és a katonák rövidesen hazatérnek.

A világ a jelenésen keresztül megismerte, hogy a rózsafüzérrel olyan fegyvert kapott, amely akkoriban békét hozhatott és amely ma is hathatós eszközünk maradt a béke fenntartásáért folytatott állandó küzdelemben.

Rózsafüzér, ima, hit

Rózsafüzér éve

II. János Pál pápa a 2002 októberétől 2003 októberéig terjedő időszakot a Rózsafüzér Évének nyilvánította. Ekkor évszázadok óta először történt változás a rózsafüzérben. II. János Pál pápa a Rosarium Virginis Mariae apostoli levelével nyitotta meg a rózsafüzér évét. A pápa 5 új misztériumot vett fel és határozott meg, amelyek Jézus nyilvános életének eseményeire vonatkoztak.

Szimbolikája

„A rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához.”*

Amikor a rózsafüzért imádkozzuk, átélhetjük az evangélium kulcsmomentumait. Ez egy egyszerű, szép és koncentrált elmélkedés, különösen, ha a rózsafüzér misztériumaira összpontosítunk. Az imagyöngyök eszközként szolgálnak, hogy segítsenek nekünk az elcsendesedés gyakorlatában, hogy lelassítsuk rohanó életünket, hogy gazdagabb imaidőbe és mélyebb istentiszteletbe léphessünk. A gyöngyök horgonyként szolgálnak, hogy segítsenek gondolatainkat összpontosítani és elménket lecsendesíteni.

Rózsafüzér, ima, hit

A titkok

XIV. századi feljegyzések szerint először domonkos apácák tettek a rózsafüzérhez titkokat és elmélkedéseket:

a 10 Üdvözlégy előtt rövid mondattal fölidézték Jézus és Mária életének egy-egy eseményét.

Más szerzetesrendek akár 100-200 titokról is elmélkedtek. Alanus de Rupe osztotta örvendetes, fájdalmas és dicsőséges részekre a rózsafüzért. Máriás zsoltároskönyvében 15 Miatyánk, 150 Üdvözlégy és 150 titok volt.

Mára a rózsafüzérnek a titkok jellege szerint hagyományosan négy része van: örvendetes, fájdalmas, dicsőséges, amelyet II. János Pál pápa a világosság rózsafüzérével egészített ki. E négy együtt a teljes rózsafüzér.

A teljes rózsafüzért az evangélium egyfajta összefoglalásának is nevezhetjük, miután a négy rózsafüzérben megemlékezünk Krisztus megtestesüléséről és rejtett életéről (az öröm titkai), nyilvános működésének néhány nagyon fontos állomásáról (a világosság titkai), szenvedésének kínjairól (a fájdalom titkai) és a föltámadás győzelméről (a dicsőség titkai).

Mária Krisztusra szegezett tekintettel élt, és megjegyezte minden szavát: „Emlékezetébe véste mindezt és szívében gyakran elgondolkodott rajtuk” (Lk 2,19; vö. 2,51).

Jézus emlékei, amelyek a lelkébe vésődtek, mindenhova elkísérték, és a Fiú mellett élt életének minden helyzetében föl tudta azokat idézni. Bizonyos értelemben ezekből az emlékekből állt össze a 'rózsafüzér', melyet ő maga földi életének napjaiban szüntelenül mondott.

"Mária állandóan a hívők szeme elé teszi Fiának 'misztériumait', azzal a kívánsággal, hogy szemlélődjenek és részesülhessenek e misztériumok üdvözítő erejéből.

Amikor a rózsafüzért imádkozza a keresztény közösség, harmóniába kerül Mária emlékezésével és tekintetével.

„Kimondani a titkot, s ugyanakkor szemlélni egy képet, ami azt megjeleníti, olyan, mint amikor a színházban fölmegy a függöny és a figyelem a színpadra irányul. A szavak vezetik a képzeletet és a lelket Krisztus életének meghatározott eseményére vagy mozzanatára.” *– írta apostoli levelében a titkok szerepéről II. János Pál pápa.

Hogyan imádkozzunk?

LETÖLTHETŐ IMAMÓD: hogyan-imadkozzuk-a-rozsafuzert_a4_final.pdf

A rózsafüzér általában zsinórra fűzött golyókból vagy gyöngyökből álló lánc, amelyen a szemek elosztása az imának megfelelő rendet követi.

Az imával töltött időt mindig ajánljuk fel valakiért vagy valamiért.

A rózsafüzér imádkozása:

1. Keresztet vetünk.

2. A keresztre az Apostoli hitvallást vagy a Hiszekegyet imádkozzuk.

3. Az első, különálló szemre egy Miatyánkot imádkozunk.

4. A 3 következő szemre egy-egy Üdvözlégyet imádkozunk, majd az imában Jézus nevéhez érve, közvetlen utána mondjuk el a bevezető titkokat.

5. Ezután – bár külön szem nem jelöli – a Dicsőséget és a Fatimai fohászt imádkozzuk el.

Ó, Jézusom! Bocsásd meg a mi vétkeinket, ments meg minket a pokol
tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban
rászorulnak irgalmadra.

6. A következő szemre ismét egy Miatyánkot mondunk.

7. Ezután következik a tized: a 10 egy csoportban álló szemre 1-1 Üdvözlégyet mondunk, Jézus neve után a kiválasztott rózsafüzér titkával.

8. A tizedet a Dicsőség és a Fatimai fohász zárja.

9. A rózsafüzért folytatva, különálló szemre megint egy Miatyánk következik, majd egy újabb tized, és a záró fohászok.

10. Az ötödik tizedet befejezve a Lorettói litániát vagy ezt a könyörgést mondjuk:

Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! - Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

Könyörögjünk! Urunk, Istenünk, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, utánozzuk, amit magukban foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

11. Végül a rózsafüzért egy keresztvetéssel fejezzük be.

Rózsafüzér, ima, hitRózsafüzér felépítése

Szentírási részekkel együttes imádság

A rózsafüzér imádkozása közben az egyes titkok között az elmélkedést elősegítendő rövid szentírási szakaszokat vagy elmélkedéseket olvashatunk, esetleg énekelhetünk, közben magunk elé képzeljük, hogy az adott tizednek az eseményei hogyan valósultak meg, és milyen hatása lehet a saját életünkre.

A rózsafüzért helyesen imádkozó lélek Mária szemével szemléli Jézus életét és misztériumait.

AJÁNLOTT SZENTÍRÁSI RÉSZEK LETÖLTÉSE:ajanlott_szentirasi_reszek_a_rozsafuzer_imahoz.pdf

Mikor imádkozzuk?

Természetesen imádkozhatjuk bármikor rövidebben is, hiszen már annak is nagy jelentősége van, ha egy-egy tizedet el tudunk mondani és azt felajánljuk valakiért vagy valamiért.

A rózsafüzér egyéni és közösségi ima is egyben

"A rózsafüzér egyénileg mondva a személyes lelki élet, közösségben imádkozva a kisebb-nagyobb közösségek (család, plébánia, társulat stb.) fontos összetartója és építője.

Imádkozásával valóra váltható az Úr kérése: „szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni” (Lk 18,1;. 21,36)."*

A közösségi imára jó lehetőséget kínál számunkra többek között:

Rózsafüzér, ima, hit

kép forrása: VaticanNews

Különleges rózsafüzérek

Különleges rózsafüzért kapott ajándékba Ferenc pápa is 2023. áprilisi végi magyarországi látogatása során a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől. Ennek a rózsafüzérnek érdekessége, hogy egy olyan robotkarral készült, amelyet az egyetemen fejlesztettek ki.

De ugyanilyen különleges és fontos ereklye Placid atya rózsafüzére, ami számára reményt és kapaszkodót jelentett a börtönben. A rózsafüzér megtekinthető Zalaegerszegen, a Mindszentyneum múzeum kiállításain.

Rózsafüzér templomok a világban

A XVII. században a rózsafüzér a római katolikus Mária-művészet kulcsfontosságú darabjainak elemeként kezdett megjelenni. A világ számos római katolikus Mária-templomát is a rózsafüzérről nevezték el, például a Rózsafüzér-bazilikát az argentin Rosarioban, a rózsafüzér-bazilikát Lourdes-ban és a Nossa Senhora do Rosário-t a brazíliai Porto Alegre-ben.

Ugyanakkor hazánk is számos a rózsafüzérről elnevezett templommal büszkélkedhet, például itt említhetjük az egyik legnagyobb budapesti Rózsafüzér Királynéja-templomot Zuglóban.

A rózsafüzér maradandó öröksége

Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét.

Miközben a rózsafüzér lelki szemeinket Krisztusra szegezi, a világ békéjének építőjévé is tesz bennünket.

A maga kérő és közösségi jellegénél fogva, összhangban Krisztus felhívásával, mely szerint „mindig és belefáradás nélkül” kell imádkozni (Lk 18,1), a rózsafüzér feljogosít arra, hogy reméljük: ma is meg lehet oldani a béke nehéz kérdését. A rózsafüzér nem arra késztet, hogy kimeneküljünk a világból, hanem arra, hogy nagylelkűen és felelősséggel tekintsünk rá, és meghozza nekünk az erőt, hogy az isteni segítségben remélve közeledjünk hozzá azzal a szilárd elhatározással, hogy minden körülmények között tanúságot teszünk a „szeretetről, mert az tökéletesség köteléke” (Kol 3,14).

Az együtt imádkozó család együtt marad. A rózsafüzér ősi hagyomány alapján különösen is olyan imádság, amelyben a család magára talál.

A család tagjai éppen akkor, amikor Jézusra tekintenek, visszanyerik a képességet, hogy újra meg újra a egymás szemébe nézzenek, hogy közösségben, egymás iránti szolidaritással, kölcsönös megbocsátással tudjanak élni az Isten Lelkétől megújított szeretet szövetségében.

(*Részlet II. János Pál pápa Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli leveléből)

források:

Magyar Katolikus Lexikon

ROSARIUM VIRGINIS MARIAE- II. János Pál Pápa apostoli levele

*Részletek II. János Pál pápa Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli leveléből

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik, depositphotos, VaticanNews
Szerző: Csabai Hajnalka

Iratkozz fel hírlevelünkre

Oszd meg:

Értékeld:

Hozzászólás
#ima #rózsafüzér

Kapcsolódó támogató lehetőségek

Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!

Mindet elfogadom Beállítások

Süti beállítások

Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.

Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.

Beállítások mentése   Adatkezelési tájékoztató