Megváltozott a viselkedése, gyakran feszült, kiabál, ha valami nem az akaratának megfelelően történik. A múlt héten kiabálva hívott, hogy elvitték a kapukulcsát, pedig ő engedett ki vele bennünket, amikor hétvégén eljöttünk tőle az unokáival és mióta az eszemet tudom, mindig a bejárati ajtó mögötti a szögre akasztva tartja azt.
Tanácsot szeretnék kérni, mit tegyünk, ha kiderül, hogy tényleg demenciával küzd? Milyen tünetekre kell figyelnünk, mikor és milyen szakemberhez fordulhatunk a problémánkkal?
Köszönöm a segítségüket!
Egy aggódó gyermek
Ahogy valamennyi betegség esetében, a demenciánál is kulcskérdés a korai diagnózis. Ennek birtokában lassíthatóak a folyamatok és elnyújtható az időszak, amíg a páciens életminőségében nem kell drasztikus hanyatlással számolni.
Leegyszerűsítve, a demencia során az agyban lévő idegsejtek funkciója károsodik. Megszakadnak az idegsejtek közötti kapcsolatok, ami akadályozza a beteget, hogy összetett feladatokat ellásson. Már 60 éves kor előtt is felfedezhetjük a betegség egyes tüneteit.
Mire érdemes figyelnünk? Szőcs Hajnalka, a Katolikus Szeretetszolgálat egészségügyi szakreferense segít abban, milyen jeleket vegyünk nagyon komolyan és mikor, kihez forduljunk, ha a következőket tapasztaljuk.
A legjellemzőbb tünetek, amelyekre sokan csak legyintenek, tekintettel arra, hogy a korral jár. Valóban. Az öregedéssel együtt az emlékezet is romlik. Ugyanakkor árulkodó jel lehet, ha a betegnek később sem jut eszébe az, amit elfelejtett. Nehézséget jelent az új ismeretek megtanulása, és a régiek felidézése.
Érdemes gyanakodnunk abban az esetben, ha problémák jelentkeznek a korábban napi szinten, biztonságosan végzett feladatok megoldásában: például kávéfőzés, a televízió ki- és bekapcsolása, telefonhasználat.
Gyakori tünet a demens betegeknél, hogy összekeverednek számukra az idősíkok és elveszítik a térbeli tájékozódóképességüket is.
A korábban jól működő készségek hirtelen romlása szintén utalhat a demencia kialakulására. Például, ha a specialitásának számító ételt nem tudja elkészíteni a rutinos háziasszony. Eltéved azon az útvonalon, amelyet heti, napi szinten gond nélkül tett meg korábban.
A tünetek között jelentkezhet az is, ha az illető számára problémává vált az olvasás, a színek pontos felismerése, a számolás. Ezek mellett a tünetek mellett jó, ha háttérbe szorul az autóvezetés.
A demens emberek számára gonddá válhat a társalgásba való bekapcsolódás az információk gyors elfelejtése miatt. Megváltozik az átvitt gondolkodás, az absztrakció, így a vicceket is nehezebben érti meg. Előfordulhat szóismétlés, vagy a nyelvi kifejezés zavara.
Az írásképben bekövetkező romlás is utalhat a kezdődő betegségre.
Érdemes odafigyelni arra is, ha a mindennapi tárgyak „eltűnnek” és egyre hosszabb időt vesz igénybe azok felkutatása. A problémát jelezheti, ha az illető nem tudja felidézni, hová tette le a kulcsait, a távirányítót, az iratait. Gyakori ilyenkor a vádaskodás: „valaki ellopta” a keresett tárgyakat.
A demencia felbukkanásának egyik árulkodó jele a külső szemlélő számára érthetetlen döntések megjelenése az illető életében. Sajnos, erre specializálódnak bűnözői körök is, akik házalóként keresik fel az idős személyeket és irreális összegekért értékesítenek nekik csekély értékű tárgyakat.
A kommunikációs zavarok miatt gyakori, hogy a demencia tüneteinek jelentkezésére úgy reagál az érintett, hogy felszámolja a kapcsolatait, bezárkózik.
Figyelmeztető jel lehet a személyes higiénia elhanyagolása is, csökken a mozgásügyesség, amely tovább ronthat az elszigetelődés, kirekesztődés állapotán.
A korábban nyugodt személy ingerlékennyé válása, vagy egy nyitott személyiség befelé forduló viselkedése, szintén figyelmet érdemel a környezete részéről. A demencia kórkép mellé nagyon gyakran társul a depresszió is.
Előfordulhat tapintatlanság, a kritikai készség csökkenése, aki eddig nem beszélt trágárul, változhat negatív irányba.
Ha a felsoroltak közül akár két jelenséget tapasztalunk, érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni, memória ambulancián, demencia ambulancián jelentkezni, ahol a szakemberek vizsgálatokat végeznek a betegség diagnózisának felállítására, és megkezdődhet a korai szakaszban a terápiás beavatkozás.
Háromrészes cikksorozatunk második részében szakember segítségével azt tekintjük át, hogyan készülhetünk fel az első orvos-páciens találkozóra és áttekintjük, hogy milyen gyógyszeres és egyéb terápiás módszerek segítik, hogy minél később kelljen szembesülni az életminőség romlásával.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: depositphotos.com
Szerző: Novák Alíz
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
