„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen!” (gróf Széchenyi István), avagy a sorstárs közösségek megtartó ereje

A sorstárs közösségek tagjai hasonló élethelyzettel, kihívásokkal, nehézségekkel szembesülnek, ezáltal különleges megtartó és összetartó erőt jelentenek egymás számára. Megértik egymás problémáit, empatikusak és nemcsak érzelmileg, hanem a gyakorlatban is támogatják egymást. Megosztják tapasztalataikat, bátorítják egymást, és közösen dolgoznak a nehézségek leküzdésén, mindeközben elkerülve az elszigetelődés érzését.

Számtalan cél mentén alakulhatnak önsegítő csoportok

A sorstárs közösségek különböző céllal alakulhatnak, melyből most példaként kiemelnénk néhányat:

· A betegséggel küzdők csoportjába tartozó tagok megoszthatják tapasztalataikat a kezelésekről, a gyógyulás folyamatáról, és támogatást nyújthatnak a lelki megpróbáltatások során is. A betegséggel küzdők önsegítése olyan folyamat, amelyben az érintettek aktívan részt vesznek saját gyógyulásukban és életminőségük javításában.

· Nem feledkezhetünk el a betegséggel küzdő embertársaink hozzátartozóinak támogató csoportjairól sem, ilyenek például a demenciával élők családtagjainak támogatására irányuló önsegítő csoportok is.

· A gyászfeldolgozó csoportokban a veszteségen átesettek együttérzéssel és tapasztalati bölcsességgel segíthetik egymást a gyász különböző szakaszaiban.

· A függőségből felépülők közösségeiben a tagok egymás sikereiből és nehézségeiből tanulva támogathatják egymást a józanság fenntartásában.

Az önsegítő csoportok lehetnek formálisak vagy informálisak, de mindegyik esetben közös cél, hogy a tagok érzelmi és gyakorlati támogatást nyújtsanak egymásnak.

Napjaink technikai vívmányainak köszönhetően a személyes jelenléten túl, már online önsegítő csoportokhoz vagy fórumokhoz is könnyen csatlakozhatnak a csoport tagjai.

Miért jó egy önsegítő csoporthoz tartozni?

· Tagjai lehetünk egy támogató közösségnek, ahol az érintettek megoszthatják a személyes tapasztalataikat, ami segíti az egymás iránti megértést és az elszigeteltség érzésének csökkentését.

· A közösség motivációval, pozitív példákkal szolgálhat, bátorítva a tagokat arra, hogy aktív szerepet vállaljanak gyógyulásukban, sorsuk alakulásában.

· Az érintettek különböző technikákat és stratégiákat dolgoznak ki saját életminőségük javítására, valamint információt gyűjtenek.

· A közösség erejét magunk mögött érezve megvalósulhat akár az életmódváltás is, amely által a megfelelő táplálkozás, rendszeres testmozgás, stresszkezelés és pihenés hozzájárulhat a gyógyuláshoz, valamint a testi és lelki egészség javításához.

· A betegek tájékozódnak betegségükről, kezelési lehetőségekről és életmódbeli változtatásokról, így magabiztosabbak lesznek a saját egészségügyi döntéseikben.

· A közösség erejének köszönhetően a szakértői támogatás bevonása is egyszerűbben megvalósítható. Az önsegítés során a betegek és hozzátartozóik gyakran keresnek fel szakértőket, – legyen szó orvosokról, dietetikusokról, pszichológusokról vagy más egészségügyi szakemberekről – akiket akár a közösségi alkalmakra is meghívhatnak előadóként, hogy útmutatást és tanácsot kapjanak. Az önsegítő folyamat tehát nem zárja ki a professzionális segítség bevonását, hanem kiegészíti azt.

· A közösségben a mentális egészség támogatása keretében elsajátított relaxációs technikák, meditáció vagy pszichoterápia alkalmazása segíthet a lelki terhek csökkentésében és a betegséggel való megküzdésben.

· Az önsegítés egyik legnagyobb előnye, hogy segíti az érintetteket a kontroll visszanyerésében. A betegek nem passzív elszenvedői a betegségüknek, hanem aktívan részt vehetnek gyógyulásukban, ami pozitív hatással lehet mentális és fizikai jóllétükre egyaránt.

Az önsegítés kulcsa a felismerés, hogy lehetőségük van befolyásolni életük alakulását, és ebben fontos szerepet játszik a megfelelő tudás, eszközök és közösségi támogatás elérhetősége.

Mire van szükség egy önsegítő csoport elindításához?

Egy önsegítő csoport felépítése gondos tervezést és átgondolt szervezést igényel, hogy hatékony támogatást nyújtson a résztvevők számára.

· Az első lépés a csoport céljának meghatározása. Fontos tisztázni, hogy a csoport milyen szükségletekre reagál, és milyen problémákra keres megoldást.

· Elengedhetetlen az is, hogy a csoport világosan meghatározza, kiket kíván bevonni. A célcsoport lehet szűkebb vagy tágabb kör, például, egy adott betegségben szenvedők (pl. rákbetegek, cukorbetegek,), hasonló élethelyzetben lévők (pl. szülők, fiatalok, idősek), olyan emberek, akik azonos kihívásokkal néznek szembe (pl. szenvedélybetegek, demenciával élő személyek hozzátartozói), de gyakorlati tapasztalatok alátámasztják, hogy az azonos élethelyzetben lévő csoporttagok minden esetben aktív segítői egymásnak.

Így egy olyan erőforrás áll rendelkezésükre, amelyre bátran lehet támaszkodni!

· Az önsegítő csoport hatékony működéséhez szükség van egy határozott, jó szervezőkészséggel, ötletekkel és empatikus személyiséggel bíró vezetőre, akire társai hallgatnak és javaslatait elfogadják. Ő felel a csoport működéséért. Ez a személy lehet egy önkéntes vagy maga a csoport alapítója, de akár egy tapasztalt vezető is, aki már több hasonló csoportot vezetett.

· Fontos, hogy legyen mellette egy koordinátor, akinek feladatai a találkozók megszervezése, időpontok, helyszínek kiválasztása, online találkozók esetén a megfelelő platform megszervezése, a tagok értesítése a találkozókról, fontos információk megosztása.

· A megfelelő működés érdekében fontos előre meghatározni bizonyos szabályokat és kereteket is, például a rendszeres részvétel fontossága, a beszélgetések során a kölcsönös tisztelet és bizalom megtartása. Minden tagnak elkötelezettnek kell lenni az új tagok bevonása, az újonnan érkezők fogadása és csoport működésébe való bevezetése iránt. Az önsegítő csoportban elhangzott személyes információk bizalmas kezelése alapvető fontosságú, hogy a tagok biztonságban érezhessék magukat.

· Lényeges a találkozók időtartamának és struktúrájának meghatározása. A találkozók menetrendje segíti a strukturált beszélgetést és a hatékonyságot. Jó, ha van egy előre kijelölt témakör, de az is lehetőség, ha az egyéni problémák alapján alakítják a beszélgetést. Dönthetnek úgy is, hogy a csoport szakértőt hív a beszélgetésre.

A koordinátor szerepe fontos a keretek betartásában, és abban, hogy minden résztvevő szót kapjon, hogy érzi magát, mi az, ami foglalkoztatja. Ez segít az érzelmi helyzetek tisztázásában. Az aktuális téma megbeszélése után fontos a rövid összegzés, pozitív záró gondolatok, a következő találkozó időpontjának meghatározása.

· Az önsegítő csoportok optimális működéséhez anyagi forrásokra, támogatásokra is szükség van, például helyiség bérléséhez vagy eszközök biztosításához. Támogatás érkezhet adományokból vagy pályázati forrásokból egyaránt.

· Fontos, hogy időnként a csoport tagjai visszajelzést adhassanak a találkozók hasznosságáról, és arról, hogyan lehetne javítani a csoport működésén. A visszajelzések alapján módosítható a csoport struktúrája, hogy jobban megfeleljen a résztvevők igényeinek.

Az önsegítő csoportok folyamatosan fejlődhetnek és alkalmazkodhatnak a tagok változó igényeihez. Az új tagok érkezése, új kihívások felmerülése, illetve az egyre gazdagodó tapasztalatok segíthetnek abban, hogy a csoport hosszú távon is fenntartható és hasznos legyen.

· Az önsegítő csoport tagjai gyakran nemcsak a találkozók alkalmával tartanak kapcsolatot, hanem közös programokat, eseményeket is szerveznek, amely segíti a csoport kohéziót. A kirándulásokon, közösségi programokon, rendezvényeken, előadásokon való közös részvétel segít, hogy az önsegítő csoport a lelki támogatás mellett közösségi élményt is biztosítson, amely hosszú távú megtartó erővel bír.

A bakonyszücsi Lelki Rehabilitációs Otthon sorstárs közösségei

A Katolikus Szeretetszolgálat Lelki Rehabilitációs Otthonában – ahol többek között daganatos betegek és daganatos beteg gyermekek családjai számára biztosítanak lelki rehabilitációs lehetőséget -, megtapasztalhatjuk a jól működő önsegítő csoportok tevékenységének áldásos hatásait, mind az egyének, mind a családok életében.

A résztvevő családok jellemzően már a gyermekonkológiai klinikán történő kezelések során megismerkednek, összebarátkoznak, majd a közösségi platformokon, zárt csoportokban folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással és a nyári terápiás ciklusokban nagy örömmel érkeznek meg együtt Bakonyszücsre.

Az Otthon munkatársai a terápiás közösség elveit követik, amely elengedhetetlen a gyógyuláshoz, az elszenvedett testi és lelki fájdalmak kompenzálására.

Évente egyszer - különböző családok csoportjaival –együtt töltik az időt, mint egy nagy család! A résztvevők örömmel kapcsolódnak be a közös terápiás és élményszerző programokba, de természetesen lehetőségük van a kötetlen időtöltésre is, akár valamilyen általuk szervezett önálló program keretében is! Ezek az alkalmak lehetőséget biztosítanak egymás problémáinak, gondjainak, örömeinek és sikereinek megismerésére, ezzel megalapozva, hogy az év többi részében is majd számíthatnak egymásra.

A lelki rehabilitációhoz kapcsolódó terápiás lehetőségek biztosítása mellett az Otthon alapvető feladata a közösségépítéshez történő szakmai segítségnyújtás, a közösségek önsegítő tevékenységének ösztönzése, összetartó erejének növelése. Lehetőség van arra is, hogy az ehhez kedvet érzők egyszerre több csoporthoz is tartozzanak.

Az egy csoportból, esetleg egy településről érkezők szívesen találkoznak más csoportok tagjaival, hiszen ilyenkor lehetőség van a tapasztalatok megosztására, új ötletek kitalálására, megvalósítására, inspirációra és az egymással történő kötetlen együttlétre.

A terápiás ciklusok sikeressége, a résztvevők elégedettsége nagy mértékben függ attól, hogy a csoport milyen mértékben képes az együttműködésre. Az Otthonban a jókedv, a derű, az élményszerű együttlét a jellemző, melyet jól szemléltet az alábbi kisfilm:

Közösségben az erő

Önsegítő csoportok működésére már eddig is sok példát láthattunk katolikus közösségeinken belül is, de számtalan, még kiaknázatlan lehetőség áll rendelkezésre! A plébánia helyszínt biztosíthat az összejövetelekhez, a szervezésben pedig legyünk nyitottak és bátrak, hiszen olyan erő rejlik közösségeinkben, amely biztonságot nyújthat a sikeres működtetéshez!

Jó gyakorlatként tekinthetünk a plébániákon működő baba-mama klubokra, a különböző egyéb közösségek működésére és még sok más szervezeti formában is segíthetjük embertársainkat, amellyel egyaránt tehetünk saját lelki egészségünkért, lelki jóllétünkért is.

Ne feledjük a Szentírás szavait:

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40)

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, Katolikus Szeretetszolgálat Lelki Rehabilitációs Otthona
Szerző: Forsthoffer Erzsébet