Forrás: depositphotos.com
1983-ban egy 37 éves ferences atya (Frei Hans) a guaratinguetai egyházközség plébánosa lett, ez volt az első állomása. Személyes missziója a megélt ige, a tettekre váltott evangélium köré összpontosult, és ebben a brazil kisvárosban is ilyen célok mentén szervezte a közösséget.
E templomba járt Nelson Giovanelli is, egy brazil fiatal – akkor 20 éves fiú –, aki nagy figyelemmel hallgatta Frei Hans prédikációit. Az atyához hasonlóan ő is részt vett a fokoláre közösség alkalmain, így a konkrét jócselekedetekre épülő lelkiségében is osztozott. Azon a környéken a fiatalkorúak, főként a fiatal fiúk körében a drogfogyasztás nagyon elterjedt volt, így Nelson a templom felé menet is gyakran találkozott fogyasztó srácokkal.
Megszületett szívében a vágy, hogy tegyen valamit értük, így egyik nap Szent Pál apostol egyik levelétől inspirálva – „(…) mindenkinek mindene lettem”; 1Kor, 22 – odalépett hozzájuk, egyszerűen csak azért, hogy megértse őket.
Ezeken a beszélgetéseken, találkozásokon keresztül nagyon jó kapcsolatot alakított ki a fiúkkal, bizalmukat közvetlenséggel és jócselekedeteken keresztül nyerte el. Például amikor egyiknek születésnapja volt, tortát készített neki; egy másiknak a biciklijét adta oda, amikor szüksége volt rá.
Nelson egy nap Istenhez fordult, és azt kérte tőle, hogy gyógyítson meg egy fiatalt, és ő kész arra, hogy ebben a folyamatban Isten eszköze legyen. Másnap odament hozzá egy fiú, Antonio, és elmondta, hogy már nem bírja nézni, ahogy az anyukája szenved fia függősége miatt, ezért szüksége lenne valakire, aki 24 órában tudná kísérni. Nelson megkérte, hogy jöjjön el a templomba, és ott elmondta neki, hogy
egyedül Isten az, aki éjjel-nappal tudja kísérni, de ő mindent megtesz, hogy a segítségére legyen.
Antonio volt az első gyógyuló, és Nelson családi háza lett az első Fazenda, az első „Remény Udvara”.
Forrás: depositphotos.com
Frei Hans mint az alakuló közösség társalapítója és támogatója ezután adományba megkapta az első telket, melyre felépíthettek egy Fazendát. Mára már 170 ilyen intézmény van világszerte.
Az atya sokszor elmondja, hogy az alapítók nem ők voltak, hanem a köztünk működő Jézus, és ez a legfontosabb üzenet, melyet a Fazendába belépő fiúknak mi is próbálunk átadni.
Fejér Domonkos vagyok és 7 éve adtam esélyt Istennek, hogy megmutassa, milyen utat szán nekem. Akkoriban nem foglalkoztam a hitemmel, üres voltam, nem voltak céljaim, az egyetemet is félbehagytam.
Legbelül éreztem, hogy van egy hivatásom, van valami, amiért érdemes élni, de nem tudtam megfogalmazni, hogy mi az.
Ezért 7 éve úgy döntöttem, hogy kimegyek egy évre misszióba a Shalom közösséggel. Én Olaszországba szerettem volna menni, de Németországba küldtek. Friss jogsis voltam ekkor, és nagy vágyam volt, hogy vezethessek.
Egy héttel érkezésem után a közösség egyik támogatójának, egy 70 éves atyának gyorshajtás miatt elvették a jogosítványát, így lehettem én a sofőrje. Erről az atyáról kiderült, hogy ő Pater Paul, Frei Hans ikertestvére, és vele megismertem Európa összes fazendáját.
Amikor a vége fele jártunk az ott töltött időnek, Paul rám nézett és megkérdezte: „Mi a terved?”. Elmondtam neki, hogy nincsenek terveim, erre ő: „Nem akarsz velem jönni Brazíliába?” Én igent mondtam, és innentől kezdve már egymást követték az események. Tehát egyszerűen hagytam, hogy Isten álmodjon és tervezzen, én pedig próbáltam követni Őt.
A gyógyulni akarók egyéves szabadulásra mondanak igent, ez idő alatt a közösség gyógyító erejével találkoznak, hiszen a szenvedélybetegségek elmagányosodáshoz vezetnek.
A lelkiség a hittel és Istennel való találkozást jelenti, mert aki gyógyít, az mindig Isten, és nem a misszionáriusok. A napirendben ez konkrétan mindennapos misét és rózsafüzért jelent.
Ezt a kettőt egészíti ki a munka, ami a függőséggel gyakran elvesztett méltóságot adja vissza és a gyógyulók saját magukba vetett hitét.
Forrás: Fazenda da Esperança
Az, hogy valaki egy év során sikeresen gyógyuljon, nagyrészben rajta áll. A Fazenda kicsit olyan, mint egy laboratórium, ahol az egyéneknek megvan a lehetőségük a jót tenni, hiszen közösségben mindig van erre alkalom. Így minden nap választunk egy igét az evangéliumból, vagy az olvasmányból, melyet a gyakorlatban is megélünk. Ha felebarátunkat elkezdjük szeretni, mivel Isten a szeretet, idővel elkezdenek a saját sebeink is begyógyulni.
Mi, misszionáriusok nem tudunk senkit megváltoztatni. Viszont ha saját életünkkel megmutatjuk, hogy Isten minket hogy gyógyított, át tudjuk adni ezt a csodát, melyet Ő vitt/visz végbe az életünkben. A gyógyulóink eldönthetik, hogy meg akarják-e ezt tapasztalni.
Fontos, hogy ezt az időt átadják a csendnek. A mai rohanó világban, ahol az embereket folyamatosan ingerek érik, nagyon nehéz belülre tekinteni.
Talán ez a legkeményebb része a gyógyulásnak, mikor az ember magába tekint, és szembenéz az elmúlt évek szennyével, de ez a legfontosabb is egyben.
Ezután van lehetősége Istennek gyógyítani.
Az, hogy ma Magyarországon jelen vagyunk, a gondviselés ajándéka. Varga László püspök atya már régóta szeretett volna egy helyet, ahol a függőséggel élők találhatnak kiutat, szabadulást. Így 2022-ben meghívta közösségünket a Kaposvári Egyházmegyébe. Ekkor én már négy éve önkénteskedtem, és úgy volt, hogy Texasba küldenek, felépíteni egy új házat. De végül erre a hívásra – mint egyetlen magyar misszionáriust – engem kértek meg, amit nagy örömmel vállaltam.
Forrás: Fazenda da Esperança
Amíg előkészítettük a missziót, addig Brazíliában négy misszionárius várta, hogy ide repülhessen, így öten 2022 októberében elkezdtük a Magyarországi Fazenda megalakítását. Három gyógyulónk már „elvégezte” az egy évet, és jelenleg hat gyógyulóval élünk itt a Remény Udvarában. Nagyon hálásak vagyunk, mert rengeteg önkéntes segítette/segíti a munkánkat, akik nélkül most nem lennénk ott, ahol vagyunk.
A jelentkezés egyszerű; egy e-mailt kérünk, melyben a gyógyulni vágyó megosztja, hogy miért szeretne belépni, beszámol röviden az életéről, a céljairól. Ezután elhívjuk egy beszélgetésre, ahol megismerjük, és ha minden rendben van, akkor felvesszük.
A legfontosabb, amit látni szeretnénk, hogy valóban motivált-e a változásra, vagy csak külső nyomásra jön hozzánk.
Sokan jelentkeznek, úgyhogy mi is látjuk, hogy ez Magyarországon mekkora probléma.
Az első három hónapban nem jöhet látogató, így csak írott levélen keresztül tartják a kapcsolatot a külvilággal, majd utána havonta van látogatási nap. Ekkor minden hozzátartozó eljöhet, és eltölthet egy napot a fiúkkal.
Nagyon szép, ahogy a gondviselés ezt a telket nekünk ajándékozta. Varga László püspök atya már évek óta keresett egy helyet a Fazenda számára, erről beszélt diakónusával, Endrével is, aki akkor Csákány polgármestere volt.
Kiderült, hogy van a faluban egy telek, amit egy német házaspár hagyott az önkormányzatra valamilyen szociális projekt megvalósításának keretében. Így Endre felajánlotta ezt a házat egy jelképes összegért erre a célra. Azóta is mindenben számíthatunk rá, mindig segít nekünk, így nem csak egy házat kaptunk, hanem egy Őrangyalt is. Ez a Somogy megyei helyszín története.
Forrás: Fazenda da Esperança
Egy kicsit több, mint egy évvel a megnyitó után igazából csak a hálámat tudom kifejezni. Elsősorban Istennek, aki megengedte, hogy részesei legyünk művének, és annak a nagyon sok barátunknak, akiket a Jóisten küldött hozzánk, hogy segítsenek nekünk.
Sok mindent tanultunk ezalatt az egy év alatt – akár arról, hogy mire van szüksége a gyógyulni vágyóknak Magyarországon. Nagyon szép, ahogy a Jóisten gondoskodik rólunk, minden téren. Sokat tanultunk kudarcainkból is, amiért szintén hálás vagyok.
Aki szeretne gyógyulóként hozzánk jelentkezni, először is döntsön. A döntés a legfontosabb része ennek az útnak, és talán ez az, ami minket férfiakká tesz: hogy nem pusztán az aktuális vágyainkra támaszkodva vezetjük életünket, hanem döntünk, utána pedig Istenben bízva kitartunk a döntésünk mellett. Úgyhogy ezt tudnám mondani az újaknak: döntsenek.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: depositphotos.com, Fazenda da Esperança
Szerző: Fejér Domonkos
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
