Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kegyhelyeinek nyomában

Egyre többen vágyunk arra, hogy távol a város zajától, a mindennapi teendőink forgatagából kiszakadva, minőségi időt töltsünk szeretteinkkel. A nyári hónapok kiváló alkalmat kínálnak, hogy kirándulásaink során főegyházmegyénk néhány jelentős kegyhelyét is felfedezzük.

Ezek a szent helyek a testi és lelki feltöltődésen túl, kulturális és történelmi érdekességekkel is gazdagítanak minket. A természet csendjében rejtőző, erdőkkel körbeölelt kegyhelyekre, valamint a városi környezetben, de a város zajától távolabb fekvő szakrális helyekre invitálunk, ahol mindenki a saját ritmusa, lelki alkata szerint lélekben is feltöltődhet.

Csobánkai Szentkút és búcsújáróhely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére

Az erdő mélyén, vadregényes természeti környezetben a Pilis-hegység déli peremén bújik meg egy különleges történetű picinyke szent hely, a csobánkai Szentkút. Erdei úton kellemes sétával Csobánkáról, de akár Pilisvörösvár vagy Pilisszentiván felől kerékpárral is könnyedén megközelíthető a település és a Szentkút.

A Szűzanya szobra a csobánkai kegyhelyen (forrás: csobanka.online)

Ez a gyönyörű környezetben fekvő forrás évszázadok óta vonzza a látogatókat, akik testi-lelki gyógyulást keresnek. A középkori alapítású Csobánkára a 17. században nagyszámú rác (szerb) népesség települt be. A mai Szentkút helyszínét már az ortodox szerbek is búcsúhelyként látogatták Szent Illés napján, és már akkor is számos legenda övezte, sokan gyógyító erőt tulajdonítottak a forrásnak.

A katolikusok a 19. századtól tekintik szent helynek a forrást és környékét, ugyanis egy 1842-ből származó legenda szerint egy a Pilis erdőségében nyáját legeltető pásztornak Szűz Mária megjelent a forrásnál. A látomás után a falusiak ittak és mosakodtak a forrás vizéből, és

csodálatos gyógyulásokról számoltak be.

Egy másik legenda szerint pedig a favágók kivágtak egy olyan fát, melyen Mária-kép függött, és a fa vérezni kezdett.

A forrásnak már a 19. század elején gyógyító híre volt; Pillmann Alfonz csobánkai plébános a hely történetét felidéző 1933-as évi feljegyzése szerint ismeretlen lázbetegség ütötte fel fejét a környéken, és a forrás vize gyors gyógyulást hozott a betegek számára.

Erre utal a forrás korabeli elnevezése „Lázkutacska” (Fieberbründl), majd a Mária-jelenés és a csodás gyógyulások után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. 1843-ban Lenderer Mária a látását nyerte vissza a forrás vízében, és hálából a rákövetkező évben a forrás mocsaras környékét rendbetették, föléje kápolnát emeltek, majd július 2-án Sarlós Boldogasszony tiszteltére szentelték fel.

A Szentkút környezete a 20. században tovább fejlődött, 1913-ban óbudai dohánygyári munkásnők a lourdes-i barlang mintájára építettek kegyhelyet, melyet hamarosan a csodás gyógyulások emlékére készített hálatáblák leptek be. A lourdes-i barlang mellett ma is áll a szerbek keresztje, melyen egykor Illés próféta képe volt látható, és akinek az ünnepe napjainkban is búcsúnap.

A csobánkai Sarlós Boldogasszony kápolna (forrás: csodalatosmagyarorszag.hu)

A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Az átalakítással sok régi (1937-ben 86 db-ot számoltak meg), a gyógyulások emlékére itt elhelyezett fogadalmi kép is sajnos kikerült a templomból. Majd 1950-52 között átrendezték a kápolna belső terét és új főoltárt készítettek. A főoltár fölött szárnyas oltárszerű kovácsolt vaskeretben került elhelyezésre a Szűzanya, a pilisi hegyek Boldogasszonyának kegyképe.

Szentkút ma is népszerű zarándokhely; van, aki zöld ágat visz haza vagy a forrásból vizet, és vannak, akik a vizéből isznak, mások fájó tagjaikat mossák le vele.

Ha a szent helyet nem csak az erdő és a magunk csendjében szeretnénk befogadni, hanem a lelki élményt közösségben is szeretnénk megélni, érdemes fő búcsújakor, Sarlós Boldogasszony (július 2.) ünnepén vagy további búcsúnapjain Kisboldogasszony napján (szeptember 8.) vagy Illés-napkor (július 20.) idelátogatni. A búcsúnapokon túl, nyáron minden hónap első szombatján 11:00 órakor is részt vehetünk szentmisén ezen a csodálatos erdei környezetben rejtőző, lelki feltöltődést nyújtó kegyhelyen.

Péliföldszentkereszt – Szent Kereszt templom

Budapesttől alig 50 km-re, a Gerecse hegység lábánál, festői szépségű környezetben fekvő Péliföldszentkereszt szakrális és ökológiai szempontból is jelentős értékeknek helyet adó, történelmi jelentőségű, ősi zarándokhely. A kegyhely középpontjában az 1735-ben épült Szent Kereszt barokk templom, és a benne található Szent Kereszt ereklye áll.

Péliföldszentkereszt - Szent Kereszt templom (forrás: visitesztergom-budapest.hu)

A környék évszázadok óta lelki központ, már a középkorban is állt itt templom. 1730. május 30-án egy sántán született gyermek ivott a péliföldszentkereszti forrás vizéből és meggyógyult.

Ekkortájt került ide Jézus Krisztus keresztfájának egy apró darabja, amelynek hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa.

Számos ima meghallgatásra került és csoda történt, így az akkori prímás, Esterházy Imre barokk kegytemplomot építtetett a régi templom helyére és 1735-ben hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. Az idők során nazarénusok, majd pálosok is őrizték a hely értékeit, de végül a szaléziak találtak itt otthonra.

A kegytemplom legszebb ékessége a nagy művészi feszület a főoltáron. A feszület mellett pedig változatos formájú ezüst tárgyakat figyelhetünk meg, ezek mind fogadalmi, ún. votív tárgyak, amelyeket elődeink hoztak hálából és emlékül, akiknek imái meghallgatást nyertek.

A forrásnál, a 18. században történt csoda helyszínén, ma lourdes-i barlang áll.

Ha a májusi Mária-búcsú Szent Kereszt megtalálásának ünnepén, illetve a szeptemberi Szent Kereszt felmagasztalása búcsú idején látogatunk el Péliföldszentkeresztre a lourdes-i barlang előtti tisztáson szabadtéri szentmisén is részt vehetünk.

A kegytemplomot egy különleges, minden stációt más építészeti stílusban ábrázoló keresztút (Via Crucis), illetve a közelmúltban átadott Öröm útja (Via Lucis) öleli körbe. Az Öröm Útját - mely Párkányi Raab Péter, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása - a szalézi rendháztól a lourdes-i barlangig vezető erdei út mentén járhatjuk végig.

A nagyon különleges alkotás stációinak oldalán QR kódok is találhatóak, amelyek segítik az elmélkedést, az imát és elmélyülést, végigvezetnek a feltámadástól egészen a Szentlélek kiáradásának pillanatáig.

Az Öröm Útja (forrás: pelifoldszentkereszt.hu)

A szintúgy szaléziak által fenntartott Gerecse Natúrpark Látogatóközpontban a természet- és teremtésvédelem formavilágát és a Gerecse Natúrpark természeti és kulturális értékeit egy kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas, színes, interaktív kiállítás keretében tekinthetjük meg. A szakrális környezet aktív időtöltésre is hív; a Gerecse hegység gyönyörű erdei és túraútvonalain járva olyan páratlan természeti értékkincseket fedezhetünk fel, mint az Öreg-kő, melynek sziklái közt a kerecsensólyom fészkel, vagy a Jankovich-barlang, ami a Dunántúl egyik fontos ősrégészeti lelőhelye, de egyben a további lelki elmélyülés lehetőségét is kínálja.

Ha időnk engedi szintúgy bekapcsolódhatunk az erre áthaladó zarándokutak - a Mária Út és a Szent Jakab Út további szakaszaiba is.

Érdemes a helyi szalézi közösség által gyakran szervezett kulturális előadásokba, tematikus napokra, aktív turisztikai programokra is bekapcsolódni, hogy a hely lelkiségét még jobban megértsük, átéljük.

Péliföldszentkereszt infrastruktúráját a Látogatóközponthoz kapcsolódó büfé, továbbá egy közel 200 férőhelyes, több kategóriás szállás, valamint hozzá kapcsolódó étkezési lehetőség is kiegészíti, lehetőséget teremtve a természetbe érkezők teljes kikapcsolódására, segítve a találkozás mélyebb élményét.

Szent Anna-réti Boldogságos Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője engesztelő kápolna

A XII. kerület erdői évszázadok óta nagy népszerűségnek örvendenek a kikapcsolódásra vágyók körében; Normafa pedig talán már minden budapestinek fogalom, legyen szó pihenésről, kirándulásról, sportolásról vagy piknikezésről.

A Szent Anna-réti engesztelő kápolna (forrás: Salacz Ákos)

A közkedvelt kirándulóhelyhez közeli Szent Anna-réten 2023 december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, gyönyörű havas tájban, egy kicsi, de annál látványosabb, letisztult, finom vonalvezetésű kápolnát áldott meg Erdő Péter bíboros, prímás.

Az engesztelő kápolna a Szent Anna-rét szelíd lankái különleges pontján helyezkedik el, ott, ahol a Mária Út nyugat-keleti főága, a Máriazell-Csíksomlyó útvonal és Częstochowát Međugorjével összekötő észak-déli főága találkozik. De itt halad át a Pálos út - Források útja és az El Camino zarándokút hazai szakasza is.

Szent Anna-rétre hosszú idők óta sokan jártak imádkozni, engesztelni. Már a 19. század közepén kis kápolna épült a rét szélére Szent Anna tiszteletére, ám a korábbi kápolnát a kommunizmus évei alatt lerombolták. Ma a korábbi Szent Anna-kápolna utódját véljük felfedezni a réten, amely a Salamin család jóvoltából épült az 1990-es években. Viszont több, mint két emberöltő óta sokak gondolatában, imáiban megfogalmazódott, hogy

ezen a helyen engesztelő kápolnát kell létesíteni, a Boldogságos Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynéjának tiszteletére, hogy a békéért való könyörgésünket kézzelfogható módon láthatóvá is tegyük.

Ez a hosszú évtizedes vágy 2018-ban megvalósulni látszott, amikor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat tervpályázatot hirdetett a miséző- és emlékhely koncepciótervének elkészítésére.

A kiírást rendkívüli szakmai érdeklődés övezete, a 61 pályaműből végül Márkus Péter és Koczka Kristóf koncepciójának megvalósítása mellett döntött a szakmai és egyházi tagokból álló zsűri. Az elkészült erdei kegyhely többféle hitéleti funkciónak is meg tud felelni, zárt állapotban 18 férőhelyes kápolnaként használható, a facsoport felé nyitva 50-100 fő részére, míg a rét felé nyitva akár 1000-1500 fős szabadtéri mise megtartására is lehetőség adódik.

A kis kápolnában a kortárs magyar egyházművészet egyik kiemelkedő alkotását láthatjuk, Lenzsér-Mezei Kata által tervezett oltárkép Szűz Máriát üvegtextil technikával ábrázolja, oldalt angyalokkal körülvéve. A művész neve ismerősen csenghet sokak számára, miután szintén ő tervezte az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ikonikus monstranciáját.

A kápolna berendezésén, felületein izgalmas, modern anyaghasználatot is megfigyelhetünk; a mészkő menzával borított oltár és a bútorzat amerikai fehér tölgyfából készült, az üvegtextil oltárképet Corianból készült keret öleli körbe, de a Máriát közrefogó angyalok ruhája is Corian, míg arcuk hengerelt üvegből, glóriájuk pedig rozsdamentes acélból készült.

A Szent Anna-réti kápolna oltárképe (forrás: Salacz Ákos)

Ha arrajártunkkor a kápolna kapuit zárva is találjuk, a kereszt alakú ablakon betekintve meg tudjuk tekinteni a különleges kápolnabelsőt, érkezésünkre a mozgásérzékelős lámpa bevilágítja majd a kicsinyke szakrális teret. Mária ünnepek alkalmával a tervek szerint a kis erdei kegyhely kapui feltárulnak, és az osztás miatt a kápolna tereivel együtt mintegy szárnyas oltárként jelenik meg előttünk a Szűz Mária alkotás.

Bárhogy is érkezünk Szent Anna-rétre, kirándulóként vagy zarándokként, Budapestnek ezen a sajátos, sokak számára fontos lelki metszéspontján, ahol több zarándokút találkozik, álljunk meg egy pillanatra és tekintsünk be a kápolna ablakán Szűz Máriára emelve szemünket!

Máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika és zarándokhely

Szintén városi környezetben, de csendes helyen, hatalmas, árnyas fákkal körülölelve találjuk a Máriaremetei Kisboldogasszony-bazilikát és kegyhelyet. Nemcsak járművel közelíthetjük meg a gyönyörű, rendezett parkkal körbevett templomot, hanem az erdő csendjéből is, a Mária Úton érkezve vagy a kék kereszt turistautat követve.

Máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika (forrás: mariaremete.hu)

A kegyhely története a 18. századra nyúlik vissza, amikor Thalwieser Katalin Svájcból Pesthidegkútra telepedett. Az asszony hazájában nagy tisztelője volt einsiedelni Szűz Máriának és magával hozta a Mária-szobor másolatát, amelyet a község határában egy fára függesztett.

A környék népe, utalva a kép svájci bencés kolostorban lévő eredeti csodatévő kegyszobrára Remete Máriának kezdte nevezni.

A kép előtt egyre többen megálltak egy imára, az ima meghallgatásoknak pedig híre ment. Az elbeszélések szerint egy budai asszony visszanyerte szeme világát a kegyképnél, mely után zarándokhellyé kezdett válni e szent hely.

Pesthidegkút akkori földesura, Terstyánszky Ignác is felfigyelt a zarándokok nagy számára, és a kép fölé előbb tetőt, majd kápolnát épített. A mai templomot 1898-ban kezdték építeni a teljesen épen álló kápolna köré, majd a korabeli kápolna falait akkor bontották le, amikor a templom már készen állt.

Az 1899-ben felszentelt templomot Schömer Ferenc és Hauszmann Alajos tervezte neogótikus stílusban. 1928 és 1950 között a szervita atyák gondozták a kegyhelyet. Az ő idejükben a kegytemplomban lévő öreg kőrisfa maradványait elégették és a fahamut belekeverték abba az anyagba, amelyből a jelenlegi fa készült és amelyen a mai napig megtekinthető a kegykép.

II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta a kegytemplomnak.

A templom főbúcsúi idején, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén közösségben élhetjük meg a szakrális hely varázslatos légkörét és még a kegyhely saját Mária-énekét is megtanulhatjuk, de szintúgy az Úrnapi virágszőnyeg körmeneten való részvétel is lélekemelő pillanatokkal ajándékozhat meg bennünk.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: ld. az egyes képek alatt
Szerző: Treer Éva