Forrás: depositphotos.com
Erre valójában nem Máriának van szüksége, hanem nekünk. Éspedig nem azért, hogy ezáltal végső soron a Názáreti Szűz személyéhez kerüljünk közelebb, hanem hogy általa Jézushoz. Hiszen a helyes Mária-tisztelet mindig Krisztusra mutató. Ahogyan a várandós Erzsébet felkiáltása sem áll meg Mária magasztalásánál – „Áldott vagy te az asszonyok között!” –, hanem a Fiúra mutatva éri el igazán célját: „És áldott a te méhednek gyümölcse!”
És ha már Erzsébetet említettük, az ő fiának, Keresztelő Szent János születésének idei ünnepén hallottam egy beszédben, hogy a Szűzanya születése „csak” ünnep a Katolikus Egyházban, míg Krisztus Előfutáráé főünnep. Nem kutattam utána liturgiatörténeti magyarázatnak, de hamar megvigasztalódtam azzal, hogy Mária életében van egy sokkal markánsabb indítás, mint Jánoséban. Jézus Anyja ugyanis szeplőtelenül fogantatott, azaz már élete első pillanatától fogva – mely jól tudjuk, nem a születés – „kegyelemmel teljes”. Ezen az ő világra jötte „csupán” annyit változtat, hogy látható módon is megjelenik Mária szüleinek életében, így a történelemben is e Názáreti Leány személyében Isten ajándéka, aki a legnagyobb Ajándékot, Jézust adja nekünk.
A Názáreti Szűz születéséről az apokrif irodalom is csak szűkszavúan tesz említést, szentírási tanúságot pedig erről egyáltalán nem tudunk idézni. Ettől még persze tiszteletreméltónak mondhatjuk az Ősegyházban élő Eleink igyekezetét, hiszen az ilyen „oknyomozó” történeteknek az a valódi célja, hogy általuk közelebb jussunk a Misztériumhoz.
A lényeg tehát nem ezen leírások sokszor túlságosan emberire sikeredett részleteiben van. Az apostoli igehirdetés nyomán nem mítoszok születésének vagyunk tanúi. A hit továbbadása során azonban az emberi érdeklődés is feléled: honnan származhat Mária, milyen lehetett a gyermekkora – és folytathatnánk a kérdések sorát.
Az isteni igazságok keresése folytán az üdvtörténet egyes szereplőinek élete tehát már érdekelte az első századokban is Isten „újszülött” népét. És nem azért, hogy szenzációt faragjon belőle, hanem azért, hogy még szorosabb összefüggésbe hozza Krisztussal. Hiszen hitünkben mindennek általa és benne van értelme.
Szűz Mária földi születésnapja, Kisboldogasszony ünnepe szeptember 8-ára esik. Mennyei „születésnapját”, testi-lelki mennybevételét augusztus 15-ünnepeljük, még ennél is nagyobb fénnyel.
Egyik sem a tényleges időpont, azokról ugyanis nincs tudomásunk, mint ahogy ezen események vitathatatlanul pontos helymeghatározása sincs birtokunkban. Ezek ugyanis későbbi templomszentelési ünnepek.
Egy, az V. századra visszanyúló hagyomány alapján rögzült Mária-ünneplés tekinthető a Kisboldogasszony-ünnep alapjának. A Bethesda-fürdőhöz közel eső, Szent Anna tiszteletére épült templom felszentelésének évfordulója szeptember 8-a. E templom közelében vélte a jeruzsálemi hagyomány Mária születésének helyét ismerni, ezért honosodott meg e napon a Szűzanya földi születésnapja.
Az pedig már ebből épül tovább, hogy ha születésének így feltételezett dátumából nemes egyszerűséggel kivonunk kilenc hónapot, megkapjuk élete tényleges kezdetének vélelmezett „napját”, december 8-át, amikor is Szeplőtelen Fogantatását ünnepeljük.
A Szent Anna bazilika Jeruzsálemben
Forrás: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=433471
Mária születését nem örökítette meg a Szentírás. Az ünnep evangéliuma sem erről szól, de jelentőségteljesen messzebbről indít: Jézus családfájától, melyben az ősatyák mellett még Izrael „ősanyáiból” is említ néhányat a sugalmazott szerző. Az Újszövetség határához érve, József nevéhez fűződően a nemzetségtáblában Máriáé is éppen csak megjelenik: „Jákob nemzette Józsefet, Máriának a férjét, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte”.
Az igazi „főszereplők” persze nem ők, hanem maga Jézus. Az üdvtörténet leírása nem az Istenszülő őseit, származását, születését mutatja be részletekbe menően, hanem Jézus Krisztusét. A nemzések láncolatának végén egyébiránt Mária esetében már nem nemzést, hanem szülést olvasunk.
Jézus tehát szűz Anyától született, mégpedig a Szentlélek teremtő ereje folytán.
Jézus születése pedig – ahogy a II. Vatikáni Zsinat is tanít minket – nem veszi el Mária szülésének Istentől megáldott, de mégis a maga egyszerűségében megélt valóságát, hanem megszenteli azt (vö. Lumen gentium, 57).
Jakab ősevangéliuma mindenesetre tudósítani szándékozik Mária születésének körülményeiről, és nevesíti szüleit is. Az apokrif írás Isten kiválasztottjainak mutatja be szüleit, Joakimot és Annát. A történet szerint egy angyal szólt Joakimhoz: „Íme asszonyod, Anna, foganni fog méhében”. Az addig gyermektelen, éltesebb feleség pedig később ezzel fordul férjéhez: „Íme özvegy voltam, és már többé nem leszek az, magtalan voltam és foganok méhemben”.
Isten valójában idősebb korukig készítette, nemesítette lelküket e hallatlan ajándék fogadására. Egyesek úgy képzelték, hogy Anna – méltó módon elővételezve azt a csodás eseményt, melyben lánya, Mária, szűzi fogantatásában az isteni Ige majdan a Szentlélek által ölt testet –, maga is férfi beavatkozása nélkül foganta volna gyermekét. A népi jámborság a „csókos fogantatás” ezen elképzelésével akarta volna már Anna és Joakim életében is a különösen is szent Leány fogantatását kiragadni az emberi világ természetes nemzési sajátosságaiból, és mennyei beavatkozásként tisztelni azt, hogy az idős házaspárt Isten mégiscsak megajándékozta egy gyermekkel. Nem is akárkivel: Máriával.
Damaszkuszi Szent János úgy értékeli Joakim és Anna meddőség-történetét, mint üdvtörténeti tényeket, dicsérve később a férfi „szeplőtelen magját”, és feleségének méhét, mely világra hozta Máriát, valamint emlőit, melyek őt táplálták. Így magasztalja őket:
„Ó boldog szövetségesek, Joakim és Anna! Az egész természet adósotok! Mert általatok hozta napvilágra a mindennél becsesebb ajándékot, a tisztaságos anyát, a Teremtőjéhez egyedül méltót!”.
Az apokrif történet már a szülők háláját is megjeleníti, akik elhatározzák, hogy Istennek ajánlják az Újszülöttet. A Názáreti Szűznek az Úr templomában való bemutatását liturgikus emléknap is őrzi.
Giotto di Bondone: Szűz Mária születése
Forrás: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=151723
Mária nevének eredete vitatott. A legvalószínűbb, hogy a héber Mirjam névből ered, mely „úrnő” jelentést is hordoz.
A névadás akkoriban jobban rámutatott a születendő gyermek identitására, származására, mint ma. Máriát nem ritkán szólítjuk Szűzanyának, Istenszülőnek, Jézus Anyjának, vagy éppen a Mennyország Királynőjének. A magyar nyelvben kezdetek óta közhasználatú a Szűz Mária megnevezés, mellyel Jézus Anyjának nem csupán istenszülői mivoltára, hanem azzal együtt örök szüzességére is nagy hangsúlyt fektet a hívő magyar néplélek.
A katolikus kultúrában ugyanis egy szent személy megszólítása, bármekkora szeretettel is közelítünk hozzá, nem merülhet ki annak öncélú becézésében, hanem Krisztushoz fűződő kapcsolatában vagyunk őt hivatottak szemléli. Vagy éppen, ennek következményeként, abban a küldetésben vagy szolgálatban, melyet üdvösségünk művében értünk betölt. Magyar földön nem csupán a Szűz Máriának szólítás nevezhető sajátosságnak, hanem az is, hogy Boldogasszonyként, Pátrónánkként is segítségül hívjuk Égi Édesanyánkat.
Forrás: depositphotos.com
Szent II. János Pál pápa szavait idézve:
„Valóban nem tudjuk pontosan meghatározni Mária születésének dátumát; az Egyház tudatában van vannak, hogy Mária előbb jelent meg az üdvtörténet horizontján, mint Krisztus. Valójában az »idők teljességének« közeledtekor, vagyis az Üdvözítő eljövetelekor már élt a földön az, aki öröktől fogva az Ő édesanyjául rendeltetett. Ezt a Krisztus eljövetelét megelőző jelenlétet évről évre kifejezi az adventi liturgia.
Ha a második évezred utolsó éveit nézzük, melyekben egyre közelebb kerül hozzánk a harmadik évezred kezdetének ígérete, és ezt párhuzamba állítjuk a Megváltóra várás ősi történetével, világos, hogy nekünk ebben az időszakban különös módon kell ahhoz fordulnunk, aki az adventi várakozás »éjszakájában« valódi hajnalcsillagként (Stella matutina) kezdett tündökölni. Köztudomású, hogy ez a csillag hajnalhasadáskor megelőzi a Nap felkeltét. Így előzte meg Mária az Üdvözítő megjelenését, az »igazság Napjának« felkeltét az emberi nem történetében” (Redemptoris Mater, 3).
S hogy miben változott meg a világ Mária születésével? Amekkora jelentősége van az üdvösség művében, annyira rejtett ez a történés. Hiszen az örök Ige fogantatása Mária szűzi méhében is Isten csendjében történik, így az Anya születése sem lehet hivalkodó.
A Názáreti Szűz személyében megjelent köztünk az előre megváltott, a „kegyelemmel teljes” ember. Születése teszi még nyilvánvalóbbá, kézzelfoghatóbbá Isten szeretetét az emberek irányában, melyet az Ige megtestesülésével majd még inkább megmutat: az Örökkévaló nem riad vissza az egyszerű történésektől, konkrét formáktól, hús-vér emberek munkatársul hívásától az üdvösség művében. A názáreti Kisleányban megmutatja nekünk az új teremtés Hajnalát.
Még újszülött gyermek, de Istennek már páratlan terve van vele. És ez megtanít igazán tisztelni az emberi fogantatás, születés és hivatás misztériumát is.
Kisboldogasszony ünnepének liturgikus könyörgésszavai váljanak valósággá mindannyiunk életében:
„Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe!”
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: depositphotos.com, Wikipedia
Szerző: Kovács Zoltán atya
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
