CSÉN - az érett párkapcsolatra készíti fel a fiatalokat

„Szerencsére sok segítséget kapnak a fiatalok abban, hogyan válasszanak maguknak pályát, hivatást, a párválasztáshoz ugyanakkor sajnos jóval kevesebb kapaszkodójuk van. Sokan azt feltételezik róluk, hogy érvényesülésre, vezető beosztásra áhítoznak, holott a valóságban a szívük mélyén elsősorban az igazi boldogságra, a biztonságot adó, harmonikus családi életre vágynak. Ehhez kívánunk fogódzókat adni nekik iskolai keretek között.”

Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes, a „Boldogabb családokért”® Családi Életre Nevelés (CSÉN) program szakmai felelőse egész életét és munkásságát erre az ügyre tette fel, és így hangolta össze orvosi, házas és édesanyai hivatását. A három évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezésről a házasság hete apropójából beszélgettünk vele. A program célja ugyanis – az elgondolkodtatás, rávezetés, személyesség, érintődés révén – olyan érett személyiségek nevelése, akik alkalmassá válhatnak a komoly párkapcsolatokra.

Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes 1990-ben végzős orvostanhallgatóként, szakdolgozata kapcsán kezdett el foglalkozni a fogamzásgátló módszerek alkalmazásának főbb kérdéseivel. Ezzel párhuzamosan férjével, Tiborral friss házasként a természetes családtervezés mellett köteleződött el. Ismereteit és tapasztalatait szerette volna minél hamarabb másokkal is megosztani. Erre először keresztény közegben, a téma iránt érdeklődő fiatal felnőttek között nyílt módja. Pedagógusok is megismerték ismeretterjesztő munkáját, és ők kérték fel először arra, hogy a diákjaiknak, iskolai keretek között is tartson felvilágosító órákat. Közben megismerkedett Déri Éva biológussal, és onnantól vele járta a kecskeméti iskolákat. Egy idő után pedig már nem csak egyetlen alkalommal találkoztak az osztályokkal/csoportokkal.

– Egy-egy foglalkozás után azt éreztük, még éppen csak most jött volna a lényeg, most értük el őket igazán – emlékszik vissza az egyébként háromgyermekes és két unokás édesanya és nagymama arra, hogyan „nőtték ki” magukat a szimpla felvilágosító órák.

Miután sikerült megnyernünk a fiatalok bizalmát, sorolták a kérdéseiket. Láttuk, mennyi más, önismerettel, párkapcsolattal, családdal kapcsolatos dolog érdekli őket – ugyanakkor nincs elég fórum, ahol ezekről érdemi módon beszélgethetnének felnőttekkel.

Így fokozatosan egyre bővültek a témakörök, amelyeket érintettünk.

1997-ben megalakították a Szentcsalád Plébánia civil szervezetét, a Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesületet (SZÉK), két évvel később pedig – „Boldogabb családokért^” elnevezéssel – megkezdték a családi életre neveléssel kapcsolatos munkájuk programmá szervezését. Nemcsak az ún. „család-órák” tematikáját, hanem a tanácsadók, mentorok képzésének menetét is kidolgozták. 2013 szeptemberétől a nemzeti alaptantervben választható tantárgyként szerepel a családi életre nevelés, amelynek kerettantervét is ők állították össze a budapesti Életünk a család! Nonprofit Közhasznú Kft. munkatársaival. Velük szoros szakmai együttműködésben valósítják meg országos CSÉN programjukat.

A CSÉN program bölcsője és mintavárosa Kecskemét – a város önkormányzata 2007 óta folyamatosan támogatja a SZÉK Egyesület CSÉN projektjét. Szakembereik az ország számos más településén (sőt határainkon túl) is jelen vannak, állami, egyházi és alapítványi intézményekben egyaránt. Ágnes, illetve az egyesület munkáját az elmúlt két évtizedben több városi, megyei, miniszteri kitüntetéssel ismerték el.

A CSÉN program keretében 7-24 éves korú gyermekekkel, fiatalokkal foglalkoznak. Általában havi, kétheti, heti rendszerességgel, éveken át kísérik a fiatalokat, hogy mellettük legyenek a kamaszkor különböző állomásain.

– Rögeszmém, hogy életünk végéig tudunk nevelődni, fejlődni, és vallom, nem kell, hogy ha a kisgyermek rossz családi mintát lát, tapasztal, akkor csak ezek határozzák meg a jövőjét – magyarázza Ágnes. – Esélyt akarunk adni az iskolapadban ülő fiataloknak arra, hogy még jobb, tartalmasabb életet tudjanak kialakítani, mint amilyenből esetleg ők maguk jönnek. Ugyanis a megerősítésre azoknak is szükségük lehet, akik harmonikus családban élnek. Ők is sérülékenyek, éppúgy küzdenek a megérkezéssel a gyerekkorból a felnőttkorba, és őket is elérik a modern világ „támadásai”.

Arra vonatkozóan nincsenek pontos kutatási adataik, hogyan, miben érhető tetten a család-órák hatása a résztvevők későbbi életének alakulásában, ugyanakkor számos egyéni pozitív visszajelzés jut el hozzájuk. Egy tanárnő épp mostanában mesélte el nekik: nincs még egy olyan volt osztálya, amelynek tagjai annyira családcentrikusak, jól működő házasságokban élők lennének, mint az, amelyben 1999-től elsőként tartottak havi rendszerességgel CSÉN órákat.

A CSÉN program szakmai felelőse gyakran idézi egy diákkal folytatott párbeszédét is: – Egyszer váratlanul, komoly aggodalommal azt kérdezte tőlem egy nyolcadikos lány: „Ági néni, akik nem vesznek részt ilyen család-órákon, azok ezeket a fontos dolgokat honnan fogják megtudni?” Meglepődve visszakérdeztem: „azt gondolod, hogy erre öt-tíz-húsz év múlva emlékezni fogsz?” Azt mondta: „biztos, mert ha olyan döntéshelyzetekbe kerülök, ami a család-órákon előfordult, akkor ezekből, hiszem, bevillan majd valami”. Végső soron tulajdonképpen ez a célunk, hogy szükség esetén legyen mihez nyúlniuk.

Amikor közel harminc éve elkezdték ezt a munkát – mindenféle pedagógusi előképzettség nélkül –, ösztönösen olyan módszereket vittek be a foglalkozásaikra, amelyek ma az élménypedagógia, drámapedagógia szavakkal, mentálhigiénés szemlélettel írhatók le. A frontális ismeretátadás helyett a játékos helyzetgyakorlatokon keresztüli megtapasztaltatásra, a rávezetésre törekszenek. Emellett – megszűrve, a korosztályhoz és a helyzethez igazítva – saját életük küzdelmeit, kérdéseit, tapasztalatait is készek megosztani a fiatalokkal a szakemberek, amire a diákok nagyon fogékonyak. A pedagógusokkal történő konzultációk nyomán mindig olyan témával készülnek, amire éppen akkor nyitottak a gyerekek.

Az a célunk és azért dolgozunk különféle módszerekkel, hogy elérjük a gyermekek szívét, és így esélyt adjunk arra, hogy bensővé váljanak bennük az átélt élmények

– fogalmaz Ágnes.

Érzékelik, hogy közel harminc év alatt nagyot változott a világ: sokkal több információ zúdul a fiatalokra, és ennek nem feltétlenül pozitív a hozadéka. A pornó elterjedésének, a szexcsatornák megjelenésének negatív, torzító hatása érhető tetten egy hetedikes diák megszólalása mögött is: „még nem is szexelünk, de már elegünk van belőle, mert annyira csúnya világnak tartjuk”. Az új korszellemnek megfelelő, manapság divatos család-fogalom térhódítása is beszűrődik a család-órákra.

– Én személy szerint, noha valamilyen szempontból forradalmi volt, amit elindítottunk, nem vagyok harcos alkat. Igyekszem tapintatos és befogadó lenni – de vállalom, hogy a keresztény értékrendet követem, és a liberális gondolkodásmódnak nem vagyok híve – teszi egyértelművé még egyszer Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes. – Orvosként sem mondhatok mást, mint hogy az emberi élet egy petesejt és egy hímivarsejt egyesülésével indul, és ott, abban a pillanatban eldől a gyermek neme. Azt, hogy a genetikai meghatározottságon túl ki minek érzi magát, illetve hogyan éli meg a szexualitását, magánügynek tekintem. Igyekszem úgy élni és dolgozni, hogy a tőlem eltérően vélekedő személyt ne minősítsem negatívan és ne ítéljem el, de következetesen képviselem, amiben hiszek és élek.

Férjével felnőtteknek is tartanak párkapcsolati műhelyt.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: https://hiros.hu/hirek/kecskemet/csen-program-az-erett-parkapcsolatra-keszitik-fel-a-fiatalokat
Képek forrása: https://hiros.hu/hirek/kecskemet/csen-program-az-erett-parkapcsolatra-keszitik-fel-a-fiatalokat
Szerző: https://hiros.hu/ Zsolczainé Vitális Judit