Ahhoz, hogy mélyebben meg tudjuk érteni az engesztelés fogalmát és értelmét, érdemes elindulni az alapoktól. Jézus Krisztus megváltói, engesztelő művét Leo Scheffczyk (1920-2005) bíboros tárja elénk az alábbi szavakkal:
„A megváltást – Jézus Krisztus keresztáldozatát és feltámadását – az ember csak akkor tudja megérteni, ha tudja, hogy mitől és milyen terhektől szabadít ez meg. Tudjuk-e vajon még azt, hogy mi a bűn és milyen szörnyű következményei vannak az emberek és az emberek közös élete számára?”
Minden ember az áteredő bűn állapotában születik, ez az örökség az első emberpár Isten iránti engedetlenségéből és bizalmatlanságából fakad. Az emberi természet ezáltal bűnre hajló és az ember ilyen döntéseivel személyes bűnöket követ el. Ettől tud megszabadítani minket a Megváltó Jézus a keresztség révén.
Már valószínűleg sokszor részt vettünk keresztelőn, amikor egy „új születés” történik. Ha odafigyelünk a liturgia szavaira, akkor a fenti kérdésre választ kapunk az alábbi imádságban, amely a megkeresztelendő katekumen felnőttek fölött hangzik el:
„Mindenható Urunk és Istenünk! Te elküldötted egyszülött Fiadat, hogy a bűn rabságában sínylődő embert Isten gyermekeinek szabadságával ajándékozd meg. Alázatosan könyörgünk hozzád ezekért a testvéreinkért. Ők már megtapasztalták a világ csábításait, megszenvedték az álnok sátán kísértéseit, és most bűnösnek vallották magukat színed előtt. Fiad szenvedésének és föltámadásának erejével mentsd ki őket a sötétség hatalmából, vértezd fel őket Krisztus kegyelmével, és szüntelenül oltalmazd őket életük útjain!”
A Megváltó Jézus Krisztus szenvedésének és föltámadásának ereje menti ki tehát az embert a „sötétség hatalmából”, amely persze a keresztség „ellenére” sokféleképpen érezteti továbbra is a hatalmát a világban és az emberek mindennapi életében.
Az ember bűnös döntéseivel el tud távolodni Istentől, de Isten szeretetéből fakadóan ezt nem akarja hagyni. Ezért a lelkiismeretben akar szólni az emberhez, hogy lássa be bűneit, tartson bűnbánatot, kérjen bocsánatot és engesztelődjön ki vele.
Isten az örök életet akarja adni minden embernek és „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.” (1Tim 2,4) Az igazság valósága Istenben található meg, „aki a szeretet” (1Jn4,16).
Isten irántunk való szeretete ebben áll: „Isten úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,16) Jézus Krisztus a Fiú Atyja iránti szeretetét az engedelmességében mutatja ki: „megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2,8) Vagyis Jézus Krisztus, Isten Fia a Megváltó, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit azzal, hogy magára veszi minden kor minden emberének bűnét és annak büntetését, magával járó következményét, a halált is: „Ő az engesztelő áldozat bűneinkért, nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.” (1Jn 2,2)
Az engesztelés fontosságát az adja meg, hogy mennyire erős az ember kapcsolata Istennel. Összefoglalva el lehet mondani, hogy amikor engesztelésről beszélünk, akkor mindig Jézus Krisztusra kell először gondolnunk, aki a „nagybetűs” Engesztelő, ahogy ezt a Jézus Szíve litániájában is megvalljuk: „Jézus Szíve, vétkeinkért engesztelő áldozat, … békességünk és engesztelésünk.” Szent Pál rá is mutat arra, hogy részt lehet vállalni a Megváltó Jézus engesztelő életében:
„Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára.” (Kol 1,24)
Nyilván nem „hiányzik” semmi Jézus megváltói-engesztelő művéből, de az Egyház Fejeként Jézus továbbra is engesztel minden emberért Egyházában, amelynek a keresztség révén leszünk tagjai. Tehát a keresztségi fogadalmunk révén meg vagyunk hívva az életszentségre, amely jelenti az állandó bűnbánattartást, amíg az ember vezekel saját bűneiért, valamint jelenti a „jézusi, másokért való életet” is, amikor az ember részt vesz a Megváltó engesztelésében és mások lelki üdvösségéért imádkozik és ezért áldozatot is hoz.
A szó teológiai magyarázatához nagy segítséget nyújt, ha utánanézünk a magyar engesztelni ige jelentésének. Régies értelemben jelenti: „engedni kényszerít, alávet”, átvitt értelemben jelenti: „kérlel, haragot csillapít, bosszút szüntet”. (Czuczor Gergely – Fogarasi János A magyar nyelv szótára, 2. kötet, Pest, 1864, p.357-358).
Eredeti értelmének mélyén ott van tehát az (meg)engedés, vagyis az engedelmesség. Ezt Istennel kapcsolatban úgy kell érteni, hogy megfogadjuk azt, amit mond nekünk, szót fogadunk neki. Az alávetéssel kapcsolatban pedig tudnunk kell, hogy keresztségünkben egyrészt ellene mondtunk a Gonosznak, másrészt pedig Istené lettünk, Ő az Urunk és Őhozzá tartozunk:
„Vessétek alá magatokat Istennek, szálljatok szembe a sátánnal, és elfut előletek.” (Jak 4,7)
A másik értelmében a megkérlelés és nem a bosszúállás, tehát kérjük, hogy változtassa, térítse meg a szíveket, hogy térjenek vissza Hozzá az emberek, amikor ténylegesen tudja gyakorolni irgalmasságát. Ha az ember belátja bűnét, hogy eltávolodott Istentől és bocsánatot kér tőle, akkor tud neki megbocsátani.
Ha végigvennénk az Árpádházi szentek életét, akkor nagyon sokuknál fel tudnánk mutatni azt, hogy engesztelő életük volt. Szent István király Szent Imre fiát engesztelésből akarta az Úrnak szentelni, de mivel Ottót, első fiát, a trónörököst elveszítette, ezért kellett előkészítenie őt az uralkodásra.
Az Intelmek első fejezetében is a katolikus hit megőrzéséről tanított neki, amely saját életének is alapja volt. De Szent Imre lelkében az engesztelés gondolata akkor már tudatossá vált és nem akart lemondani róla. Ezért ajánlotta magát Istennek és élt szent életet.
Szent István minden évben a „Királynő” napján, Nagyboldogasszony (aug. 15.) ünnepén felajánlotta magát Istennek, hogy tőle fogadja el a hatalmát újra, mert mindig azon felelősségének tudatában kormányozta országát, hogy ezt a feladatot Istentől kapta. Mivel Imre fia tehát már házassága előtt Istennek szentelte magát engesztelő áldozatul, ezért halála után nem volt trónörökös. Ebben a helyzetben fordult Szent István az égiekhez és tette meg földi életének „utolsó” felajánlását 1038. évben Nagyboldogasszony napján neki ajánlva az országot.
Hazánk történelmében sokszor voltak drámai helyzetek, amikor Istent különös módon is segítségül hívták. Isten gondviselő szeretetében segített és engesztelő lelkeket ébresztett. „A magyar engesztelésnek legkimagaslóbb szentje Árpádházi Margit.” (Erdey Ferenc SDB, Az engesztelés szentje, Szalézi Művek, 1946) Az engesztelésről fentebb leírt sorok az ő életében tökéletesen megvalósultak,
engesztelő életáldozata révén Isten nem „csak” az országot tudta megmenteni, hanem sokakat el tudott vezetni az üdvösségre, a vele való örök életre.
IV. Béla uralkodása alatt volt a tatárjárás pusztító inváziója Magyarországon 1241–42-ben, amikor az ún. muhi csatában legyőzték a magyar sereget, a döntő csata után a tatárok csapatai letarolták az országot. Ebben a helyzetben a királyi szülők úgy tekintettek gyermekükre, Margitra, mint a magyar népért nyújtott engesztelő áldozatra.
Sokat imádkozott azért, hogy az Úr irgalmazzon a magyar népnek, állítsa vissza ezt a Szűzanyának felajánlott nemzetet régi erejébe. „Magyarország alig tíz év folyamán nemcsak, hogy kiheverte a tatárjárást, hanem még műveltebbé, szebbé vált. Nagyobbodott is.” (Gárdonyi Géza, Isten rabjai. Regény Szent Margit életéről)
Grünwald Béla: IV. Béla visszatérése a tatárjárás után
Árpádházi Szent Margit (1242-1270) életének alapszabálya röviden megfogalmazza a keresztény életnek ezt a logikáját és a jézusi tanítás „módszerét”, vagyis hogyan kell azt gyakorlatba átültetni az életszentség útján:
„Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.”
Ha röviden végiggondoljuk Szent Margit életszabályait, akkor ez elmagyarázza nekünk az engesztelés lényegét.
Székely Bertalan: Szent Margit zárdába lép
Szent Margit példája és az engesztelés fontossága ma is időszerű, ahogy aktuálisak maradnak azok a szavak, amelyeket 18 esztendeje fogalmazott meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amikor imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért a 2006-os esztendőre:
„Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. … Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. … Jézus azonban nem csüggedésre, hanem reménységre hívott meg minket. … ahogyan Isten szolgája II. János Pál pápa tanítja, az Isteni Irgalmasság ad reményt, hogy a bűn és a gonoszság mégsem okozza vesztét az egész emberiségnek. Imádkozzunk hát ebben az évben egyénileg és közösségileg is a magyarság lelki megújulásáért.”
Imádkozzunk hazánkért, hazánk lelki megújulásáért és családjainkért, valamint a békéért is kérjük Szent Margit közbenjárását. Segítsen nekünk életének példája és alábbi imádsága:
„Uram Isten segíts! Mentsd meg ezt a Hazát!
Szívünk minden csepp vére Hozzád kiált!
Nézd az igazakat, kik Éretted kiállnak,
hogy hűséget valljanak Istennek, országnak.
Fogadj el váltságul engem, Jó Uram, ha lehet,
felajánlom Néked tetteim, s egész életemet.
Imádkozom azért, ki szenved, s léte tehetetlen,
kérek az helyett is, kinek szíve lett kegyetlen!
Imádkozom azért, ki nem tud kérni Téged,
mert szívében a gyűlölet hitetlenséget kelt!
Fordítsd el haragod Jó Uram a szeretetlenektől,
kapjanak egy újabb esélyt Szereteted Kegyelméből!
Nézd az országot, mi darabokban hever,
tölts fel minden szívet igaz szerelemmel!
Áldd meg az anyákat, kik gyermeket nevelnek fel,
s az apákat, kik létért küzdenek bölcs szeretettel.
Add, hogy megforduljon minden, ami kín,
Rend, s Béke legyen, Áldásod legyen a gyógyír.
Vezesd Te nemzetünk, halljad meg az imát,
ne hagyd hiába könnyezni népünk Boldogasszonyát!”
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com
Szerző: Héray András FSO
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
