Mindezt a fogvatartottak lelki fejlődését segítő, önkéntes, anonim és személyre szabott postai levelezés útján teszik. Az azt engedélyező börtönökben ezekre a levelezőkapcsolatokra épülő közösségi találkozókat is szerveznek – online és személyes formában. Egy-egy önkéntes levelezőkapcsolata évekig tartó elköteleződést jelent, amelynek csodálatos gyümölcse egy-egy életre szóló barátság, keresztény testvéri kapcsolat.
Így történt ez Évi és Sanyi esetében is.
Évinek saját bevallása szerint élete korábbi szakaszában nem volt semmilyen különösebb elhívása a börtönmisszió irányába. Volt egy általános képe róla, de sosem érzett ellenállhatatlan késztetést arra, hogy csatlakozzon az abban szolgálókhoz.
Nyugdíjasként azonban szeretett volna egy igazán hasznos szolgálatot találni magának. „Véletlenül” esett be az e-mail fiókjába egy Szemlélek cikk, amely aztán tovább vezette egy, a leköszönő Mécses elnökről készült tv riporthoz. Imádkozó szívvel kérte Isten megerősítését arra vonatkozóan, hogy belekezdjen-e az egészbe. Kiderült, hogy a korábbi alelnök saját régi egyetemi évfolyamtársa volt. Ez már elég jel volt ahhoz, hogy jelentkezzen a Mécses önkéntesei sorába.
Első levelezője egy hátrányos helyzetű fiatalember volt, aki a családja révén került a bűnözés világába. Évi számára ekkor merült fel először kérdésként: vajon mennyire tudja feladni saját magát egy ilyen szolgálatban?
Egy adag emberi erőlködést beletett a levelezőkapcsolatba, ami már folyamatában is hálátlan feladatnak tűnt, András szabadulása után pedig kifejezetten eredménytelennek, hiszen András szinte azonnal visszatért a régi megszokott kerékvágásba. Mígnem eljutott egy kegyetlen mélypontra, amikor egyetlen segítő kézpár volt csak elérhető számára: Évié. Meg is ragadta, Évi pedig átvette az irányítást annak érdekében, hogy András élete végre jó irányba forduljon. Jelenleg is együtt küzdenek ezért.
Mindeközben azonban Évinek lett egy új fogvatartott levelezőtársa: Sanyi.
Sanyi egy életvidám, dinamikus fiatalember, aki 4 hónappal ezelőtt szabadult a szegedi Csillagból 11,5 év fegyházban töltött szabadságvesztés után. Elsőre is jól érzékelhető, hogy mennyire életigenlő a kisugárzása, amelyet a szavaiban hordozott derű tovább erősít.
De hogy lehet valaki ennyire vidám, boldog ilyen hosszú elzártság után?
Ahogy a fogvatartottak többsége, Sanyi sem bűnözőnek született. Élete során azonban az események sora oda vezetett, hogy 19 évesen egy adott pillanatban egy nagyon rossz döntést hozott, aminek az lett az eredménye, hogy 11,5 évet fegyházban kellett töltenie.
Saját bevallása szerint ezt a helyzetet kezdetben nagyon nehezen tudta elviselni. Belevetette magát a börtön sötétebb oldalába: kereste a konfliktusokat, balhés volt, függőségekkel küzdött. Hét évet élt le így a legmagasabb biztonsági fokozatban.
Ekkor ért el élete legmélyebb pontjára, amikor két kiutat látott csak maga előtt: eldobni a saját életét vagy 180 fokos fordulatot venni, mert az addigi állapotában nem maradhatott. Meg is próbálta az öngyilkosságot, azonban az nem sikerült. Akkor döbbent rá, hogy Isten ennél sokkal többre szánta őt. Elkezdett gyülekezetbe járni és Istennel kapcsolatot teremteni.
Első találkozása a Mécses Szeretetszolgálattal a Nem Adom Fel Alapítvány zenekara által tartott koncerten történt. Már az nagyon meghatotta, hogy a fogyatékosok milyen szeretettel és előítéletek nélkül fordultak a fogvatartottak felé. Ezt csak tovább fokozta, amikor
a Mécses egyik önkéntese fesztelenül leült mellé és kedvesen, minden félelem és ellenérzés nélkül megkérdezte: „Hogy vagy?” Ettől a kérdéstől hitte el újra, hogy ő is Ember.
Sanyi a Mécsesnek elküldte bemutatkozó levelét és kérte, hadd legyen neki is levelezőtársa. Leginkább az vezérelte, hogy része lehessen a közösségnek. Mivel kevés az önkéntes, Sanyinak 3 évet kellett várnia arra, hogy kapjon egy Mécses levelet. Saját bevallása szerint ekkorra már el is felejtette, hogy jelentkezett levelezésre.
Első levelezőtársával sajnos nem sikerült megtalálniuk a közös hangot, így a Mécseshez fordult azzal a kéréssel, hogy rendeljenek ki mellé valaki mást. Ez meg is történt, s így jutott el hozzá Évi levele. Sanyi ragyogó szemekkel meséli: Évi élete legnagyobb ajándéka, ő volt az első igazi lelkitársa, akivel őszintén tudott mindenről levelezni. Leveleik nagy részét azonban mégis a mély teológiai kérdések tették ki. Évi így említi ezt:
együtt nevelkedtünk a hitben, úgy, hogy korban, nemben, kultúrában nagyon különbözünk.
Évi bevallása szerint Sanyi eléggé feladta neki a leckét a kérdéseivel, gyakran órákig tartó kutatómunka után tudott csak felelősségteljesen válaszolni. Hiszen ahogy mondja: „Egy életre teszem sínre azt az életet, ezért felelősségteljesen kell hozzáállni” ugyanakkor „mindent megkaptam az élettől és ezt továbbadhattam.”
Sanyi és Évi a Csillagban engedélyezett csoportos havi találkozókon is részt vett számos más fogvatartottal és Mécses önkéntessel együtt. Ahogy Sanyi visszaemlékszik rá: ezek a találkozók minden hónapban egy-egy nagy élményt jelentenek a bentieknek, ahogy vége az egyiknek, elkezdik várni a másikat. Hiszen ezek a találkozók az elfogadásról szólnak.
A Mécses önkéntesek szeretettel fordulnak a fogvatartottak felé, akik százszor annyi szeretetet adnak vissza.
S ha már szeretet! Miről is lehet levelezni? El lehet-e ebben akadni? Évi válasza erre: „A szeretet leleményessége, hogy hogyan írok annak a fogvatartottnak. Neki is ugyanúgy az az egy élete van, mint nekünk.”
Sanyi szerint a társas együttélés, hiszen sokféle ember van összezárva és igyekezni kell a konfliktusokat elkerülni. Persze bent is ugyanolyan emberek vannak, mint kint: van, aki a konfliktust okozza, és van, aki igyekszik elkerülni. Sanyi azonban megtanulta, hogy ahhoz, hogy a környezetét el tudja fogadni, belül kell megváltoznia, nem várhatja, hogy a környezete változzon.
Sanyi elmondása szerint a szabadulása utáni közvetlen időszakban a tömeget és a zsibongást volt a legnehezebb megszoknia, illetve azt, hogy minden hihetetlenül gyors, és fel kell vennie ezt a sebességet. A visszailleszkedésben azonban családja és Évi is kitartóan segítenek neki nap mint nap, stabil pontként továbbra is mellette állnak a mindennapok küzdelmeiben, ahogy akkor is tették, amikor Sanyi még a fegyházban harcolta meg napi harcait.
Évivel szinte azonnal találkoztak személyesen a szabadulást követően – immáron a rácsokon kívül. Sőt, Sanyi meglátogathatta Évit, amely mindkettejük számára megható élmény volt. Sanyi elérzékenyülve állt Évi szobájában, ahol a leveleket írta, majd hálával telve kezet csókolt korábbi levelezőtársának. Évi és Sanyi kapcsolata a mai napig igen szoros és meghitt.
Ezen túl Sanyi egyik első dolga volt, hogy bemerítkezzen, ezzel is megerősítve Isten iránti elkötelezettségét. Az esemény családi körben zajlott – de ott voltak a Mécses családtagok is. Sanyi a mai napig úgy tekint a Mécses közösségre, mint egy sokoldalú, nagy családra, amelyhez ő is hozzátartozik.
Saját bevallása szerint jelenleg a mindennapokban a rengeteg impulzus okoz számára sok nehézséget, amelyek agyban nagyon megterhelik, időnként szétszórttá teszik. Sokat segített élete újrakezdésében, hogy családja és Évi felkészítette arra, hogy milyen az élet idekint. Az is hasznára vált, hogy a börtönben sokat dolgozott és volt lehetősége tanulni is. Ezt most mind tudja kamatoztatni.
Sanyi egyébként továbbra is Krisztussal halad előre az útján. Bár őszintén bevallotta:
Idekint minden sokkal bonyolultabb. Azt hittem, csak bent van szükségem az Úr Jézusra, de kiderült, hogy kint még annál is inkább.
Évi ugyanígy gondolja, s nagyon félti Sanyit, hogy a kinti kísértések majd lenyomják őt, ezért tovább imádkozik érte imakörével együtt. A börtönben maradottak számára is sokat számít, hogy szabadult társuknak mennyire sikerül a kinti életben boldogulnia, hiszen figyelik, hogy mi történik, s példaként tekintenek rá.
Sanyinak már kész tervei vannak a 2025-ös évre is: munka mellett szeretne jogosítványt szerezni és szakmát tanulni. Mindezek előtt azonban még itt a karácsony, amelyet végre szabad emberként meghitt környezetben a szeretteivel tölthet el.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, depositphotos.com
Szerző: Varga Klára
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
