Szüleik terhét is cipelik az idejekorán felnőttszerepbe kényszerült gyermekek

Szenvedélybeteg szülők mellett felnőve sokan tapasztalhatták meg gyermekkorukban a biztonság, a kiszámíthatóság és az érzelmi odafordulás hiányát. Életkoruknak nem megfelelő mértékben kellett felelősséget vállalniuk, alkalmazkodniuk és hallgatniuk olyan fájdalmas dolgokról, amelyek feldolgozásához nem álltak rendelkezésükre megfelelő eszközök. Ezeknek a mintáknak a hatása sokszor a felnőttkorukban is tovább él, és befolyásolhatja mindennapi jóllétüket.

Jelen cikkünkben azt járjuk körül, hogy mi jelenthet kapaszkodót az érintetteknek, és hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata milyen módon tud segítséget nyújtani a számukra.

Az ártalmas gyermekkori tapasztalatok hatása

Pontos adatok és kutatások nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy hány tizennyolc év alatti gyerek él Magyarországon olyan családban, ahol legalább az egyik szülő problémás alkoholhasználó vagy alkoholfüggő, becsült számuk azonban minimum 400 ezerre tehető. Ez a szám önmagában is jelentős, ám ha azt is hozzávesszük, hogy a gyermek jóllétére nem csak a szülő, hanem a nagyszülő vagy bármely közelebbi rokon függősége és szerhasználata is negatívan hathat, akkor nem nehéz belátni, hogy egy igen komoly, a népesség nagy százalékát érintő társadalmi problémáról beszélünk.

A család mint elsődleges szocializációs közeg meghatározza a gyermekek testi-lelki fejlődését. A családtagok közötti dinamikus kapcsolatok minősége kulcsfontosságú a gyermek érzelmi biztonságának megőrzésében.

A szenvedélybetegség – különösen, ha a szülőt érinti – megbontja a családi egyensúlyt, eltolja a szerepeket és sérülhet a gyermek biztonságérzete.

A negatív gyermekkori élmények (Adverse Childhood Experiences, ACE) elszenvedését követő, későbbi életszakaszokban kimutatható egészségkárosító hatást számos kutatás igazolta. Ártalmas gyerekkori élmény például az érzelmi, a fizikai, a szexuális bántalmazás, az elhanyagolás, a szülők válása vagy külön költözése, a családon belüli erőszak, illetve ha a gyermek olyan felnőttel él egy háztartásban, aki szenvedélybeteg vagy pszichiátriai beteg és/vagy öngyilkosságot kísérelt meg, esetleg börtönviselt.

Mindezek a körülmények nem támogatják azt, hogy a gyermek biztonságos, kiszámítható helynek tekintse a világot, és úgy érezze, hogy ő is szerethető ember. Minél több ártalmas élmény éri őt életének első 18 évében, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki felnőttkorára valamilyen egészségügyi és/vagy pszichés probléma, megbetegedés. Az egyik vagy mindkét szülő alkoholizmusa esetén az ACE-ek előfordulásának esélye 2–13-szoros.

A sokszor csak „elfeledett gyermekekként” vagy „láthatatlan árvákként” hivatkozott érintettek nagy egyezést mutató negatív gyermekkori élményeiből kifolyólag hasonló, felnőtt életükre is igen jelentős hatást gyakorló gondokkal küzdhetnek. Ilyen lehet például a problémák kimondásának nehézsége, az érzések elfojtása és a bizalmatlanság is.

A szenvedélybeteg családokban a gyermekek sokszor különböző, szerepeknek nevezhető viselkedésformákat sajátítanak el minden tudatosság nélkül annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak a körülményekhez és megvédjék magukat, mintegy túlélési stratégiájuk részeként.

• A hős típus átveszi a felnőtt szerepeket, terheket és felelősséget. Koravén és komoly, aki folyamatosan megfelelési kényszerben van és erején felül teljesít, mindig segítő- és szolgálatkész.

• A bohóc mindent elkövet a nevetésért, nevettetésért, hogy ezzel felhívja magára a figyelmet, és egyben elterelje azt a családi problémákról.

• A fekete bárány rosszalkodásával, deviáns viselkedésével, ellenségességével, gyakran kriminalitásával tűnik ki társai közül.

• Az elveszett gyermek csendes és magának való, visszahúzódó típus, aki simulékony, ébren álmodó, mindig csak sodródik az eseményekkel, és azzal védekezik, hogy megpróbál láthatatlanná válni.

Ezeknek a szerepmintáknak az alkalmazása a szenvedélybeteg szülők gyerekeinek felnőttkorára is jellemző lehet, és esetükben növelheti egyes betegségek kockázatát.

Ám a szerepek egyben lehetőségek is, azaz megfelelő segítséggel az ezekkel járó viselkedés az érintettek javára is fordítható, a társult tulajdonságok pozitív, az egyének felnőtt életvezetését is segítő kompetenciákká alakíthatóak.

Amikor túl korán kell felnőni

A függő szülők mellett gyakran felcserélődnek a szerepek, azaz a gyermekek idejekorán saját szüleik, nagyszüleik, nemritkán testvéreik szüleivé kényszerülnek válni. A parentifikálódott gyermekek korukhoz nem illő feladatokat és felelősséget vállalnak, gyakran érzelmi támaszául is szolgálnak a szenvedélybeteg szülőnek, így próbálják erőn felül és életkorukból fakadó kompetenciahiányuk ellenére is egyensúlyba hozni a diszfunkcionálisan működő családi rendszert. Mivel vállalt feladatukat, a szülői szerepet, soha nem tudják teljes egészében betölteni, ezért akár még felnőttkorukra is markáns jellemzőjükké válhat a bizonytalanság, az alacsony önértékelés, avagy a bűnösség, az üresség és az értéktelenség érzése.

A szenvedélybeteg szülők felnőtt gyerekeinek komoly elakadásai lehetnek a kapcsolataikban is, kifejezetten a párválasztás, a családalapítás és a gyermeknevelés területén.

Gyakran választanak szenvedélybeteg, érzelmileg elérhetetlen vagy akár bántalmazó társat, és nagyobb fokú hajlamot mutatnak a kodependens, azaz a társfüggő működésmódokra. Számukra a szülőszerep vállalása és maga a szülői lét is gyakran konfliktusossá, nehezítetté válhat. Plusz terhet jelenthet rájuk nézve a szenvedélybetegség transzgenerációs öröklődése is. Ettől való félelmük is jelentősen befolyásolhatja szülői kompetenciájukba vetett bizalmukat.

Az alkoholista, és így sok szempontból rendellenesen működő családban felnövekvő gyermekek sok különféle traumát szenvedhetnek el, melyek gyakran felnőttkorukra is feldolgozatlanok maradnak. Ennek következtében a poszttraumás stressz zavar (PTSD), illetve a hosszantartó gyermekkori, főként érzelmi bántalmazás és elhanyagolás nyomán kialakuló komplex poszttraumás stressz zavar (C-PTSD) tüneteivel is küzdhetnek.

Nehézségeik mutatkozhatnak a gyász megélésben is, és esetükben az elhúzódó, mindennapi életvezetésükben is zavart okozó, illetve pszichés vagy szomatikus tünetekkel járó komplikált gyász is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki. Mindezt az generálja, hogy a szenvedélybeteg szülők gyermekeit a gyász több szinten is érintheti: egyrészt el kellene gyászolniuk a soha meg nem valósult, úgymond „normális” gyerekkor elvesztését, majd az idealizált „fantáziaszülő” elvesztését, és végül a függőséggel küzdő szülő fizikai elvesztését is, akivel gyakorta ambivalens és megterhelt volt a kapcsolatuk.

A szenvedélybeteg szülők gyerekei igen sok közös problémával küzdhetnek felnőtt életük során, azonban hatékonyan növelhető a gyermekkori negatív élményeket elszenvedő személyek jelenkori jólléte, élettel való elégedettsége és munkaképessége is.

A stressztűrési és megküzdési képesség fejlesztésével, érzelmi támogatással és a célzott segítői tevékenységekkel sokat tehetünk értük.

Apa, Anya, Pia – A Máltai Szeretetszolgálat Fogadójának segítő programja

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata 2019-ben, idehaza elsőként indított speciális, „Apa, Anya, Pia” elnevezésű programot szenvedélybeteg családokban élő gyermekek támogatására. Ennek egyik elsődleges célja, hogy az érintettek számára szakszerű segítséget nyújtson, ezáltal pedig csökkentse a családi szenvedélybetegség problémahalmozódásának kockázatát, a függőség nemzedékről nemzedékre történő továbbörökítését.

2023-ban indult el podcastsorozatunk Töltsd velünk! címmel, ahol az addiktológiai terület legelismertebb hazai szakembereinek segítségével mutatjuk be a különböző szer- és viselkedésfüggőségeket, továbbá a felépülés, a gyógyulás lehetséges irányait. Az eddigi adásokban több alkalommal volt szó a függők családtagjairól, a szenvedélybeteg szülők gyerekeiről.

Az érzékenyítés és a tájékoztatás szándékával, aktívan, több platformon is jelen vagyunk az interneten és a közösségi médiában, szakembereknek, érintetteknek és érdeklődőknek szóló honlapjainkkal (Apaanyapia.hu, Kimondhato.hu, Apaiszik/Anyaiszik.kimondhato.hu, Bolyhos honlap, Lurkó honlap), az El-Fogadó Facebook oldallal, és az Elfeledett Gyermekek Youtube-csatornával.

Ez utóbbin elérhető számos olyan kisfilm is, mely a hiteles tájékoztatást szolgálja a témában, és megtekinthetőek az általunk évente szervezett, egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó, neves szakemberek bevonásával megvalósuló Elfeledett Gyermekekért (EGy) konferencia előadásai is.

2025. október 14-én, kedden rendezzük meg immáron a nyolcadik konferenciát a szenvedélybeteg szülők elfeledett gyermekeiért; ennek helyszíne a Lurdy Ház Konferencia- és Rendezvényközpont lesz (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.).

Idén is érdekfeszítő előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és workshopokat szervezünk a témában, amelyek úgy az érintett felnőttek (az egykori gyermekek), mint a szakemberek számára értékes információkkal, tartalommal szolgálhatnak. Az idei konferencia folyamatosan frissülő programja, további információk, és a jegyvásárlási lehetőség itt érhető el: https://kimondhato.hu/egy-8/

A Fogadóban egyéni konzultációt, pár- és családterápiát biztosítunk addiktológiai problémákban érintetteken és hozzátartozóikon kívül kifejezetten szenvedélybetegek kiskorú, illetve felnőtt gyermekei részére.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatában Apa, Anya, Pia és irodalomterápiás csoportfoglalkozások keretében nyújtunk támogatást szenvedélybeteg szülők már felnőtt korú gyermekeinek. Kamaszcsoportot működtetünk függőségben érintett családok gyermekeinek, továbbá külső munkatársak bevonásával gyermek szociodráma csoport is működik szenvedélybeteg családok kiskorú (általános iskolás) gyermekeinek. Emellett helyet adunk több 12 lépéses önsegítő csoportnak, így többek között az Alkoholisták és rendellenesen működő családok felnőtt gyermekeinek, azaz az ACA-nak is.

Naprakész információk a szenvedélybeteg szülők még gyermekkorú és már felnőttkorú gyermekei számára szerveződő csoportjainkról: https://apaanyapia.hu/indulo-csoportok/,továbbá a Bízd Rá Magad folyamatosan frissülő programajánlójában. [szerk.: Most külön is a figyelmetekbe ajánljuk az október 14-i Konferencia az elfeledett gyermekekről nagyszabású rendezvényt, melyre október 6-ig még tudtok jelentkezni!] Bővebb információ segítő tevékenységeinkről: https://kimondhato.hu/fogado/

A cikkben felhasznált irodalom, és egyben a téma iránt érdeklődőknek, abban érintetteknek ajánlott kiadványaink:

⇒ Barnowski-Geiser, Waltraut: Apa, anya, pia – Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők gyermekei MÉGIS a boldogságot. Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2018. Bővebb információ a könyvről: https://apaanyapia.hu/konyv-apa-anya-pia-2/

⇒· Frankó András (szerk., ford.): Elfeledett gyermekek családi titkai. Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2017. Ingyenesen letölthető: https://kimondhato.hu/wp-content/uploads/2017/05/kimondhato10.pdf

⇒ F. Lassú Zsuzsa, Frankó András, Kaposiné Czinkóczi Annamária, Kormos Piroska (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban – Fókuszban a függőségek. Kézikönyv segítő szakemberek számára. Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2021. Bővebb információ a könyvről: https://kimondhato.hu/gyermekek-mentalisan-serulekeny-csaladokban/

⇒ Elekes Dóra, Fábián Gábor, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kovács András Péter, Mattik Dora, Hoffmann Kata: Láthatatlan árvák. Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2022. Bővebb információ a könyvről: https://kimondhato.hu/lathatatlanarvak/

⇒ Moe, Jerry: Gyerekszemmel a függőségről és a felépülésről - Remény, segítség és gyógyulás a családok számára. Ford.: Veszprémi Krisztina, Malik Tóth István. Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2021. Bővebb információ a könyvről: https://kimondhato.hu/gyerekszemmel/

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: depositphotos.com
Szerző: Sós Eszter, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának terápiás munkatársa