Vasbetonos anyuka a börtönben

Cikkek, hírek / Vasbetonos anyuka a börtönben

Ebben a cikkben

Hogy miért lettem egy börtönmissziós szolgálat vezetője? Elmesélem alább, de elöljáróban álljon itt annyi: olyan küldetést adott nekem Isten, amiről nem is álmodtam. Statikusként végeztem, de ma már lelki hidakat építek…

nullTarján Gabriella

Ferenc pápa és a Villám McQueen

Gyerekkoromban tanár szerettem volna lenni. Végül építőmérnökként és mérnök-tanárként végeztem, majd doktorit szereztem. Az egyetemen maradtam tanítani, ezzel tudtam legkönnyebben összehangolni a legfőbb vágyamat, hogy nagycsaládos anyuka legyek. Négy gyerekünkkel minden álmom valóra vált. A rugalmasan beosztható egyetemi munka mellett jutott elég időm a családra. Hol óraadóként, hol félállásban tanítottam a hallgatókat statikáról, vasbetonról, tartószerkezetekről.

Hivatásomnak éreztem a 21. századi pedagógiát, mégis egyre jobban éreztem, hogy engem a szerkezeteknél jobban érdekelnek az emberek.

A Katolikus Egyház ölelésében nőttem fel, ahogy a férjem is. Sokféle közösségbe jártunk, gitároztunk miséken, ovis hittant tartottunk, egyházközségi tábort szerveztünk, házashétvégések lettünk. Gyakorló katolikusként közösen jártunk gyónni. Amolyan "jó kereszténynek" tartottuk magunkat.

Ferenc pápa, megválasztásának első pillanatától nagy hatással volt ránk, hitelességével a szívünkhöz szólt. Eleinte csak elégedetten, könnyedén rábólogattunk: milyen jó, hogy Ferenc pápa meg akarja reformálni az Egyházat, hát már igazán ráfér! Megszabadult a hatalmi jelképektől, nem vette fel még azt a bizonyos piros cipőt sem... Arra hívott:

Lépjetek ki! Nem elég a terített asztal körüli teologizálás, forduljatok a rászorulók felé!

Beer Miklós püspök atya pedig az "önszórakoztató szalonegyház" megfogalmazásával megadta a "kegyelemdöfést" számunkra.

Ráébredtünk, hogy az Egyház mi vagyunk. Nem tapsolni kell Ferenc pápának, hanem követni, és magunkon kezdeni a változtatást.

Vajon melyek a mi piros pápai cipőink? Hordjuk azokat vagy sem? Hamar megtaláltunk, hogy a mi piros cipőnk: többek között egy piros autó (egy Villám Mc Queennek felmatricázott öreg sportautó, ami a mese jelképe a családunk életében). És hordjuk. Az autót ugyan nem adtuk el, de elkezdtünk önkéntes munkát keresni.

Önkéntes munka a karosszékből elindulva

Nem akartuk, hogy a gyerekeink "mozgalmi árvák" legyenek, ezért kezdtem el a Mécses levelezőszolgálatát tíz évvel ezelőtt, amibe később az egész családunk bevonódott. Egy kis könnyen megvalósítható önkéntes szolgálatnak indult (havi egy levelet a fotelből is meg lehet írni), eszembe sem jutott, hogy teljesen átalakítja majd az életemet.

Mécses Szeretetszolgálat anonim levelezés

A levelezőtársunk egy tényleges életfogyitglanra ítélt rab lett. Életem pálfordulásának azt a pillanatot tartom, amikor az interneten "rátaláltam" a bűnére, amit elkövetett. Soha még olyan ijedtséget nem éltem át, mint akkor. A leveleiből viszont az emberség sugárzott. Isten szemével tudtam látni őt, és megszerettem. Innen kezdtem megváltozni. Döbbenetes élmény felismerni magunkban, hogy de hiszen mi vagyunk a farizeusok!

Szembesültem az előítéleteimmel, megváltozott a világnézetem, élővé kezdett válni a hitem.

Hálás vagyok a férjemnek, aki elkísért ezen az úton.

Nagykorúság a börtönben

Elkezdtünk bejárni a börtönbe. A Biblia szavai, amiket egész életünkben hallottunk a szószékről, valósággá váltak. "Börtönben voltam, és eljöttetek hozzám."

Nem (csak) a fogvatartottaknak volt szükségük erre a találkozásra, hanem nekünk legalább annyira. A börtönben ugyanis olyan valóságosan találkoztunk Jézussal, ahogy addig még soha. Találkoztunk az elítéltekkel is, akik, mint a vámosok és az utcanők, megelőznek minket Isten országában, mert a szenvedéseik, a bűn mélysége és a bűnbánatuk által közelebb kerülhetnek a kereszt titkához, mint mi valaha. Őket kísérve viszont mi is elemi erővel részesülhetünk az ő lelki feltámadásukban. Megrendítő és életet átformáló élmény.

Mécses Szeretetszolgálat anonim levelezés

Hiába bérmálkoztam 14 évesen, én akkor, ott, a börtönben negyven évesen váltam nagykorúvá Krisztusban.

Piros pólós főnökasszony

Öt éve megüresedett a Mécses vezetői posztja. Senki sem akarta elvállalni a tisztséget, márpedig ha nincs vezető, nincs jogi szervezet, a börtönökkel nem lehet együttműködni, a szolgálatunknak vége.

Mi sem állt távolabb tőlem, mint egy civil szervezet elnökének lenni, és jogi, pénzügyi, gazdasági dolgokkal foglalkozni! Egy nyáron át imádkoztam, mert azt éreztem, hogy én nem szeretnék vezető lenni. Őszre sem lett más megoldás, hát elvállaltam. Gondoltam, a gyerekek most már elég nagyok, a félállásom mellett talán belefér. Tévedtem.

Növekedésnek indultunk, különleges vezetői csapat sorakozott fel mögöttem. Az önkéntesek száma megtöbbszöröződött, a fogvatartotti levelek áradtak, a szolgálat mentén közösség kezdett épülni, a fogvatartottakkal együtt egy nagy család lettünk.

A nap 24 órája sem lett volna elég ezt koordinálni. Abbahagytam az egyetemi oktatást, így minden munka- és szabadidőmet a Mécsesre fordíthattam. Addig azt hittem, csak papoknak, szerzeteseknek van "elhívása", de valami hasonlót éltem át.

A férjem teljes vállszélességgel támogatott, pedig egy finanszírozás nélküli, a társadalom által megvetett börtönmissziós szervezetben fizetésre nem is gondolhattam. Férjem vállalta, hogy egyedül tartja el a hatfős családunkat. Így vált a Mécses közös misszónkká, ami a házasságunkat, családunkat is megerősítette.

Ezer jele van, hogy Isten támogat minket, sok csodát éltünk már meg. Karácsonyi csomagküldő akciónkban hihetetlen módon minden évben pont annyi adomány gyűlik össze, amennyire szükség van, se több, se kevesebb! Többször előfordult, hogy egy szabadult felhívott, hogy most itt áll az utca közepén minden holmijával, nincs hova mennie. Emberi ésszel kilátástalan élethelyzetek. Mégis, valahogy még mindig sikerült megoldást találnunk.

Istenélmény számunkra is, ahogy a Gondviselés rajtunk keresztül munkálkodik. A fogvatartottak piros pólós angyaloknak neveztek el minket.

Angyalnak lenni pedig nem munka, hanem örökös szárnyalás.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság
Szerző: Tarján Gabriella, a Mécses Szeretetszolgálat vezetője

Iratkozz fel hírlevelünkre Támogasd Szolgálatunkat

Oszd meg:

Értékeld:

Hozzászólás
#börtönpasztoráció #tanúságtétel

Kapcsolódó támogató lehetőségek

Mécses Szeretetszolgálat - Börtönpasztorációs szolgálat

stat_minus_3
Mécses Szeretetszolgálat - Börtönpasztorációs szolgálat
Börtönpasztorációs szolgálatunk célja a reintegráció keresztény módra. Anonim levelező önkénteseink börtönben lévő magukra maradt fogvatartottakkal építenek személyes, elkötelezett és hosszútávú emberi kapcsolatokat védett, biztonságos keretek között. Személyes és közösségi formában, lelki kíséréssel alapozzuk meg az elítéltek társadalomba visszavezető útját a börtönbüntetés alatt, illetve a szabadulás után.

Segítő jelleg: börtönpasztoráció

Ajánljuk: felnőtteknek, időseknek, önkénteseknek

Elérhető: országosan, folyamatosan

Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság

Érdekel

Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!

Mindet elfogadom Beállítások

Süti beállítások

Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.

Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.

Beállítások mentése   Adatkezelési tájékoztató