Vízkereszt ünnepének titka: Örvendezzünk az Úr megjelenésének ebben a világban

Cikkek, hírek / Vízkereszt ünnepének titka: Örvendezzünk az Úr megjelenésének ebben a világban

Ebben a cikkben

Vízkereszt – vagy görögül: epifánia – Urunk megjelenésének ünnepe, melyet január 6-án ünneplünk. Ez a karácsonyi ünnepkör utolsó nagy ünnepe, egyúttal a farsangi időszak kezdete az Egyházban.

Vízkereszt ünnepe

Forrás: depositphotos.com

A magyar vízkereszt elnevezés az e napon végzett vízszentelésből ered, amikor a pap, keresztet rajzolva a vízre, megáldja azt. Az elnevezés másik „forrása” a IV. századból eredeztethető, amely időszakban Jézust elsősorban kereszten függő Krisztusként ábrázolták, megkeresztelését pedig úgy jelenítették meg ezen a napon, hogy a szentmise előtt vagy után a hívek és a pap kimentek a közeli tó vagy folyó partjára, és ahogyan Keresztelő János alámerítette Jézust a Jordán folyóban, úgy merítették alá Krisztus keresztjét a vízben. Tehát kereszt a vízben – vízkereszt.

A keresztények körében 312 és 325 között kezdett terjedni ez az ünnep mint Krisztus születésének, keresztségének és a kánai menyegzőnek, valamint a háromkirályok (a napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.

Jézus Krisztus az Isten Fia, a világ Megváltója

E többes tartalmat mint „epifániát”, azaz „megjelenést” ünnepelték. Urunk Jézus Krisztus születésekor megjelenik a választott nép számára, azaz a betlehemi pásztoroknak. Ugyanígy megjelenik már felnőttként, a Jordán folyónál Keresztelő János és az ő tanítványai előtt: mint az Isten Fia, a Szentháromság egy Isten második személye.

Amikor Jézus kiemelkedik a Jordán folyóból, a mennyei Atya szózata hallatszik: „Ez az én szeretett Fiam”, majd pedig galamb alakjában leszáll rá a Szentlélek. Ez az esemény nem csak epifánia, vagyis megjelenés, hanem „teofánia”, azaz „Isten kinyilvánulása”, megjelenése.

Vízkereszt ünnepe

Forrás: freepik.com

Ez történik a háromkirályok, azaz a napkeleti bölcsek előtt is, amikor kinyilvánul immár a pogány népek számára is – akiket a bölcsek jelenítenek meg –, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, a világ Megváltója. Ők úgy hódolnak előtte, mint a Világmindenség Királya előtt.

S végül a kánai menyegző alkalmával is kinyilvánul, hogy Jézus isteni erővel, hatalommal rendelkezik. Ezen a helyen tesz csodát először és mutatja ki isteni erejét, hatalmát a fizikai világ fölött, amikor a vizet borrá változtatja. Itt is.

Kelet és Nyugat ünnepei

E gazdag tartalommal rendelkező ünnep elsődleges témája Keleten Urunk megkeresztelkedése – erre emlékeztet a vízszentelés; Nyugaton pedig a háromkirályok látogatása került előtérbe, amelyről Szent Ágoston és Nagy Szent Leó pápa vízkereszti beszédei is tanúskodnak.

Mindazonáltal keleti keresztény testvéreink ezen a napon ünneplik Jézus Krisztus születését, ahogyan azokban az időkben tették a keresztények, amikor a Római Birodalomban még nem lett államvallássá a kereszténység. Amíg a „sol invictus”, azaz „a legyőzhetetlen nap” pogány ünnepét nem tették Jézus, a Világ Világossága születésének ünnepévé, addig Nyugaton is január 6-án ünnepelték a karácsonyt.

(Az említett pogány istenség ünnepe december 25-re esett, amikor a sötétséget legyőzte a világosság, azaz egyre kevesebb lett a sötétség órája, és egyre több a világosságé.)

Az ajándékozás hagyománya

A karácsonyi ajándékozás a napkeleti bölcsek, vagyis a háromkirályok kis Jézusnak adott ajándékait szimbolizálja. Az ajándékozásban nem csupán Krisztusnak adunk „lelki” ajándékot a jócselekedetekben, imádságban és lemondásban, hanem egymásnak is, emlékezve arra, hogy mi Istentől a legnagyobb ajándékot kaptuk, amikor elküldte a Megváltót erre a világra. A mi szerény karácsonyi ajándékaink is Jézust szimbolizálják a keresztény ember számára – ugyanígy a karácsonyfa gyertyái, fényei, a díszek csillogása pedig a Világ Világosságának, a Keleten felgyulladt Csillagnak a fényét, mely beragyogja a világot, az Örök Világosság fényével.

A II. Vatikáni Zsinat után a nyugati kereszténységben január 6-a a háromkirályok látogatásának ünnepe maradt, további tartalmát pedig ennek a napnak már külön-külön ünnepeljük. A vízkereszt utáni első vasárnapon Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, mely ünnep egyúttal már az első évközi vasárnap is; míg egy közbeeső hétköznapon a kánai menyegzőről emlékezünk meg mint Jézus isteni erejének kinyilvánulásáról.

Vízkereszt ünnepe

Forrás: depositphotos.com

Házszentelések: Christus Mansionem Benedicat

Meg kell említenünk még egy fontos hagyományt, miszerint a vízkereszttel kezdődik a ház- és lakásszentelések időszaka.

Ekkor a papok vízkeresztkor megszentelt vízzel meghintik a hívek otthonait és kérik az új év kezdetén az ott élők életére az Úristen áldását.

Ilyenkor a pap a ház, a lakás bejáratának, kapujának szemöldökfájára felírja, hogy mely év elején történt az otthon megáldása.

A felírás a következők szerint történik: az áldás szavai, „Christus Mansionem Benedicat”, azaz „Krisztus áldja meg ezt a területet” rövidítve, a következőképpen: C+M+B; majd elé és mögé az esztendő számjegyei kerülnek. Ez az idei, 2025-ös évben: 20+C+M+B+25.

Vízkereszt ünnepe

Forrás: Magyar Kurír

A régiek nem feltétlenül tudtak latinul, és így nem értették a fenti áldás szavait sem, így arra gondoltak – mivel a templomban a háromkirályok látogatásának evangéliumi történetét hallották –, hogy bizonyára a királyok neveinek rövidítése ez. Így lett nevük a királyoknak (akiket a Szentírás egyébként nem nevez meg, sőt a számukat sem jegyzi fel, csupán a három ajándékból következtethetünk arra, hogy hárman voltak): Casper (Gáspár), Melchior (Menyhért), Balthasarus (Boldizsár).

Eme, egyik legrégebbi – azaz a december 25-ei karácsony ünnepénél is régebbi – hagyományokkal rendelkező vízkereszt ünnepét immár Magyarországon is szentmisével ünnepeljük (parancsolt ünnep).

Örvendezzünk hát az Úr Megjelenésének ebben a világban, aki azóta is itt él közöttünk Igéjében és Szentségeiben!

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, depositphotos.com, Magyar Kurír
Szerző: Horváth Zoltán atya

Iratkozz fel hírlevelünkre

Oszd meg:

Értékeld:

Hozzászólás

Kapcsolódó támogató lehetőségek

Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!

Mindet elfogadom Beállítások

Süti beállítások

Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.

Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.

Beállítások mentése   Adatkezelési tájékoztató