Bibliaiskola: Az ókori Izrael története és történelme

Részletek

Ádám Miklós atya hat alkalomból álló bibliai sorozatának témája: Az ókori Izrael története és történelme

1. A történetírás nehézségei - A Szentírással szemben gyakran támasztunk olyan elvárásokat, amiket nem tud, de nem is akar teljesíteni. A XXI. századi ember gyakran vár történelem-tudományosan akkurátus beszámolókat a Bibliától, amivel a leginkább arról árulkodik, hogy nem érti sem a Biblia, sem a történelemtudomány funkcióját. Ezt tesszük tisztába.
2. Közel-Kelet Kr. e. 1500-1200 - Izrael sosem létezett vákuumban, mindig is meghatározta az őt körülvevő világ kultúrája, gondolkozásmódja, világlátása, társadalmi berendezkedése, politikája és vallásossága. A „Termékeny félhold” ezen adottságainak jobb megértése magával hozza a választott nép kialakulásának, önértelmezésének, társadalmi és vallási berendezkedésének, és ezáltal a Bibliában elénk tárt történeteknek is a jobb megértését.
3. A korai Izrael - A kérdés végeredményben egyszerű: kicsoda Izrael? Honnan kerülnek oda, ahol a történelem egy pontján megtaláljuk őket? Mit akar elmondani a honfoglalás-elbeszélés? Milyen csoportokból tevődik össze a csoport, amely önmagát Izraelként azonosítja, és milyen okból azonosítja magát ez a csoport Izraelként? Mik azok a domináns különbözőségek, amelyek mentén a nép megkülönbözteti magát a kánaánitáktól, és miért fontos ennek a különbözőségnek a folyamatos állítása? Ezt próbáljuk felfejteni.
4. A két királyság - Valójában az északi és a déli állam sosem volt egy, mindössze perszonálunió kötötte össze őket Dávid és Salamon uralkodása idején. Hogyan nézett ki a lesajnált és elítélt Szamaria? Hogyan olvassuk és értsük a déli szerző lesújtó véleményét a bálványimádó északi királyságról? A tételes történelem vizsgálata ismét segít jobban és helyesebben érteni a Szentírás szövegét.
5. Júda a fogság előtt - Az északi királyság bukása magával hozza Júda felemelkedését, de egyben ez a felemelkedés az oka annak, hogy a nagy birodalmak észreveszik a déli királyságot. Hogyan változik ebben az időszakban a nép összetétele és vallása? Kik voltak a „föld népe,” az „Úr egyedül” mozgalom, a „deuteronomisztikus teológiai kör,” milyen reményei lehettek Jozija királynak a vallási reformhoz kapcsolódva, milyen szerepet játszik ebben Jeremiás próféta? Meglátjuk.
6. Júda a fogság után - A babiloni fogság traumája lényegében alakítja át a nép önértelmezését. A fogság a katalizátora olyan döntő változásoknak, amelyek mind a mai napig meghatározzák a zsidóság vallását és vallási gondolkodását. A perzsa birodalom idején az egyre autonómabb atmoszféra lehetővé teszi, hogy Jehud tartomány kialakítsa a saját életrendjét és megalkossa önmaga törvényét és történetét. Ebbe a folyamatba igyekszünk bepillantást nyerni.

Ádám Miklós római katolikus pap, teológiai tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, a papi továbbképzés referense.
Ajánlott adomány: 2000 Ft, helyfoglalás érkezési sorrendben.

A támogató lehetőség, amihez a program kapcsolódik:

HÁLÓ Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület

A HÁLÓ egy civil kezdeményezés, amely a TALÁLKOZÁS-KAPCSOLAT-KÖZÖSSÉG mottójának megfelelően igyekszik minél több olyan – akár lelki, akár kulturális - eseményt szervezni, ami lehetőséget biztosít a kapcsolatteremtésre, kisközösségek kialakulására, fenntartására.

A szervezet, akinek ezt a lehetőséget köszönhetjük:

HÁLÓ Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület

Érdekel