Borítókép

Évezredes értékrend, 110 éves szervezeti múlt, jelen idejű kihívások – ezt az örökséget veszi át a Magyar Cserkészszövetség új országos elnöksége. Nemes és rendkívül nehéz feladat hárul a Magyar Cserkészszövetség új vezetésére.

Kovács Adorján országos elnökkel és Kelemen László atyával, elnökségi taggal a mozgalom hazai és nemzetközi szerepvállalásáról, a testület célkitűzéseiről, valamint az újabb tematikus év, - amelynek a szolgálat lesz a fókuszában - előkészítéséről is beszélgettünk.

Szükség volt noszogatásra, bátorításra az elnökségi szerepvállaláshoz?

Kovács Adorján: Megkerestek mindkettőnket. Hosszasan beszélgettünk a szövetség helyzetéről, arról, hogy mit kellene tennünk. Egy ponton éreztem a hívást, hogy ez most olyan pillanat, amikor döntenem kell, hogy mindazt, amit egészen fiatal koromtól kaptam a cserkészettől, ezzel a szolgálatvállalással próbáljam meg visszaadni. Korábban Mátyásföldön voltam csapatparancsnok, a vezetőképzéssel, az utóbbi időszakban pedig korosztályos nevelési kérdésekkel foglalkoztam. 

Kelemen László: Számomra különlegesebb volt ez a helyzet, mert nem voltam korábban cserkész. Papként támogattam, segítettem a mozgalmat, elsősorban a háttérből. Aztán megérkezett a felkérés, örömmel mondtam igent, hiszen Isten útjai kifürkészhetetlenek. Az élet egy lánc, amelyben mi egy-egy láncszem akarunk lenni: se többek, se kevesebbek. Idén 110 éves a szövetség. Előttünk és bízunk benne, hogy utánunk is sokan dolgoznak majd még a cserkészetért. Nem akarunk a gyenge láncszem lenni. 

Milyen célokkal vág neki az új elnökség a ciklusnak?

Kovács Adorján: A cserkészet Magyarország, sőt, az összmagyarság legnagyobb ifjúságnevelő mozgalmaként állandóan bővül. A növekvő létszám új kihívások elé állítja a szervezet vezetőit minden szinten. Tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb megszólítani, érték-alapon elköteleződésre hívni a fiatalokat, ennek ellenére azt a feladatot tűztük ki magunk elé, hogy a szervezetünk tagjainak közvetítsük a keresztény értékrendet. Ebben kulcsszerepe van a már említett lelkiségi munkacsoportoknak. A vallásosság további erősítése mellett, amely a cserkészetben az ökumené jegyében van jelen, ebben a ciklusban a tudatos nevelésre szeretnénk a hangsúlyt helyezni. Utóbbinak amúgy is mély hagyományai vannak a cserkészetben – gondoljunk Sík Sándorra, a szerzetes-cserkész nevelőre. Az örökség megóvásán túl feladatunk, hogy mindezt a mai világba ültessük át úgy, hogy kapaszkodót nyújthasson a kor kihívásainak megoldásában a fiatalok számára.   

Kovács Adorján

Tavaly októberben feljelentést tett nagy összegű károkozás megalapozott gyanúja miatt a Magyar Cserkésszövetség. A most leköszönő elnökség ennek nyomán több vizsgálatot is indított. Hol tart most az ügy, mennyire súlyos ez az örökség?

Kovács Adorján: Tavaly ősszel szembesültünk a szövetségen belül egy krízishelyzettel, régebbre visszanyúlóan pénzügyi csalás áldozatává vált a Magyar Cserkészszövetség. Ennek az árnyékában és ezzel a tehertétellel zajlott le május közepén a tisztújítás, amely amúgy is időszerű volt, hiszen lezárult az előző hároméves elnökségi ciklus. Fontos megjegyeznünk, hogy a leköszönő vezetés nem kimenekült a nehéz helyzetből, hanem beleállt annak tisztázásába. A lehető legtöbbet megtette: feljelentést tett, valamint külső- és belső vizsgálatokat indított. Az új elnökség célul tűzte ki, hogy a feltárt helyzet jelentette kihívásokat arra is felhasználja, hogy a szervezet működését is megújítsa.

Kelemen László: Folyamatban van több vizsgálat: külső szakértők bevonásával zajlik egy feltáró munka, ezzel párhuzamosan pedig a Cserkészmozgalom Világszervezete is szervezeti átvilágítást végez. Rövidesen megérkezik tőlük a tapasztalataikat összegző feljegyzés. Nehéz ez a helyzet, mert évekre visszanyúlhat ez a súlyos, kifinomult módszerekkel végrehajtott csalási ügy.

Közben pedig az előző ciklust értékelve, arról kellene beszélnünk, hogy örömteli módon fejlődött, erősödött a szövetségen belül a lelki-vallási irányzat. Ez utóbbi is azt jelzi, hogy a fiatalokban igény van arra, hogy a hit még mélyebben jelen legyen a cserkészetben. Az új elnökség - soraiban öt katolikus és egy vallásgyakorló református taggal - elkötelezett ennek a munkának a folytatásában. Munkacsoportok alakultak, lelkiségi csoportok tevékenykednek annak érdekében, hogy a cserkészmozgalom hagyományaihoz híven minél kisebb közösségekhez, az őrsökhöz is eljuttathassuk a vallási élethez kötődő gondolatokat, értékeket.

Milyen motivációkkal érkezik ma egy fiatal a mozgalomba? Családi indíttatásra csatlakozik, közösséget keres?

Kovács Adorján: Elsősorban a vallásosság kérdésénél merül fel a motiváció kérdése. Vannak egyházközségi és iskolaközpontú csapataink. Előbbi esetében egyértelmű, hogy mit keresnek a fiatalok a mozgalomban: a keresztény értékeket a közösségi létben. Utóbbi esetében már némileg lazább ez a kapcsolódás. Különböző környezetből csatlakoznak be a fiatalok, kihívás számunkra, hogyan tudjuk a valamennyiük számára közvetíteni, befogadhatóan megjeleníteni a mozgalmunk által képviselt értékrendet.

Kelemen László: A fő szándékom a szerepvállalásommal az elérhetőség biztosítása. Az utóbbi években úgy csatlakoztam a cserkészek munkájához, hogy rendszeresen megkerestek a mozgalomtól, hogy véleményezzek terveket, programokat, elképzeléseket. A magyar cserkészetnek minden évben van egy tematikája, amelyet ősszel egy konferencia zár le. Pár esztendeje a lelkiség volt a fókuszban. Sajnos csak online térben tudtuk erről a tapasztalatokat megosztani, de a lényege az volt, hogyan juttathatjuk el az őrsvezetőket addig, hogy magukévá tegyék: a hit nem magányügy, arról tanúságot kell tennünk és erre Te is alkalmas vagy. Ezt a lelkesedést szeretnénk átadni a fiataloknak úgy, hogy helye legyen a vidám hangulatú összejöveteleiken egy mély beszélgetésnek, egy közös imádságnak. Azt tapasztalom, hogy egy találkozásnak, őrsgyűlésnek mindig ízt, mélységet ad egy szentmise vagy egy ökumenikus imaóra.

Kelemen László atya

Gyakran hallhatjuk az egyházi vezetők részéről azt a vállalást, hogy nekik és a közösségeiknek is nyitniuk kell a társadalom felé. A cserkészek betölthetnek egyfajta közvetítői, hídszerepet ebben a folyamatban?

Kelemen László: A keresztény kötőszó nem a vagy, hanem az is. Az embernek tisztában kell lennie az értékeivel, hogy azokra valóban értékként tudjon tekinteni. Közösségként megélünk ezek mentén egy közös munkát és gondolkodást, amelynek része az Isten iránti szeretetünk, hazánk iránti elkötelezettségünk, hagyományaink ápolása és természetesen a testvériség megélése. Egyetlen közösség számára sem jó, ha begubózik, jelen kell lenni a világban.

Jézus azt mondja: „Ti vagytok a föld sója. (…) Ti vagytok a világ világossága.” Egy jó közösséghez mindenki csatlakozni szeretne. Minden cserkész reklámja is a cserkészetnek, van egy missziós jellege is a közösségeknek. Ha van egy jó mag, egy jó közösség, akkor a barátságokon keresztül, bevonzzák egymást a fiatalok és elindíthatják egymás az úton.

Budakalászon, ahol plébános vagyok, nagyjából 400 cserkészünk van, ott még nem tartunk, hogy vasárnap valamennyien ott legyenek a templomban, de a közösségi programjaikon találkozunk, tudunk egymásról.

Kovács Adorján: A cserkész fogadalom három területre fókuszál, a kötelességeink teljesítésére: Isten, a haza és az embertársaink felé. A mozgalom egyik fő lába az egyházakkal való kapcsolattartás és bekapcsolódás. Ugyanakkor a hazaszeretet is fontos eleme a cserkészetnek. Jelentős azoknak a száma, akik emiatt csatlakoznak hozzánk, a hagyományaink megéléséért. A társadalmi felelősségvállalás, a karitatív tevékenység a keresztény közösségen és azon túlmutatóan is jelen van a mozgalomban.

Ez a hármasság együtt képezi a cserkészet lényegét. Nem pusztán egy lelkiségi mozgalom, egy honismereti szakkör, vagy egy karitatív szervezet vagyunk, hanem azt keressük, hogy ezeknek a találkozásából milyen többlet születhet, hogyan lehet ez javára a jövő ifjúságának.

A Cserkészmozgalom Világszervezetének jelmondata: „Egy jobb világot alkotunk.” Mitől lesz jobb a világ: az érzékenyebb, nyitottabb emberektől?

Kovács Adorján: A cserkészet számunkra életforma. A kezdeti lépés, amikor valaki csatlakozik a közösséghez. Az első években kis közösségben, a vezetők irányításával intenzív nevelői munka zajlik. Ahogy haladnak előre a gyerekek korban, a hangsúly áthelyeződik arra, hogyan válhatnak felelős állampolgárrá, akik kerüljenek bárhová életük során, ott helyt tudjanak állni, kitűnhessenek azzal, hogy szolgálatkészek és képesek arra, hogy mások örömét keressék. Alapítónk egyik fontos útravalója, hogy az igazi boldogság forrása az, ha másokat teszünk boldoggá. Ez a szemlélet az, amely leginkább összefoglalja a cserkészséget.

Kelemen László: A cserkészet egyik legnagyobb értéke, hogy a közösség tagjaként olyan kapcsolatok építhetőek fel, amelyek az illető élete során végig meg- és kitartanak. Megtanulnak közösen dolgozni, gondolkodni. Megtapasztalják, hogy mit jelent az, hogy megbízhatunk egymásban, közös célok mentén tevékenykedünk. S ha hozzáteszem ehhez a magam részét, akkor sokan, sokat tudunk tenni a jobb világért. Nagyon szegény lenne a világ, ha nem így tennénk.

Mi az a képesség, amely egyéni szinten a leginkább fejlődhet a közösség tagjaként?

Kovács Adorján: A felelősségvállalás.

Kelemen László: Az együttműködés.

Van lemaradásunk e téren…

Kovács Adorján: A tettrekészséget is megemlíteném. A váratlan helyzetek kezelésében nagy előnyt jelent a cserkész lét. Nem kevés helyről hallottam vissza társaimtól, hogy a munkahelyükön nem lennének képesek rendkívüli szituációkat kezelni a mozgalomban szerzett tudás, tapasztalat nélkül. A nevelésben a felelősségvállalás mellett, hangsúlyos a kreatív fejlődés is, hogy képesek legyünk a legszokatlanabb helyzetekben is jól cselekedni. A civil életben is előnyt jelent, ha összetalálkozunk egy másik cserkésszel. Kialakul egy bizalmi viszony, tisztában vagyunk azzal, mire számíthatunk a másiktól.

Elhangzott a bizalom, a szövetség, a hálózatszerűség fontos szerepe. Hasonló gondolatok mentén szerveződött a Bízd Rá Magad! kezdeményezés. Hogyan köthetőek össze ezek a szerveződések, hogy egymást erősíthessék a közösség támogatása érdekében?

Kelemen László: A Bízd Rá Magad! (bizdramagad.hu) egy remek, hiánypótló honlap. Papként pontosan tudom, hogy ha valaki hozzám fordul tanácsért, akkor milyen nagyszerű érzés, hogy tudok egy kártyát adni az illetőnek, hogy keresd fel az oldalt bizalommal, mert jó gyakorlatokat, tanácsokat, szakembereket, szervezeteket találsz rajta, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek abban, hogy segítséget nyújtsanak neked.

A Bízd Rá Magad! foglalkozik a fiatalokat érintő és foglalkoztató kérdésekkel is. A cserkészet ebben nagyon értékes tapasztalattal rendelkezik. A mozgalom számára is hasznos és fontos a kapcsolódás, mert a cserkészet sokszor befelé él. Ugyanakkor, ha egy média beszámol arról az összetett munkáról, amely a közösségben folyik, az nagyon hasznos lehet a további építkezésben.

Kovács Adorján: A szövetségnek számos együttműködése van például karitatív szervezetekkel. A Máltai Szeretetszolgálattal karöltve a cserkészek szerepet vállalnak az ukrajnai háború elől menekülők támogatásában, ellátásában. Tudatosítjuk magunkban, hogy bár kiemelt célunk a segítségnyújtás, vannak szervezetek, amelyek ezt professzionálisan végzik. A cserkészek amikor elérik a teljesítőképességük határát, partnereket keresnek a további közös munkavégzéshez. Nyitottak vagyunk erre, egyetlen kritérium van ebben, hogy az alapértékeinkhez ragaszkodunk. A vallásos, pártpolitikától mentes ifjúságnevelő mozgalom tagjai: az Isten, haza, embertárs iránti kötelezettségvállalásra tesznek fogadalmat. Aki erre nyitott, azzal szívesen működünk együtt és a Bízd Rá Magad! kezdeményezés ezek közé tartozik. Az pedig külön öröm, hogy a Bízd Rá Magad! stábjában is vannak cserkészek!

Az elmúlt évek nagy találkozóinak megrendezésére rányomta bélyegét a világjárvány. Milyen nagy eseményekre készül a mozgalom a következő időszakban?

Kovács Adorján: 2023. a szolgálat éve a mozgalmukban, ez lesz a fókuszban. Így reflektálunk az orosz-ukrán háborúból fakadó krízisre.

Kelemen László: A nyári cserkésztáborok mindig kiemelkedő programok a közösségek életében. A tematikus év kapcsán megnézzük annak forrását: a szolgáló szeretet Jézusban van jelen, akár a lábmosással, akár a csodáival. 

A háború vagy a világjárvány rávilágít arra, hogy mennyire lényeges a határokon, nemzeti kereteken túllépő együttműködés. A cserkészet szinte a megszületése pillanatától képes áthidalni a vallási, származási, nyelvi különbözőségeket. Hogyan kell elképzelnünk a magyar közösség helyét, szerepét a világmozgalmon belül?

A Magyar Cserkészszövetség tagja a Cserkészmozgalom Világszervezetének. Az elnökségnek van egy tanácsadója, aki a külügyi képviseleti feladatokat látja el. Kétirányú a kapcsolat: kérhetünk és kaphatunk a nemzetközi szövetségtől szolgáltatásokat. Ilyen például a szervezeti átvilágítás lehetősége, amellyel éltünk. Egy induló projektünk kapcsán is szoros az együttműködésünk, ami a mozgalom bővülésével, növekedésével kapcsolatos feladatokat érinti.

A másik oldalról, azokat az értékeket, amelyeket magyar cserkészként fontosnak tartunk szeretnénk megmutatni az egész világ cserkészközössége számára. Történelmi okokból a világmozgalmon belül számos irányzat jelen van, például olyan, amely a vallást nem tekinti fontosnak, míg számunkra ez egy kiemelkedő érték, amelyet képviselünk is más nemzetek cserkészei előtt.

Jövő nyáron Dél-Koreában lesz a négyévente megrendezett Cserkész Világtalálkozó, amelyen természetesen részt veszünk.

Mi az a kohéziós erő, amely áthidalja a vallási, nemzeti és egyéb különbségeket a közösségen belül?

Kelemen László: A tábortűz. A cserkésztáborok egyik fő napirendi pontja ez, napközben mindenki teszi a dolgát, amelyben feladatok, munka, játék, konfliktusok is vannak, hogy például ki csalt a számháborúban… Ám a lényeg, hogy a nap végére meg kell érkeznünk a tűz köré. Oda, ahol már mindenki önfeledt és boldog: énekel és játszik, majd az esti ima után nyugovóra tér.

Szent Pál mondja: „A nap ne nyugodjék le haragotok fölött.  Ne adjatok teret az ördögnek.” A közös érték, a közös nevező a cserkészek hármas fogadalma. A cserkész mindenkit testvérnek tekint, keresi a nézeteltérések ellenére, hogy az, amiben egyek vagyunk, azt tudjuk közösen megélni, képviselni és ettől ne tántorítson el senki.

Ez az értékvállalás segíthet abban, hogy a következő generációk oldják azokat a feszültségeket, amelyek a történelem során kialakultak közösségünk és mások között?

Kovács Adorján: Az európai és a világ cserkésztalálkozóin megélhettem, hogy milyen érzés az egy közösséghez tartozás. Nem old meg minden meglévő problémát, de egy olyan élmény, amelyhez lehet kapcsolódni és új szempontot hozhat be akár a népek, nemzetek közötti konfliktusok megoldásában.

Kelemen László: Az Eucharisztikus Kongresszus után könnyebb a helyzetünk, mert közösen átéltük az Andrássy úton a Hősök tere felé sétálva azt, hogy „forrassz egybe békességben minden népet s nemzetet”. Aki egy ilyen élményben részesült az sok helyzetben tudja ezt alkalmazni.

Tavaly Nobel-békedíjra jelölték a cserkészmozgalmat. Ez némileg ellentmond annak, amit sokszor hallunk és mi magunk is hajlamosak vagyunk ismételgetni, hogy értékvesztett a világ, az emberiség.

Kelemen László: Az értékvesztés látható és tapasztalható. A nevelésnek ezért is a középpontba kell lennie. A pedagógus teszi a dolgát naponta, de munkájának gyümölcse csak hosszú évek múltán érhet be. A jövőt formálják, tanító és tanítvány, közösen, közösségben és az ő kezükben a jövő békéje, világképe.

Kovács Adorján: A közösség megélése egy olyan erőforrás, amelynek fontosságát emberileg nem lehet megkérdőjelezni. Ennek a jelölésnek azért van nagy jelentősége, mert megerősíti azt, hogy nem individuumokban kell gondolkodni. Az értékek megőrzése és megjelenítése különösen fontos akkor, amikor látszódnak az uniformizáló, az értékválasztás során minden különbséget leépítő törekvések. A mozgalom ilyen elismerése jelzi, hogy lehet másként is súlyozni a dolgokat és nemcsak úgy, hogy én számítok, én vagyok az első helyen, ha majd én jól érzem magam, akkor foglalkozom a többiekkel…

A cserkészet ezzel szemben kifejezi, hogy a másik javát keresem, a közösség jóléte fontosabb, mint az én, személyes jólétem. Magyar cserkészekként ezért is érezzük, hogy küldetésünk van azáltal, hogy a vallásosságot, mint a közösségalkotás egyik forrását megjelenítsük. Ahol ketten, hárman összegyűlnek Isten nevében, ott Ő is ott van és megerősíti azt a közösséget.

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Szerző: Novák Alíz
Kép forrása: Bízd Rá Magad Média, MCSSZ