Forrás: Csobánka-Szentkút kegyhely közössége
Csobánka eleve festői környezetben, az Oszoly-csúcs és a Kis-Kevély ölelésében fekszik. A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett falut a 17. század végén nagyszámú rác (szerb) lakosság alapította újra, akikhez a későbbiekben sváb, szlovák és más nemzetiségek is csatlakoztak. A falu határában fekvő erdei forrásnak már a 19. század elején gyógyító híre volt, ám a hely igazi története az 1840-es években kezdődött.
Az 1840-es évek elején egy különös, magas lázzal járó betegség ütötte fel a fejét a vidéken. A betegek csillapíthatatlan szomjúsággal küzdöttek, és a tapasztalatok szerint az erdei forrás tiszta vize gyors enyhülést és gyógyulást hozott számukra. A népnyelv emiatt gyorsan el is nevezte a helyet Lázkutacskának (Fieberbründl).
A helyi emlékezet szerint az igazi csoda 1842 tavaszán történt. Egy jámbor pásztor, aki a forrás közelében legeltette a nyáját, vakító fényességre lett figyelmes. Közelebb lépve, a forrás vizében a Boldogságos Szűz Mária alakja tárult elé, karján a kis Jézussal. Azonnal a faluba szaladt, és akik a forráshoz siettek, saját szemükkel látták az Istenanya képét. Ettől kezdve a forrást Isten ajándékának, Mária-kutacskának tekintették.
Létezik a legendának egy másik változata is, amely szerint a környéken dolgozó favágók egy olyan fát vágtak ki, amelyen Mária-kép függött, s a fa törzse a vágás nyomán vérezni kezdett – ez indította el az első szervezett búcsújárásokat.
A kegyhely híre hamar elért a fővárosba is. 1843-ban egy Lender Mária nevű, teljesen vak budapesti asszonyt vittek el a forráshoz, aki szemeit a vízzel megmosva, csodálatos módon visszanyerte látását. Ő, hálából – a betegek gyógyítója tiszteletére – egy kis kápolnát építtetett a forrás fölé, amelyet 1844. július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén szenteltek fel.
Bár a szentkút kezdetben az ortodox szerbek búcsújáró helye volt – akik Illés napján a mai napig megáldják a forrást –, a katolikus sváb és magyar lakosság körében is gyorsan elmélyült a kultusza. 1913-ban az óbudai dohánygyár munkásnői egy lourdes-i barlangot alakítottak ki a forrás boltozata felett. Pillmann Alfonz plébános segítségével 1936-ban a régi kápolnát átépítették, majd a ma is látható épületet az 1970-es években Kapcsándi Zsigmond plébános hozta létre a hazai hívek és a Csobánkáról kitelepített németajkúak adományaiból.
A zarándokok ma is felkeresik a forrást, fájó tagjaikat mosogatják, és a környező fákra kötéseket, rongyokat helyeznek el, mintegy jelképesen ott hagyva betegségeiket és hálájukat.
Forrás: Csobánka-Szentkút kegyhely közössége
Hogy pontosan milyen belső utat jár be az, aki ma ellátogat erre a csendes pilisi tisztásra, arról a csobánkai hívek alábbi sorai tanúskodnak a legszebben:
"Csobánka-Szentkút természeti szépsége és épített környezete az ide látogató zarándokok számára gazdag spirituális üzenetet rejt, és sok hasonlóságot mutat más magyarországi Mária-kegyhelyekkel. Vajon ki tudná elmondani, hogy a 19. század közepe óta – úgy, ahogyan más szent helyeken – hányan jártak e falak között? Helybéliek, idegenek, tékozlók, keresők, megtérők, betegek, gyógyultak, válsággal küszködők, boldogok, boldogtalanok és szentek.
Vajon mi az, ami hasonlóságot mutat az ő és a mi életünkkel? Talán volt úgy, hogy mi is hamis iránytűvel bolyongtunk, eltévedve kanyargós, jelzetlen utakon, vagy máskor térkép segítségével jól tájékozódtunk és biztonságban éreztük magunkat: tudtuk, honnan jöttünk és hová megyünk. Akárhogy is, eleinkkel együtt a mi életutunk is bele van kötve Mária útjába. Talán éppen ott értjük ezt meg igazán – a kegyelem helyén –, ahol meg kell pihennünk, a kereszt alatt.
Itt soha nem vagyunk egyedül. Mária figyel ránk, megért és együttérez.
S a titkot, amit ő megélt, és amiről el-elgondolkodott, át szeretné adni, hogy mi is megtanuljuk az Atya csendjében várakozva befogadni az Igét. Egy búcsú vagy egy zarándoklat kivételes alkalom lehet a hasonló kegyelmek befogadására. Milyen szép és titokzatos, ahogyan Mária mindennapos anyai szolgálatával együttműködik Krisztus üdvözítő munkájában (KEK 964)! Íme, ezért hirdeti őt boldognak minden nemzedék (Lk 1,48).
»Isten ugyanis minden embert az engedetlenségben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön. Mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!« (Róm 11,32-33)
Mi a küldetése itt különösen is Máriának Csobánka-Szentkúton az Úr tanítványai felé? A válasz a kápolna liturgikus fő ünnepének evangéliumában van elrejtve.
A Mária látogatása Erzsébetnél szentírási szakasz (Lk 1,39-56) – melyet érdemes átelmélkedni – telve van reménnyel, a megajándékozottság boldog tudatával, a szeretet szolgálókész dinamizmusával, a találkozás tiszta örömével, a prófétai szavak ihlető erejével és a Mária szívéből feltörő hálaének józan mámorával. Itt mindenre kiárad, és mindenkit áthat a Szentlélek jelenléte. Itt élet van, és Mária boldog részese ennek az isteni életnek.
Azért van itt, hogy ebből adjon nekünk, hogy Jézust adva nekünk is életünk legyen, mégpedig bőségben.
Kicsit előreszaladtunk az ajándékokhoz. Most vissza kell lépnünk a mi realitásunkba, mert a lelki ember tudja, hogy szent ez a hely, és tudja azt is, kik vagyunk mi. Fel kell készülni, mielőtt még zarándokútra indulnánk. Mária a keresztségünk miatt minket is az Úr áldottainak lát, és arra hív, hogy ébresszük fel emlékezetünket, olvassuk fel életünk könyvéből az Örömhírt: mikor, hol és hogyan hívott, érintett, tanított, küldött, vigasztalt vagy mentett meg Ő, aki mindvégig szeretett? Vajon élek-e, ha nem él a hitem? Vajon élő kapcsolat, mélyülő barátság nélkül a hitem csak puszta ismeret?
Mária a maga töretlen hitével és reményével soha nem szűnik meg úgy nézni ránk, gyermekeire, mint akiknek az életében minden sötétség és bűn ellenére túlárad a kegyelem (Róm 5,20).
Magasztaló énekéből kiemelve Mária fontos és tanulságos szavakkal tanít minket: magasztalás, alázat, nagy dolgok, irgalom, Istenfélelem, éhség. Érdemes ezeket befogadni gondolataink közé és megszívlelni, hogyan éljük meg őket a hétköznapokban.
Ahogyan egy bizalmas barátunkkal érintkezni szoktunk, az imában úgy beszélgessünk erről Jézussal vagy Máriával!
Nagy segítség lehet ebben a rendszeres gyónás, a lelki vezetés és a szentmisékre járás. Édesanyánk – hogy erősödjünk – néha küzdelmekre hív, hogy hagyjuk el terméketlen cselekedeteinket:
»Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval!« (Róm 12,21)
Nem könnyű változtatni a gondolkodásunkon, de valójában ez az eredeti jelentése a bibliai megtérésnek. Ahogy elindulunk és elköteleződünk ezen a lelki úton, Mária titokzatos anyasága egyre világosabbá válik felénk irányuló különleges gondoskodásában, közelségében és közbenjárásában, amellyel eléri Fiánál mindazt, ami szükséges számunkra az üdvösséghez. A legnehezebb pillanatokban is békét teremt a szívben, amely erőt ad az út folytatásához, s elevenen tartja a reményt, hogy eljutunk a kívánt célhoz.
Máriába vetett bizalmam alapja tehát ez: szeret engem, biztosan segíteni fog, mert az anyám; van hozzá hatalma és képes segíteni nekem, mert Isten anyja és mindent megtehet. Ő Isten anyja és az én anyám. (Vö: Arnaldo Pigna: Íme, a te Anyád – A legszebb ajándék. Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2023, 91. o.)"
.jpg)
Forrás: Készítette: Budafoki Sándor - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=148940920
Autóval: Érdemes a település határában leparkolni (egy tágas, füves parkoló várja a sofőröket), mert az erdei utak inkább a gyalogosoknak kedveznek.
Gyalog: Kényelmes, kanyargós erdei sétával, a kék és zöld turistajelzést (valamint a Mária-utat) követve juthatunk el a tisztásra.
Mit látunk útközben? Gyönyörködhetünk az Oszoly-csúcs fehér sziklatornyaiban, elhaladunk egy Mária-szobor mellett, és ha figyelmesek vagyunk, a Kovács-patak élővilágáról, valamint a Csobánkai Tanösvényről szóló információs táblákat is elolvashatjuk.
A kápolna mellett egy négyszögletes csobánkai kőből faragott sváb szőlőprés tálca látható egy nagy kőkereszttel. Nem messze lépcső vezet le a lourdes-i barlanghoz, majd onnan a forráshoz. Akár csodás gyógyulásban reménykedünk, akár csak friss pilisi levegőt szeretnénk szívni, egy hétvégi kirándulást mindenképpen megér a hely.
A kápolna búcsúja Sarlós Boldogasszony ünnepén, július 2-án van, 2026-ban július 4-én tartják az ünnepi szentmisét.
Az első szombati zarándok szentmisék az alábbi napokon látogathatók a Szentkúti kápolnában:
Program:
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: Csobánka-Szentkút kegyhely közössége
Szerző: Kovács Péter
Letölthető anyagok:
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
