Nemcsak a gyógyító Jézussal, az isteni Személyekkel, hanem a tanítványokkal, és bármely cselekményben résztvevő személlyel. Az ilyen mélyen magával ragadó szemlélődő imákkal kezdődő reggeleket nagyon szerettem.
Azonban egy idő után egyre nehezebben ment. Nem bírtam odafigyelni, fáradt, álmos lettem. Elszomorodva és elveszve éreztem magam: hová lett az én megszólítható, rám tekintő Jézusom? Fiatalságomban és tapasztalatlanságomban kétségbeesve fordultam lelkivezetőmhöz. Kaptam egy örökre szóló mondatot:
Imádkozz ahogy bírsz!
Beláttam szép lassan, hogy nem mindegy mennyire vagyok fáradt fizikailag, szellemileg és idegrendszerileg. Megtanultam legyek szabad és ne ragaszkodjam a „kedvenc” imamódomhoz.
Különféle lelkigyakorlatokon, lelki napokon újabb és újabb imafajtákat ismertem meg. Általuk megéreztem, hogy Isten tág teret enged lépteimnek.
Felszabadított a „mindenben keresni és megtalálni Istent” szentignáci látásmódra. A látásmód szó kevés, töredékes. Érzékelés, felismerés, ráérzés, beleérzés és sok-sok szinonimát sorolhatnék ennek a belső tapasztalatnak a körülírására.
Ahogy írom ezeket a sorokat felmerül bennem egy kérdés: van-e ezekben valami közös? Megállás, csendesség, felismerés... az első felmerülő szavaim.
Megállás a mókuskerékben, a teremtő, alkotó energia kiárasztásával. A belső csendesség iránti vágyakozás, melybe be tud áramlani valami isteni és valami önazonos önmagamból. Ebben születik a felismerése isteninek és emberinek.
Gondokkal teli és felelősségteljes döntéseket hozó napokon, a ködöseken és fáradtakon előveszem a színesceruzáimat és az Életre színezem magam. A mozdulatokba beleadom az indulataimat, érzéseimet. A színek kiválasztása felüdít. Nem kell sok, 10 perc és hozzáférek ahhoz az önmagamhoz, aki már képes befogadni az isteni „jelen” létet, életet. Ekkor kinyílik a felismerés ajtaja:
Te vagy és én vagyok! Veled vagyok egész! Te élteted, fested lelkem színeit!
Nem vagyok művész. Sose leszek. De a színek, az ecsetvonások, a test mozdulatai össze tudnak kapcsolni Istennel, olyan belső együttléttel, melyekre nehéz szavakat találni. Benne lenni, egyesülni, áttetszővé válóan formálódni és áthatottá válni… talán valamit leírnak.
Ezek a tapasztalatok indítottak, arra, hogy a Szív Lelkiségi Központ otthona legyen az érzékeléseken át Istenhez vezető művészeti utaknak, mit táncmeditáció, akvarell és ima, ikonfestés, Jézussal gyaloglás.
Kedves Olvasóm, átadom neked mondatom: Imádkozz, ahogy bírsz!
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, Suller Melinda
Szerző: Suller Melinda SJC
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
