A barátság különleges dolog.
Az igaz barát elfogad, támogat, mer tükröt tartani elém, nehezebb helyzetekben is kitart, kiáll mellettem. A barátságban ott rejlenek az emberi értékek: a tisztelet, az őszinteség, az empátia, a szeretet és a hűség.
Jómagam főleg az őszinteség terén tanultam rengeteget a baráti kapcsolataimból. Alapvetően lassan megnyíló típus vagyok, nehezen tárom fel az érzéseimet, a gondolataimat.
Emlékezetes és tanulsággal szolgált a számomra, amikor egyszer egy hosszú ideig halogatott, kínos beszélgetést végül mégis megejtettem egy barátommal – és bármennyire is tartottam tőle, minden rendben ment. Meghallgattuk egymást, reflektáltunk, elmondtuk, mi zajlik bennünk, őszintén, nyitottan beszélgettünk. Jó volt megélni ezt az őszinte, bizalmi légkört a barátommal.
Az igaz barát tehát nem csak a kellemes, gondtalan pillanatokban van jelen az életünkben, hanem akkor is, amikor nehézséggel küzdünk, vagy esetleg amikor a hibáink miatt kényelmetlenné válik a barátság. Ilyenkor is türelmesen kivár, és gyengéden – vagy akár határozottan – véleményével, meglátásával kijózanít és a helyes útra terel.
Egy zarándoklatom alkalmával a szentmise után a padban ülve fájdalmas szomorúságot és az attól való szabadulást élhettem meg, sírás formájában. Zarándok barátom legalább egy órát ült mellettem némán a kényelmetlen padban. Várakozott. „Csak” velem volt. Ugyanakkor az a türelem, gyengédség, amit felém közvetített, megalapozott egy mély beszélgetést.
A „hétköznapi” barátság akkor válik igaz barátsággá, igazán mély kapcsolattá, amikor áldozatot hozunk a másikért, amikor őszinték vagyunk egymással. Ha pedig egy ilyen barátság már megszületett, akkor a megóvásáért is tenni kell.
Többször tapasztaltam olyat, hogy csak egy kis erőfeszítésre lett volna szükség ahhoz, hogy helyreállítsak egy kapcsolatot. Ám ehelyett sokszor a könnyebb utat választottam – vagyis egyszerűen engedtem, hogy megszűnjön a barátság. Vannak azonban olyan élményeim is – szerencsére szép számmal –, amikor egy kis „extra” odafigyeléssel, mondjuk egy telefonhívással sikerült megmenteni, esetleg tovább mélyíteni egy baráti kapcsolatot.
Az igazi barátra lehet támaszkodni, lehet tőle segítséget kérni.
Barátként segíteni pedig azt jelenti, hogy ott állunk a másik mellett. Meghallgatás, jelenlét, őszinte visszajelzés – ezek a legfontosabb dolgok, de nem feledkezhetünk meg persze a tevékeny szeretetről sem: ha – mondjuk – házat épít, ha betegséggel küzd, ha anyagilag megszorul... És nem várok érte viszonzást.
A barátságban fontos szerepe van az önismeretnek is, mert annak hiánya megnehezíti az őszinte kapcsolódást. Tudnom kell, ki vagyok, mit érzek, mit várok el magamtól vagy másoktól. Az önismeret segít, hogy felismerjem azt, hogy miért kellemetlen számomra egy adott kapcsolat, és rámutat arra, hogyan tehetem jobbá.
A barátság alapja a szeretet.
Az a „szál”, ami összeköt két embert, nem követel, hanem ad. A barátság szeretet nélkül csak felszínes ismeretség marad.
Egyetemi éveim idején egyszer egy nehéz lakótársat kaptam magam mellé. Nem akartam vele lakni, de úgy indultam neki a szemeszternek, hogy szeretném őt szeretni. Nehéz volt, sokszor újra kellett kezdenem, mert a személyiségünk, a temperamentumunk nagyon különböző volt. Ugyanakkor – mint kiderült – ez a hozzáállásom végül egy mély baráti kapcsolat kialakulásához vezetett.
A hit és az Istennel való barátság már egy sokkal mélyebb valóság.
A hit új „színt” ad a barátságokhoz, segít abban, hogy másképp tekintsünk a barátunkra, még akkor is, amikor csalódottnak, magára hagyottnak, fáradtnak érezzük magunkat. Szerintem Isten megmutatta, hogy az a jó barát, aki szeret, akihez mindig fordulhatok, aki nem ítél el, aki hűséges.
Az Istennel való kapcsolatot, barátságot én magam leginkább a természetben tudom megélni. Amikor bolyonghatok az erdőben, figyelhetem a fákat, az avarban mozgolódó élőlényeket, hallgathatom a madarak énekét. Ezekben a helyzetekben megtapasztalhatom, hogy Isten milyen természeti gazdagsággal ajándékozta meg az embert.
Végezetül pedig álljon itt az egyik legszebb idézet a barátságról, Anselm Grün bencés szerzetestől:
A barát pontosan figyel arra, ami engem bensőleg megindít. Bensőmre figyel, hogy felfedezze életem alapdallamát, hogy érzékelje, hol és hogyan rezdül és csendül meg életem. És ha ezt a dallamot elfelejtettem volna, mert a hétköznapok kihívásai miatt eltávolodtam magamtól, akkor a barát újra eljátssza nekem. Újra érintkezésbe hoz saját magammal, igazi énemmel. Visszatükrözi, aki vagyok.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com
Szerző: Lobmayer Benedek
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
