Hit- és értékrendbeli különbözőségeink

Sokszor merül fel a kérdés, hogy működhet-e egy olyan párkapcsolat, ahol a felek különböző értékeket vallanak. Nem kell persze mindenben egyetértenünk, de vajon melyek azok a kérdéskörök, amelyekben jó, ha azonos véleményen vagyunk a társunkkal, és melyek, amelyeknél elfér a különbözőség.

A párkapcsolatban elsősorban a biztonságot keressük, hogy a társunk szeressen, és kiálljon mellettünk egy életen át. De vajon kell-e, hogy azonosak legyenek a politikai nézeteink, a szabadidő jó eltöltéséről vallott elképzeléseink, kell-e, hogy a társadalmi igazságosságról hasonlóan gondolkozzunk, vagy fontos-e, hogy azonos valláshoz, vagy felekezethez tartozzunk?

Egy 2006-ban készült, 250 házaspár bevonásával készült kutatásban nagyobb elégedettségről számoltak be azok a házaspárok, akiknek hasonló nézeteik voltak az alap-értékek, illetve a nemi szerepek tekintetében, ezzel szemben a vallásosság és társadalmi attitűdök azonossága kevésbé nyomott a latba. Ugyanakkor elmondható, hogy mindenkinek eltérő az érzékenysége, mást tart fontosnak, emiatt nem jelenthető ki, hogy pontosan mely értékek mentén érdemes hasonlóan választanunk.

Alapértékek

Egyáltalán mit lehet értéknek tekinteni? Az alapértékeink a személyünkhöz kötődő értékeink, amelyek a legfontosabbak számunkra. Ezek az értékek irányítják viselkedésünket, döntéseinket és cselekedeteinket.

A személyiségjegyeink, a temperamentumunk és az élettapasztalataink alapján mindannyiunknak más-más értékrendje van.

Az, hogy számunkra mennyire fontos a szépség, az őszinteség, a fegyelem, vagy épp a felelősség, nagyon egyéni. Ha valaki azt mondja, neki minden érték egyformán fontos, annak igazán semmi sem fontos. Szakemberek szerint a legfontosabb alapértékek száma 5-10 között van.

„Ismerd meg önmagad!”

Nem hiába volt már a delphoi jósdára is felírva, hogy „Ismerd meg önmagad, és ismerni fogod a sorsodat!” Vagyis jó, ha tisztában vagy azzal, te mit tartasz értéknek, mielőtt elkezdenéd a társad értékeit szemügyre venni. Őszintének kell lennünk elsősorban saját magunkkal, és súlyozni az értékeket aszerint, milyen emberré szeretnék én magam válni.

Milyen értékekkel rendelkezne az ideális „én”? Próbálj felsorolni 5-6 olyan értéket, ami számodra a legfontosabb!

Segítségül ideírok 20 gyakran fontosnak tartott értéket, bár jobb, ha az értékeidet nem listából választod ki, hanem felfedezed őket. Így ezt a listát nyugodtan egészítsd ki az általad fontosnak gondolt értékekkel!

Segíthet, ha területenként választasz: egyrészt olyat, ami önmagadhoz, a személyedhez köthető, másrészt olyat, amit a kapcsolataidhoz rendelnél, mint érték, harmadrészt olyat, amit a hivatásodhoz, szakmádhoz, életfeladatodhoz kapcsolódik.

Vesd össze az értékeidet a napirendeddel: szánsz elég időt arra, hogy ezeket az értékeidet megéld a mindennapokban? Ha nem, akkor mi kellene ahhoz, hogy valósággá váljon, hogy az adott érték helyet kapjon az életedben, bekerüljön az időbeosztásodba?

1. Hűség
2. Spiritualitás
3. Alázatosság
4. Együttérzés
5. Őszinteség
6. Kedvesség
7. Önzetlenség
8. Céltudatosság
9. Nagylelkűség
10. Bátorság
11. Tolerancia
12. Megbízhatóság
13. Higgadtság
14. Megbecsültség
15. Kitartás
16. Önbizalom
17. Figyelmesség
18. Alkalmazkodás
19. Rugalmasság
20. Önállóság

Az önreflexió segít abban is, hogy ne támasszunk olyan elvárásokat a társunk felé, aminek mi magunk sem felelünk meg, amiért mi sem vagyunk hajlandók áldozatot hozni, időt rászánni. Ha elvárom a társamtól, hogy fontos legyen számára az egészsége, figyeljen a táplálkozására, a mozgásra, akkor én se nassoljak folyton, és ne csak havonta egyszer mozgassam át a testem tudatosan.

Kommunikáció

Egy párkapcsolat kezdetén hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a különbözőségeket és csak a hasonlóságokat hangsúlyozni. De ha tartós párkapcsolatot akarunk, akkor fontos, hogy átbeszéljük a társunkkal az értékeinket. Mint a kapcsolat más területén is, itt is nagyon fontos, hogyan kommunikálunk egymással. Ha képesek vagyunk tisztelettudóan elmondani, amit gondolunk – még akkor is, ha nem értünk egyet -, akkor a kapcsolatunknak nagyobb esélyt adunk a nehézségek leküzdésére. Az értékekről szóló beszélgetés már a kapcsolat kezdetén fontos, épp azért, hogy kiderüljön, hogy a számunkra legfontosabb kérdésekben milyen értékeket vall a másik.

Kompromisszum

Vannak bizonyos kérdések, ahol kompromisszumot lehet kötni.

Endre és Lilla 3 éve voltak házasok, amikor párterápiára jöttek. Egyik témájuk, amivel nem jutottak dűlőre, hogy Endre szeretett volna külföldön élni, kipróbálni magát a munkájában nemzetközi színtéren, míg Lilla hallani se akart erről, elmondása szerint az ő coach munkája erősen kötődik a magyar nyelvhez, és egyébként sem szeretne külföldön élni. Ahogy elkezdtünk beszélgetni, elmeséltek családi történeteket, amiből kiderült, hogy Endre nagyszülei bár megtehették volna, hogy az 50’-es évek elején nyugatra disszidáljanak, nem tették, és ezt sokszor megbánták. Endre édesapja a szülei származása miatt nem végezhetett egyetemet. Endre érzése ezzel kapcsolatban a düh, és a kihagyott lehetőség miatti bűntudat. Lilla ezzel szemben egy erdélyi gyökerű család gyermeke, szülei szomszédos falvakból származnak. Édesapja és édesanyja a rendszerváltáskor hagyták el szülőföldjüket a jobb élet reményében, és települtek át Magyarországra, Lilla már itt született. A család azóta is nosztalgiával gondol a szülőföldre, az otthagyott rokonokra, az ottani ízekre, illatokra, Lilla gyerekkora óta számtalanszor hallgatta végig az otthonról szóló történeteket. Lilla érzése ezzel kapcsolatban a szomorúság, az elhagyatottság, kitaszítottság. Bár a pár számára nem voltak ismeretlenek ezek a történetek, ahogy egymás mellé tettük őket, megértették miért vélekednek különbözőképp a külföldre költözésről, ránéztek egymás érzéseire, és kifejezték egymás felé együttérzésüket. Később levelet kaptunk tőlük, hogy kisbabát várnak, és Endre elvállalt egy németországi állást, amire 2 év időtartamra igent mondott. Lilla is megbékélt azzal, hogy kinn babázzon, édesanyja épp nyugdíjas lett, így ki tud menni hozzá akár hetekre is segíteni, illetve megígértette Endrével, hogy 2 év után hazajönnek.

Ahol nincs kompromisszum – csak igen vagy nem

Vannak ugyanakkor olyan kérdések, amikben nincs középút, lehetetlen a kompromisszum, vagy az egyik vagy a másik fél véleménye jut érvényre. Tipikusan ilyen kérdés a gyermekvállalás.

Tibor és Betti amikor összejöttek, mindketten bizonytalanok voltak a gyermekvállalást illetően, nem is nagyon beszélgettek erről, nem volt kiforrott véleményük, úgy döntöttek, hogy amíg csak lehet, elkerülik ezt a témát. Bár polgári házasságot kötöttek, de a házasságuk elején nem voltak olyan anyagi helyzetben, hogy gyermeket vállaljanak, így nemigen aggódtak emiatt. Jó pár évbe telt, míg a férfi elkezdett barátkozni az apaság gondolatával, a körülöttük élő pároknál elkezdtek születni a gyerekek, és Tiborban lassan megérett a gondolat, hogy ő vágyna arra, hogy apa lehessen. Betti ezzel szemben a gyerek nélküli élet szabadságát tartotta nagyobb értéknek, nem tudta elképzelni, hogy feladja az életmódját, a folyton pörgő vállalkozását, és a négy fal közé szoruljon egy csecsemővel. Végül ez a kérdés váláshoz vezetett, nem tudtak megegyezni abban, hogy melyik utat is válasszák.

A szülővé válásról tehát mindenképp érdemes beszélni már a kapcsolat elején:

• szeretnétek-e gyereket, ha igen, egyet vagy kettőt, netán nagycsaládot?
• Hogyan viszonyulsz az örökbefogadás gondolatához?
• Ha elképzeled 5-10 év múlva a jövődet, hogyan néz ki egy átlagos nap vagy egy ünnep? Kik vannak ott?
• Ha szülőként képzeled magad ebbe a képbe, milyen szülő szeretnél lenni?
• Ha lehetőséget kapnál egy olyan munkára, ami több pénzt fizet, anyagi jólétet teremt a családnak, de több idődet emészti fel, és távol tart a gyerekeidtől és a házastársadtól, elfogadnád?

Hitbeli különbözőségek

A legtöbb párnál az értékek között is kiemelkedik, hogy mi a hitbeli, vallási meggyőződésük, és ha ebben különbség van, az nagyon feszítővé tud válni. Elmondható, hogy évről évre nő a vallástalan, ateista, agnosztikus felnőttek száma, ami önmagában is kedvezőtlenül befolyásolja az intimitást a kapcsolatokban.

A vallásosság ráadásul nemcsak a vasárnapjainkra van hatással, hanem a gyereknevelésre, a pénzügyekkel való bánásmódunkra, barátságainkra, közösségeinkre és az életünk számos területére.

Még az azonos felekezetű, vallásilag homogén párok is máshogy élik meg a személyes hitüket, sokszor máshogy képzelik el az imát, a kapcsolódást az egyházhoz, közösségekhez. Minden párnak fontos egyeztetnie a hitről, de kiemelten azoknak, akik különböző vallásúak.

John Gottman amerikai pszichológus leírja, hogy melyek a vallásilag különböző párok leggyakrabban elkövetett hibái. Ilyen gyakori hiba, ha a vallási különbségeiket figyelmen kívül hagyják, mert úgy gondolják, hogy „a szeretet mindent legyőz”, így elhanyagolják a különbségek valódi elfogadásának fontosságát. Sokan a hitüket rá akarják erőltetni a társukra, vagy a gyerekekre tolják a döntést, hogy ők válasszák ki, melyik felekezetet szeretnék.

Érdemes elismerni a különbségeket, a valóság részévé tenni ezt, akár konfliktust is felvállalva etéren. A konfliktusokon keresztül megtanuljuk, hogyan szeressük egymást jobban.

Beszélgessetek a hitetekről, tegyetek fel egymásnak kérdéseket, ehhez összeírtunk néhány kérdést. Itt is igaz, hogy először fedezd fel, hogy ki vagy te, mint katolikus/református/baptista vagy keresztény/zsidó/muszlim stb., vagy akár azt, hogy ki vagy te az agnoszticizmus vagy az ateizmus keretein belül.

• Mit jelent számodra ez a hitrendszer?
• Hogyan hat ez a hitrendszer az életedre?
• Hogyan változott ez a hit az életed során?

A hitről, spiritualitásról vitatkozni anélkül, hogy tisztában lennél a saját hitbeli identitásoddal, jobb esetben nem segít, rosszabb esetben kifejezetten káros. Nem kérheted a társadtól, hogy kössön kompromisszumot olyasmivel kapcsolatban, amiben te sem vagy biztos.

Néhány kérdés, ami segítheti a beszélgetéseteket a hitetekkel kapcsolatban:

1. Vallásos családban nőttél fel? Ha igen, hogy nézett ki ez a hétköznapokban? Milyen élményeid, érzéseid vannak ezzel kapcsolatban?

2. Mi hoz neked békét? Mi az, ami megnyugat? Mi segít átvészelni a nehéz időket?

3. Változott-e a hitbeli meggyőződésed életed során? Ha igen, mi motiválta ezt a változást?

4. A hitbeli meggyőződésed mely aspektusaihoz ragaszkodsz erősen? És melyek azok, amelyekkel kapcsolatban rugalmasabb vagy?

5. Mennyire van jelen a hitbeli meggyőződésed a mindennapi életedben?

6. Mennyire szeretnéd vallásosan nevelni a gyermeked vagy csak szempontokat szeretnél adni neki, hogy felnőve szabadon válasszon?

7. Tapasztaltad-e már, hogy a hited bármilyen módon ártott számodra?

8. Milyen ünnepek fontosak számodra?

A kutatások azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával egyre vallásosabbá válunk, így az eltérő hitbeli meggyőződések később egyre feszítőbbé válhatnak. Párként törekedjetek arra, hogy megteremtsétek a közös vallási és spirituális identitásotokat! Legyen olyan, ami mindkettőtök számára fontos, és amit együtt tudtok képviselni a külvilág felé is!

Dolgozhattok ezzel a témakörrel is a KétIgen Alapítvány Négybakancs párkapcsolat-gazdagító túráján is. Válasszátok a „Én hitem, Te hited, Mi hitünk” tematikus túrát!

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com
Szerző: Kigyóssy-Bozsó Andrea