Közös kassza, külön kassza? - bizdramagad.hu

A pénz nem boldogít – tartja a mondás, és ha a boldogsággal kapcsolatos kutatásokat megnézzük, bizony igazat kell adnunk neki. A pénzügyi kérdések a párkapcsolatok egyik legfőbb konfliktusforrásai, és a kutatások szerint nehezebben kibeszélhető téma párkapcsolaton belül, mint a szexualitás. Más kényes témákkal összehasonlítva a párok pénzzel kapcsolatos vitái általában intenzívebbek, nehezebben megoldhatónak tűnnek és nagyobb valószínűséggel maradnak feloldatlanul.

De miért olyan nehéz a pénzügyekről beszélni?

Mint oly sok más meggyőződésünket, hiedelmünket, a pénzhez való hozzáállásunkat is az eredeti családunkból hozzuk. Felnőttként sokszor azt gondoljuk, tudatosak vagyunk, de a költekezéshez, spóroláshoz, megtakarításhoz való hozzáállásunk gyerekkorunkból eredeztethető. Emiatt érdemes megvizsgálnunk – akár közösen – az alábbi kérdéseket:

- Milyen előremutató és hátráltató mintákat tanultam a családomban a pénzügyekhez való hozzáállásban?

- A spórolás vagy a költekezés volt inkább jellemző?

- Mire sajnálták a pénzt és mire költöttek nagyobb szabadsággal?

- Milyen gyakori kifejezések voltak használatban az eredeti családomban a pénzügyek kapcsán? Mi számított erénynek és mi hibának: szűkmarkúság vagy spórolás, kuporgatás vagy gyűjtögetés, nagyvonalúság vagy pazarlás, adakozás vagy elherdálás?

Függőség – függetlenség

A fiatal felnőttkor egyik nagy feladata a szülőkről való leválás érzelmi és anyagi szempontból is. Az elköltözés, házasságkötés, munkába állás mind ennek egy-egy lépése, de jellemző, hogy a fiatalok szűkös anyagi kereteit a szülők egészítik ki az esküvő-szervezésben, a lakhatás megteremtésében, vagy az első nagyobb pénzköltéseknél. Megdöbbentő a szám, miszerint Magyarországon a 18-39 éves korosztálynak a fele nem független anyagilag a szüleitől.

Amikor a párunk anyagiakban még nem független az eredeti családjától, nagyon óvatosnak és transzparensnek kell lennünk. A párnak, szülők nélkül, kettesben kell megbeszélni, hogy mit hogyan szeretne, és aszerint döntést hozni. Részletesen át kell beszélni a határainkat, ki és mibe szólhat bele, milyen támogatást fogadunk el, és annak várhatóan mi lesz a következménye a másik oldalon.

Nem feltétlenül kell elfogadni a menyasszony édesanyja által ismert fotóst az esküvőre – aki ráadásul kedvezményes áron jönne el – vagy, az sem biztos, hogy a legfontosabb mérlegelési szempont, amikor a vőlegény édesapja szerint nem szabad lift nélküli házban lakást venni.

Az esetleges „nemek” nem a szüleink elutasításáról szólnak, hanem a saját határaink kijelölésről.

Érdemes a szüleinkkel is nyugodt körülmények között, nyíltan megvitatni ezeket a kérdéseket. Fogalmazzuk meg, hogy miben kérjük a segítségüket, mondjuk el, hogy meghallgatjuk a véleményüket, bizonyos kérdésekben továbbra is számítunk a tanácsaikra, a döntéseinket viszont mi magunk szeretnénk meghozni – legyen szó munkáról, lakhelyünkről, a szabadidőnk beosztásáról vagy a gyereknevelésről.

Szülőként, anyós és apósjelöltként érdemes tisztázni, hogy miben tudunk, szeretnénk anyagilag segíteni a fiatalokat, de nem kell megterhelő vállalásokat magunkra venni. A határaink meghúzása ezen az oldalon is legalább annyira fontos.

Közös kassza – külön kassza

A pénzről való gondolkodás, kommunikáció nemcsak a forintokról, a költésekről szól. A hosszabb-rövidebb távú céljainktól, a frusztrációtűrésen és stresszkezelésen át a legmélyebb félelmeinkig az életünk rengeteg területe érintődik e téma kapcsán. Ez csupa olyan téma, amiről a legtöbben nem szeretünk beszélni. Márpedig a tartós kapcsolat alapja a bizalom, és ehhez hozzátartozik, hogy a pénzről és a körüli érzéseinkről is őszintén tudjunk beszélni.

A ’80-as évekig a családok nagy többségére a közös kassza volt jellemző. Akkoriban több magyar kutatás is született e témában, és még 1998-ban is a házasságban és élettársi kapcsolatban élők 60 százaléka nyilatkozta, hogy közös kasszából gazdálkodnak, és az esetek kétharmadában a nők voltak azok, akik a család pénzügyeiért feleltek. A pároknak mindössze 2 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen külön kasszán élnek.

Azóta magyar kutatás nem született erről, de a nemzetközi kutatásokat figyelembe véve sejteni lehet, hogy a magyar eredmények is hasonló tendenciát mutatnának, miszerint 3-5 százalékkal csökkent a közös kasszán, és hozzávetőleg 10-13 százalékkal nőtt a pénzügyileg egymástól függetlenül élő párok száma.

Csapatként dolgozni

Mivel az anyagi gondok, a pénzügyekhez való eltérő hozzáállás előkelő helyen van a válási okok sorában, a pszichológiai felmérések mindeközben azt kutatják, hogyan hat a párok jóllétére a közös és a külön kassza.

A kutatások egyértelműen kimutatják, hogy

nagyobb a párkapcsolati elégedettség azokban a kapcsolatokban, ahol közösen és átláthatóan kezelik a pénzügyeket,

bár az sokáig nem volt egyértelmű, hogy az őszinte, bizalomteli kapcsolat teremti meg ennek az alapjait vagy fordítva.

Voltak olyan kutatások, melyek során interjúra és több körben közös beszélgetésre is hívták a párokat, és már néhány ilyen alkalom után arról számoltak be a párok, hogy változott közöttük a pénzről való beszélgetésmód, csökkent a nehezen indokolható vásárlások száma, és általában véve a kapcsolatukat nagyobb mértékben élték meg harmonikusnak.

Közös is, de külön is

Egyre elterjedtebb a hibrid megoldás, vagyis amikor a házaspár közös számlát vezet a háztartási kiadásokra, ugyanakkor külön számlákat is vezetnek, hogy megőrizzék valamelyest önállóságukat. A kutatások alapján ez a megoldás azonban közel sem jár annyi előnnyel, mint a kizárólag közös számla.

Az ezzel kapcsolatos cikkekben a pénzügyi szakértők épp ezt a megoldást javasolják a leginkább a fiatal pároknak. Amellett érvelnek, hogy ha még a pénzügyeik egy részét együtt kezelik, akkor is tartsanak saját folyószámlát, megtakarítást, hogy megőrizzék a pénzügyi önállóságukat. Ebben a megoldásban viszont éppen az a csapda, hogy miközben segít abban, hogy egy esetleg szakításnál könnyebb legyen az anyagiakat elválasztani, addig több vizsgálat is igazolja, hogy a párkapcsolati elégedettséget kikezdi, ha a pár tagjai nem bizalommal és őszintén kezelik a pénzügyieket.

A pénzügyi szakemberek is elismerik, hogy a lényeg az átláthatóság, vagyis a külön pénz rendben van, a titkos pénz azonban nem.

Merjünk beszélni róla!

A társunkkal való beszélgetés a pénzről néha kemény igazságokat hoz felszínre. Fontos, hogy tudjunk meghallgatni, biztonságos, befogadó közeget teremteni a másiknak, kíváncsinak és nyitottnak maradni, nem vádaskodni vagy szidni.

Összességében kijelenthető, hogy nem a bankszámla beállítása határozza meg az eredményt, kevésbé meghatározó, hogy külön, közös vagy valamilyen hibrid számlánk van-e, mint az, hogy mennyire tudunk jól beszélgetni a pénzről. Ha mindketten elkötelezettek vagyunk az átláthatóság mellett, és mindketten higgadtan képviselni tudjuk a céljainkat, az sokkal jobban hozzásegít minket, hogy harmonikus legyen a kapcsolatunk a pénzügyek terén is.

Lássunk egy példát erre!

Laci és Éva a kapcsolatuk megszürkülésére panaszkodva érkeztek párterápiára. A hétköznapokon már csak néhányszor szólnak egymáshoz, akkor is csak logisztikáról, a két gyerek és a ház körüli teendőkről beszélnek. A leghevesebb vitáik anyagi kérdésekről szólnak, elkeseredetten vádaskodnak a kérdésben, Lacit kockának, „spúrnak”, Évát nemtörődömnek nevezi a társa.

Laci pénzügyi területen dolgozik, a táblázatok, a költségvetés-gyártás, a pénzügyi mutatók világa nem idegen számára. Éva gyógypedagógus, számára a pénz egy szükséges rossz, amivel foglalkozni kell, de jó, ha nem ez határozza meg az életet. Laci precízen vezeti a család pénzügyeit, hűvösen, racionálisan gondolkodik, táblázatok és szoros költségvetés készítésével próbált ezen a területen rendet teremteni. Saját szükségleteit is felülírja az, hogy mire jut és mire nem, visszatérő mondata, hogy „a számok nem beszélnek félre”. Éva utálja a táblázatokat, magányt él meg a kapcsolatban, szeretné, ha lenne kettesben idejük Lacival.

Az érzésekre rákérdezve Laciban düh és csalódottság van, hogy Évánál süket fülekre talál a precíz kimutatásaival, a kész pénzügyi terveivel, Évában szomorúság és tehetetlenség van, hogy a pénz ennyire központi helyen van a családi életükben, és bármilyen téma kapcsán itt lyukadnak ki.

A családi történetre rákérdezve kiderül, hogy Laci nagyszüleitől rengeteg földet, birtokot vettek el az államosítás idején, nagyapja mély depresszióba süllyedt ezt követően. Zsigeri szinten hordozza azt a félelmet, hogy bármikor elveszthet mindent, emiatt több lábon kell állni, hogy az anyagi biztonságot megteremtse. Éva szülei vidéki tanárok voltak, ő azt látta már gyerekkorában, hogy ha van, akkor megengedünk magunknak többet, utazunk, kirándulunk, szép ruhát veszünk, ha nincs, akkor azzal is együtt élünk, itt vagyunk együtt, meghúzzuk kicsit a nadrágszíjat, de ettől nem dől össze a világ.

Ahogy kimondták a félelmeiket, vágyaikat egymásnak, szép lassan, több ülés után megértés születhetett. Kölcsönös kérésekben Laci azt kérte Évától, hogy havonta szigorúan fél órában hadd beszéljen neki az aktuális pénzügyeikről, Éva pedig azt kérte, hogy kéthetente egyszer menjenek el randizni, és engedjenek meg maguknak egy éttermi vacsorát vagy egy színházi estét.

Egykeresős családmodell

A gyerekek születésével legalább néhány évre a legtöbb család egykeresőssé válik. Jellemzőbb, hogy az anya marad otthon, de egyre gyakrabban hallani olyanról is, hogy a 2-3 éves gyerek(ek)re fél-egy évig az édesapa vigyáz. Ebben a helyzetben is fontos, hogy végigbeszéljük, hogy milyen érzések támadnak annak kapcsán, hogy a család közös anyagi biztonságát rövidebb-hosszabb csak az egyik fél teremti meg.

Az anyagiak miatt kialakuló viták természetesek egy párkapcsolatban, de nem kell, hogy állandó konfliktusforrássá váljanak. A legfontosabb a nyílt kommunikáció, hogy minél többet beszélgessünk érzésekről, szokásokról, a hatalomhoz való viszonyunkról, elvárásainkról. Ezek mentén jó, ha közös célokat tudunk kialakítani és egy olyan rendszert megtalálni, amely mindkettőnk számára igazságos és működőképes.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com
Szerző: Kigyóssy-Bozsó Andrea