Ne magyarázkodj, „csak” gyónj!

„Atyja már messziről meglátta őt és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult és megcsókolta. Atyám, szólt a fiú, vétkeztem az ég ellen és te ellened! Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. De atyja megparancsolta a szolgáknak: Vegyétek elő hamar a legdrágább köntöst és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút és öljétek le. Együnk és vigadjunk, hiszen a fiam meghalt, de föltámadt, elveszett, de megkerült. Erre vigadozni kezdtek.”

A fenti bibliai történet – a tékozló fiúé – a leghitelesebb elbeszélése annak, ami a szentgyónásban történik, illetve történhet velünk.

Már messziről észrevette az apa, mert hiszen az anya megfeledkezhet a gyermekéről, ő viszont sohasem feledkezik meg rólunk. Egy kicsit olyan az Atya, mint Sütő András Advent a Hargitán című művében a várakozó apa, aki már alig várja, hogy lássa gyermekét. Már a mozgásáról felismeri.

Itt nem kell magyarázkodni, csak engedni, hogy magához öleljen.

Esetlenül lép a gyóntatószékbe és látszik, hogy küszködik a szavakkal, hogy elmondja a bevezető imát.

– Atyám segítsen! Mit kell most mondanom?

– Semmit. Tudom, miért jöttél. Nagyon örülök Jézussal együtt, hogy itt vagy. Csak mondd, ami a szívedet nyomja!

Ahogy a fenti példa is mutatja: a gyóntató sokat segíthet, ha inkább meghallgató, mintsem kérdezgető, faggató bíró. Viszont a gyónónak is segítenie kell a gyóntatót, hogy ne kelljen sokat kérdeznie.

Érdemes röviden, néhány szóban elmondani élethelyzetedet, bemutatni életállapotodat. Ne sajnálkozz hosszú percekig a dolgaid felett, vagy azon, hogy bűnös ember vagy és szégyelled magad!

Egyszerűen valld be, mondd ki, és a legtöbb esetben már le is esik a kő a szívedről. Istennek mondod! A papnak sem kell mindent értenie. Kimondtad! Ez a fontos!

A pap sokat segíthet, ha nem kérdezősködik fölöslegesen: hányszor, hol, mikor, milyen módon… stb. A pap, amit ilyenkor mondhat, inkább csak valami ilyesmi: Isten nagyon szeret és örül, hogy itt vagy, hamarosan érezni fogod, hogy a szívére ölel.

Azután csend – és adjunk hálát együtt, hogy Ő ilyen!

Ne hagyd felgyűlni a bűneidet!

Ilyenkor ne aggodalmaskodj, hogy mit felejtettél el! Ami fontos, azt a Lélek eszedbe juttatja. A lényeg, hogy azzal az elhatározással jöttél, hogy mindent rendbe akarsz tenni magadban. Tiszta vizet önteni a pohárba.

A legsúlyosabb teher úgyis ott van a szemünk előtt. Fontos, hogy ezt letegyük és a szentmisében áldozzunk. Ha valami még eszünkbe jut, ne rohanjunk mise végén vissza a gyóntatószékbe – mert mindig eszünkbe juthat valami, hiszen gyengék vagyunk. A bűneinktől szabaduljunk meg!

Sokan minden első pénteken gyónnak, áldoznak (az sem tragédia, hogyha szerda vagy csütörtök). Ez egy szép szokás. Egy hónap olyan időintervallum, amire még élénken vissza tudok tekinteni. Főleg, hogyha szokássá válik, hogy esténként egy rövid examennel zárjuk a napot. Ha nincs súlyos bűnöd, nyugodtan áldozz a szentmisén, mert ez megerősít, hogy hűséges maradj a jóban.

A Szent Ignác-i examen a szerető figyelmesség imája. Kerete rendkívül egyszerű: napunk egy alkalmas időpontjában elcsendesedünk, és visszatekintünk az előző examen óta eltelt időre. Lényege a bennünk működő erők, belső megmozdulások mérlegelése, kiértékelése. Az examen gyakorlata azt szolgálja, hogy megérezzük, megtaláljuk Istent önmagunkban, teljes emberi személyiségünkkel odaforduljunk Istenhez.

Ne keress új bűnöket!

Egy gyónó és a gyóntató így beszélget a történet szerint:

– Atyám! Mindig ugyanazokat a bűnöket követem el, melyeket az előző alkalommal is meggyóntam.

– Gyermekem! Semmi baj! Nem kell új bűnöket kitalálnod!

Vannak korosztályos bűnök. Az időseknél a panaszkodás, a zsörtölődés, mások megszólása, sorolhatnánk. A fiataloknál a szexualitással kapcsolatos bűnök. Ez valahol természetes, hiszen ebben az időszakban válnak nővé és férfivá.

Ide illik egy újabb kedves történet:

Gyónó:

– Atyám, sok időt töltök a számítógép előtt és szemérmetlen tartalmakat nézegetek.

A lelkipásztor:

– Semmi baj! Jót is tudsz tenni! Menj el egy hajléktalanotthonba, és ugyanannyi időt beszélgess az ott élő szerencsétlen emberekkel, ahány órát a monitor előtt ülsz.

– De atyám, akkor naponta több órát ülhetnék a hajléktalanok között.

– Na látod! Így biztos, hogy a kényes felületek szemlélésére kevesebb időd jut majd...

Sokszor azt hisszük, hogy a paráználkodásra vonatkozó, hatodik parancs a legsúlyosabb – pedig ez csak a hatodik a listán.

Fontosabb tudatosítani a Miatyánk szavait magunk számára.

Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!

Sokszor meggyónjuk, hogy pénteken húst ettünk, de közben „gyilkoljuk egymást”. Egy gyóntató egy alkalommal így szólt egy nénihez: Semmi baj! Egyen nyugodtan naponta egy kiló húst, de ne szidja annyira a menyét…!

Jó tudni, hogy az Úr Jézus nagy szeretettel, megértéssel és humorral néz ránk.

Nem kell állandóan szenvedni, ha kell, ha nem. A gyónás az egyik legörömtelibb esemény. Mit olvastunk Lukácsnál: Levágták a hizlalt borjút és mulattak, mert a fiú halott volt, de feltámad, életre kelt.

A gyónás nem lelki vezetés

Ha sok kérdésed van, kérj egy időpontot a paptól, hogy nyugodtan beszélgethess vele! Ugyanis még sokan állnak a gyóntatószék előtt és ők is szeretnének részt venni az Úr lakomáján!

És ne felejtsd el: az Úrnak végtelen nagy örömet szereztél, hogy elmentél hozzá, mert sokkal jobban örül egy megtérő léleknek, mint száz olyan személynek, akinek most nincs szüksége megtérésre.

Mindent a Szentgyónásról

Fábry Kornél atya a szentségeket bemutató MiseVlog sorozatának alábbi epizódjából megtudhatod hogyan alakult ki a mai szentgyónás gyakorlata, mik a halálos és bocsánatos bűnök, hogyan tudsz felkészülni a kiengesztelődésre és ha már régebben gyóntál felelevenítheted a szentgyónás mentét és a bánatima szövegét is.

Számos segédanyag érhető el az interneten a felkészüléshez, melyből most Ferenc pápa egy korábbbi lelki tükrét ajánljuk a figyelmedbe, melyet innen egyszerűen le is tudsz tölteni:

ferenc-papa-lelki-tukre.pdf

Az Országos Lelkipásztori Hivatal weboldalán további lelki tükröket is találhatsz. Innen pedig letölthető az ABS-Velemjáró praktikus kiadványa, mely a szentgyónás szertartásának leírását, lelki tükröt és néhány további értékes gondolatot is tartalmaz a bűnbánat szentségéről a Katolikus Egyház Katekizmusa alapján.

Gyere haza! Gyónj meg!

A Ferenciek terén álló pesti ferences templomban a nagyböjtben hétköznapokon 6.00–12.00, valamint a 16.00–22.00 óra között; vasárnap pedig 6.00–12.30 és 16.00–20.30 közötti egyszerre több atya is gyóntat. Március 25–30 között pedig szinte egész nap lehetőséget biztosítanak: nagyhétfőn, nagykedden, nagyszerdán 6.00–22.00-ig, nagycsütörtökön és nagypénteken 6.00–24.00 között, nagyszombaton pedig 6.00–17.00-ig kibővített gyóntatási idővel várnak mindenkit.

forrás: Magyar Kurír

A gyóntatás heti időbeosztása a templom honlapján is elérhető.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, depositphotos.com, pexels.com
Szerző: Hofher József atya, jezsuita szerzetes pap