Testvérkapcsolatok felnőttkorban: a megbékélés lehetőségei és akadályai

A testvérség láthatatlan kötelék, melyet nem mi választunk, de életünk során a leghosszabb kapcsolatunk lehet. Valaki számára ez a mondat biztonságot, szövetséget, az összetartozás örömét jelenti, míg mások számára hiányokat, fájdalmakat, akár a kiszolgáltatottság emlékét idézi fel.

Miért és hogyan jönnek létre meddő konfliktusaink testvéreinkkel, hogyan hathat felnőtt korunkig a "testvér-sorban" elfoglalt helyünk? Milyen lehetőségünk van a megbékélésre, önmagunk és a testvérünk viselkedésének mélyebb megértésére?

Testvérkapcsolatok családterápiás szemmel

A magyar nyelv tele van beszédes kifejezéssel, mely a megnevezett fogalom mélyebb tartalmára utal. Ilyen a testvér kifejezésünk is, mely különleges szóösszetétel: utal a közös származásra és a rokonságra, közös genetikára is.

Életünk első közössége a család, és amennyiben testvér vagy testvérek mellett nőttünk fel, már egészen korán alkalmunk nyílhatott együttműködni, versengeni, vitatkozni, kibékülni…

Míg barátainkat mi választjuk értékrendünk és érdeklődésünk alapján, addig a testvérünket úgy "kapjuk".

A családterápia alapgondolata, a rendszerszemléletű megközelítés abból indul ki, hogy a család nem csupán független egyének csoportja, hanem egy összefüggő, élő organizmus. Ebben a rendszerben mindenki hatással van egymásra.

Kettőn áll a vásár – avagy néhány tudnivaló a konfliktusokról

Idézzük fel, milyen szokásos forgatókönyve van az olyan helyzeteknek, amikor ugyanazokat a köröket futjuk le a konfliktusainkban már sok-sok éve? A legtöbb vitában úgy gondolkodunk, hogy a másik fél a hibás, miatta vagyunk kényszerpályán.

Például: "Azért vagyok dühös, mert a testvérem már megint elfelejtett felhívni." Ez a lineáris gondolkodás: azt hisszük, a másik viselkedése indította el a helyzetet, és mi csak reagáltunk arra.

A családterápiás szemlélet azonban bevezeti a körkörös okság fogalmát. Képzeljük el a családot úgy, mint egy bonyolult szerkezetet, melyben mindenki egy-egy fogaskerék.

Annál a példánál, amikor a testvérünk üzenete, hívása elmarad, érthetően dühösek leszünk, akár számon is kérjük őt. A számonkérés miatt könnyen alakulhat úgy, hogy ő ezért még inkább kerülni fogja a hívásokat, elkerülendő a konfliktust. Így jön létre a körkörös okság, melynek lényege, hogy a kapcsolatokban létrejövő helyzeteknek nincs egy objektív kezdőpontja.

Mi következhet ebből a szemléletváltásból? Csökkenhet a bűntudat, nőhet a kölcsönös felelősségvállalás a kapcsolatért, a tehetetlenség érzése helyett a kontroll-érzet növekedése, megtalálhatjuk, mit tudunk tenni, ez segíthet a múltbéli sérelmek helyett a jelenben új lapot nyitni.

Van azonban egy kivétel, ahol a körkörös szemlélet szigorúan tilos és káros: ez a bántalmazás (legyen az fizikai vagy súlyos érzelmi elnyomás). Ezt a szemléletet sem állíthatjuk a felelősség elkenésének szolgálatába. Sajnos testvéri kapcsolatokban is jelen lehet a bántalmazás.

Az erőszakért mindig, minden körülmények között kizárólag az elkövető a felelős. Ha valaki tart bármely családtagjától, ott nem a körkörös mintázatokat kell elemezni, hanem biztonságba kell kerülni. A biztonság előbbre való, mint a lojalitás.

Születési sorrend és mesés utalások

A születési sorrendben elfoglalt helyünk felnőttkori testvéri kapcsolatunk működésére is hatással lehet. Alfred Adler pszichológus írt arról, hogy a családokban a gyermekek általában versengenek szüleik figyelméért, és hogy a szülői bánásmódra hat az is, hogy a gyermek hanyadikként látta meg a napvilágot.

A mesék világában is megjelenik ez a küzdelem, például a Világszép Nádszál kisasszony mesében szereplő testvérek vitájában is, akik a szülői örökségen – a láthatatlanná tevő köpönyegen, a mérföldjáró bocskoron és a hatalmat adó ostoron – marakodnak. A mesei örökség lehet a szülői elismerés szimbóluma. Az elsőszülött gyakran érzi úgy, hogy övé az "ostor", a felelősség és a hatalom. Ezzel szemben a legkisebb testvér gyakran a "mérföldjáró bocskort" választja: ő a kalandvágyó, aki feszegeti a határokat.

A megbékélés felé vezető út ott kezdődik, ha képessé válunk egymásra nem "idősebbként" vagy "kisebbként", hanem két egyenrangú felnőttként tekinteni.

Kinőni a gyerekszerepet – hogyan találhatunk egymásra felnőttként?

A gyerekkori szerepekből való kilépés az egyik legnehezebb, de legfelszabadítóbb felnőttkori feladat. Lássunk néhány konkrét lépést, melyet megtehetünk ennek érdekében:

A határok újratanulása: Felnőttként a határok útmutatók, hogyan szeretnénk, ha bánnának velünk. Mondhatunk nemet bűntudat nélkül: nem kell minden családi elvárásnak megfelelni ahhoz, hogy szeressenek.

"Én-üzenetek" a vádaskodás helyett: Saját érzéseinkre fókuszáljunk. Például "Rosszul esik nekem, amikor nem bízol meg a döntéseimben" – ahelyett, hogy "Már megint beleszólsz mindenbe!". Ez megnyithatja az utat a valódi párbeszéd felé.

Apró, tudatos gesztusok: Egy váratlan telefonhívás, közös program, mely új alapokat teremthet.

Belső megbékélés és segítség

Előfordulhat, hogy a testvérünkkel való kapcsolatunk rendezésének igényével egyedül maradunk. Ilyenkor a mozgásterünk abban lehet, hogy megkeressük a belső megbékélésünk útját, melyhez nem kell a másik fél, a kapcsolat reményét tudatosan elgyászolhatjuk.

Időnként olyankor is jól jöhet a külső segítség, ha a kölcsönös szándék megvan..

A Bízd Rá Magad honlapon keresztül több lehetőséget is megismerhetünk: ilyen a családterápia, az egyéni konzultáció, valamint a lelkigondozás, a lelkivezetés vagy a Gordon-féle szelíd kommunikáció megtanulása.

A családot, ahová megszülettünk, nem választhattuk meg, de azzal kapcsolatban, hogy mit kezdünk a kapott örökséggel, bízhatunk a saját döntésünkben és a megfelelő segítőkben.

Ha útnak indulunk, fontos jól megválasztanunk a célt. A testvéreinkkel való kapcsolatban ez nem a múlt megváltoztatását, hanem a jelenben való szabadabb döntést jelentheti. Az elvégzett belső munka nemcsak a testvéri kötelékre hat, hanem saját önismereti utunknak is fontos részévé válhat.

Források:

• Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa (Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet)
• Goldenberg: Áttekintés a családról (I.,II.,III.) (Animula)
• Virginia Satir: A család együttélésének művészete (Konfliktus Bt)
• https://mindsetpszichologia.hu/tenyleg-befolyasolja-a-szuletesi-sorrend-azt-hogy-kive-valunk-mi-a-birth-theory-es-mennyire-megalapozott-tudomanyosan

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com
Szerző: Hódsági Júlia mentálhigiénés szakember, képződő pár-és családterapeuta