A bennünk élő gyermek segítségért kiált – hogyan tanuljunk meg újra bízni a világban

Ma már egyre inkább tisztában vagyunk azzal, hogy sérülhetünk gyerekkorunkban, és a gyermekkori sebeink sokszor felnőttként is velünk maradnak. Kapcsolatainkban, önértékelésünkben, istenképünk alakulásában is tetten érhetjük, hogy esetenként nem felnőtt módon reagálunk, vagyunk jelen, értelmezünk helyzeteket.

A bennünk élő gyermek azonban nemcsak a fájdalmat hordozza, hanem a gyógyulás lehetőségét is. Hogyan tanulhatunk meg újra bízni, elfogadni önmagunkat és elhinni, hogy szerethetők vagyunk?

A következő néhány gondolat célja nem az, hogy választ vagy iránymutatást adjon ezekre a komoly kérdésekre, csupán az, hogy segítsen abban, hogy nyitottabbá és tudatosabbá váljon az olvasó a saját belső gyermekével való ismerkedésre, közös munkára, a róla való gondoskodásra.

Amikor nem csak a jelen fáj

Bizonyára mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor felnőtt létünkre meglepően "erősen" reagáltunk: egy kritika napokig bennünk maradt, egy elutasítás aránytalanul mélyen érintett, vagy éppen képtelenek voltunk elhinni, hogy valaki valóban szerethetőnek tart minket. Ilyenkor valószínűleg nem pusztán az adott helyzetre reagálunk, hanem egy régi tapasztalat erősödik fel: a "bennünk élő gyermek" hangja. És ez a hang túlharsogja a felnőttét.

A "belső gyermek" fogalmát John Bradshaw amerikai terapeuta tette széles körben ismertté. Szerinte mindannyiunkban tovább él az a gyermek, aki egykor voltunk – a vágyainkkal, örömeinkkel, félelmeinkkel és sebeinkkel együtt.

A gyermekkor nem egyszerűen elmúlik, hanem beépül a személyiségünkbe. Az ott szerzett tapasztalatok pedig felnőttként is hatnak arra, hogyan kapcsolódunk másokhoz, önmagunkhoz és Istenhez.

Bradshaw maga Jungra hivatkozik könyvének előszavában, amikor ezt írja: "Jung »csodagyereknek« nevezte a természetes gyermeket, mely tulajdonképpen velünk született képességünk a felfedezésre, a rácsodálkozásra és a kreatív létezésre."

Ahhoz, hogy engedhessük ezt a "csodagyereket" kibontakozni, szükséges megteremteni a gyermek számára legmélyebb szükségleteket: a biztonságot és az elfogadást. Csak ezen a táptalajon tud fejlődésnek indulni és megerősödni az az alapélmény, hogy "jó vagyok", "szerethető vagyok", "bízhatok". Ha azonban sok kritikát, szégyent, kiszámíthatatlanságot vagy érzelmi távolságot tapasztal, akkor gyakran éppen ezek az alapok sérülnek.

Kérdezd meg magadtól:

● Milyen érzés volt gyermekként hibázni? Milyen élmények jutnak eszembe?

● Ki volt az a felnőtt az életemben, aki mellett biztonságban éreztem magam? Milyen élmények támasztják ezt alá?

● Mennyire könnyű vagy nehéz számomra elhinni ma, hogy értékes vagyok?

A sérült belső gyermek nyomai felnőttkorban

Ez mind szépen hangzik, ám látjuk, tapasztaljuk, hogy sokan vannak, akiknek sérültek ezek az alapélményeik. Fontos tudatosítani, hogy ezek a gyermekkori sérülések nem mindig látványosak, sőt, gyakran normalizáltuk őket felnövekedésünk során (vagy tágabb, társadalmi rétegekben váltak normalitássá).

Néha az is mély sebet okoz, ha valaki érzelmileg nem volt igazán jelen, ha a szeretet teljesítményhez kötődött, vagy ha egy gyermek túl korán tanulta meg, hogy "nem szabad problémát okoznia". A belső gyermek sérül akkor, ha nem kíváncsisággal, nyitottan fordulnak felé, ha nem kap szabad teret ahhoz, hogy megmutassa, ami benne van.

Felnőttként ezek a tapasztalatok sokféleképpen jelenhetnek meg:

● állandó megfelelési kényszerben,

● túlzott önkritikában,

● kapcsolati szorongásban,

● a konfliktusoktól való félelemben,

● vagy éppen abban, hogy valaki nem mer közel engedni másokat magához.

Bradshaw szerint a sérült belső gyermek gyakran "átveszi az irányítást" bizonyos helyzetekben. Ilyenkor nem tudatos döntésekből reagálunk, hanem régi túlélési mintákból. Ezért történhet meg, hogy egy apró visszautasítás is aránytalan fájdalmat okoz, vagy hogy valaki állandó bizonyítási kényszerben él.

Sokszor a legkeményebb mondatokat nem másoktól halljuk, hanem saját magunknak ismételgetjük:
"Nem vagyok elég jó."
"Biztos csalódni fognak bennem."
"Csak akkor vagyok értékes, ha hasznos vagyok."

Ezek leggyakrabban régi sebek visszhangjai.

Kérdezd meg magadtól:

● Hogyan reagálok, amikor kritikát kapok?

● Mennyire nehéz segítséget kérnem?

● Mitől félek leginkább egy kapcsolatban: az elutasítástól vagy a közelségtől?

A belső gyermek gyógyul

Számos lehetőség van arra, hogy gyógyuláshoz segítsük a belső gyermeket, s gyakran ehhez érdemes segítséget is igénybe venni.

A gyógyulás egyik útja lehet a személyes hitünk útja, ahol fontos először tisztán látni, hogy az istenképünk is összekapcsolódhat a gyermekkorunk tapasztalataival. Aki csak feltételekhez kötött szeretetet ismert, gyakran Istent is távoli, szigorú vagy állandóan elégedetlen tekintélyszemélyként képzeli el. Ezért a hitbeli gyógyulás része lehet annak újrafelfedezése is, hogy Isten szeretete ingyenes.

A bizalom újratanulása gyakran apró lépésekből áll:

● amikor valaki végre őszintén kimondja az érzéseit,

● amikor megtapasztalja, hogy nem fordulnak el tőle a gyengesége miatt,

● amikor elkezd nagyobb együttérzéssel beszélni önmagával,

● vagy amikor először meri elhinni, hogy Isten számára nem egy "fejlesztendő projekt", hanem szeretett gyermek.

Kérdezd meg magadtól:

● Milyen kép él bennem Istenről? Hol látom az összefüggéseket gyermekkorom tapasztalataival?

● Mi segítene abban, hogy úgy tekintsek magamra, ahogyan Isten tekint rám?

A gyógyulás nem tökéletesség

A belső gyermek gyógyítása nem azt jelenti, hogy többé nem lesznek félelmeink vagy érzékeny pontjaink. Inkább azt, hogy megtanulunk másként kapcsolódni ezekhez a részeinkhez. Nem szégyennel vagy elutasítással, hanem figyelemmel és együttérzéssel.

A valódi érettség nem az érzések elfojtása, hanem az, amikor már nem kell megtagadnunk a saját törékenységünket. Amikor megengedjük magunknak, hogy emberek legyünk.

Bradshaw ezt a következőképpen foglalja össze: "Ha megtanulod, hogyan lehetsz saját jó szülőd, akkor többé nem úgy akarod a múltat teljessé tenni, hogy másokat állítasz be a szüleid szerepkörébe".

Felhasznált irodalom: John Bradshaw: Hazatérés önmagadhoz – Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2023.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: magnific.com
Szerző: Nagy Eszter, mentálhigiénés lelkigondozó, reflektív addiktológiai segítő szakember, ételfüggőség tanácsadó