A rettegett neurológiai betegség hátterében számos ok húzódhat meg, de hosszabb távon az agysejtek elvesztése következik be. Egy német neurológus, Dr. Alois Alzheimer fedezte fel a kórt 1906-ban egy mentális problémái miatt meghalt asszony agyának vizsgálatakor.
Szőcs Hajnalka, a Katolikus Szeretetszeretetszolgálat egészségügyi szakreferense volt segítségünkre több alkalommal, hogy minél többet tudjunk meg a demenciáról, az árulkodó jeleiről. A szakember elmondta, hogy a demenciának számos fajtája van, ezek közül az Alzheimer-kór az egyik, a leggyakoribb. A szakreferenstől megtudtuk, hogy
a demencia osztályozásának többféle módja van, klinikai tünetcsoportok alapján megállapíthatnak agykérgi, úgynevezett kortikális és agykéreg alatti szubkortikális demenciát, amelyet az eltérő tünetek alapján is elkülöníthetnek.
A demencia tünetegyüttese különböző lehet annak alapján, hogy az agy mely területét érte károsodás.
A legegyszerűbben és közérthetően talán úgy jellemezhetnénk a betegséget, hogy az agyban lévő idegsejtek funkciója károsodik. Megszakadnak az idegsejtek közötti kapcsolatok, ami akadályozza a beteget, hogy összetett feladatokat ellásson.
Az Alzheimer demencia esetében az agyszövet belsejében kialakult plakkok, csomók megjelenése idézik elő az idegsejtek említett működési zavarát, az ingerület átvitel vezetésének problémái pedig a sejtek pusztulását idézik elő.
Szőcs Hajnalka felhívta korábban a figyelmet, hogy melyek azok az árulkodó jelek, amelyek a demenciára utalnak. Erről egy korábbi írásunkban találhat fontos információkat.
A leggyakrabban előforduló demencia az Alzheimer-kór enyhe memóriazavarokkal és tanulási nehézségekkel jelentkezik. Ezt sokan hajlamosak a koruknak betudni és fel sem merül, hogy betegség lehet a háttérben. A tanulási nehézségek esetén olyasmi fordulhat elő, hogy az érintett nem találja a helyes, megfelelő kifejezést a kommunikációban, nehezen hoz egyszerű, napi rutinnak számító helyzetekben döntést, zavarok jelentkeznek nála a tárgyak térbeli érzékelésekor.
A fő és elsőszámú tünet, ahogy szinte valamennyi demenciatípus esetén, itt is a rövid távú memória romlása.
A teljesítőképesség a kór előrehaladtával a fizikai- és mentális állapot leromlásához vezet. Súlyos esetekben a beteg már nem képes az önellátásra és állandó segítségre és felügyeletre van szüksége.
Az Alzheimer-kór kialakulásának oka nem tisztázott, ezért kezelésére nem áll rendelkezésre jól bevált módszer. Kizárólag tünetek enyhítése, az állapotromlás lassításának lehetősége áll jelenleg nyitva a páciensek számára.
Az Alzheimer-kór esetében – tudtuk meg Szőcs Hajnalkától - acetilkolinészteráz-gátlókat alkalmaznak. Ezeket a készítményeket kizárólag szakorvos javaslata alapján szedhetik a diagnosztizált betegek. A legismertebb gyógyszerek: Palixid, Aricept, Exelon, Mirvedol, Nemdatine. Sajnos a gyógyszeres kezelés során számos mellékhatással is számolni kell. A szakember ezek között említette a hányingert, a hányást, a hasmenést.
Az egészségügyi szakreferenstől megtudtuk azt is, hogy jótékony hatása lehet a recept nélkül is kapható, a kognitív funkciók működését segítő táplálékkiegészítőknek. A gingko biloba, a zöld tea és a B vitamin készítmények fogyasztása ajánlott.
Az Alzheimer-kór a szakemberek szerint érzelmileg a legmegrázóbb betegség. A páciens és környezete számára is nagy szenvedést okoz a kór.
A betegség túlélési ideje átlagosan hét év.
A beteg állapotromlását lassíthatják kognitív és viselkedés terápiák. Nem túlzás azt állítani, hogy a demencia az egész család betegsége. Emiatt is kulcskérdés, hogy időben felismerjük a betegséget. A korai diagnózis segít felkészülni arra, hogy mi vár a páciensre. A kór megjelenésének első szakaszában elkezdett terápiák elnyújthatják azt az időszakot, amelyben még az érintettet nem akadályozza az életminőségének romlása.
Ebben a stádiumban kell szakember segítségét is kérni, aki részletesen elmagyarázza, hogy mire kell felkészülnie a betegnek és a hozzátartozóinak is.
Ekkor szükséges olyan fájdalmas és elkerülhetetlennek látszó kérdéseket megbeszélni, hogy milyen megoldást válasszanak az érintettek, amikor már a páciens állandó felügyeletre és támogatásra szorul. Érdemes tájékozódni az intézményi ellátás és az otthonápolás lehetőségeiről.
A hozzátartozóknak önmagukra hasonlóan nagy figyelmet kell fordítaniuk, mint a betegséggel küzdő szerettükre. A szakemberek egybehangzóan azt tanácsolják ilyen helyzetben, hogy az ápolást végző személy alakítson ki egyfajta segítő kört a környezetében. Alakítson ki kapcsolatot olyan személyekkel, akiknek nyíltan beszélhet az érzéseiről, nehézségeiről, problémáiról. Kulcskérdés, hogy legyen olyan valaki a közelében, aki időnként be tud segíteni a beteg ellátásában.
Lelkiismeret-furdalást és önmarcangolást okoz sok emberben az a döntés, hogy beadja vagy ne a hozzátartozóját idősotthonba, ellátást nyújtó intézménybe. Nagyon nehéz kérdés. A szakemberek azt tanácsolják, hogy egyrészt a betegség korai fázisában beszéljük át alaposan ezt, javasolják, hogy közösen keressenek fel akár egy-egy ilyen intézményt.
Amikor a helyzet olyan súlyossá válik, hogy a család nem tudja ellátni a beteget azt a kérdést kell megvizsgálni a hozzátartozóknak, hogy a szerettük hol van a legbiztonságosabb környezetben.
A kór előrehaladtával eltűnik az érintett betegségtudata. A környezetétől kapott impulzusok, az őt körülvevő emberek viselkedéséből tájékozódik. Emiatt lényeges a rendkívüli türelem és az, hogyan viszonyulunk a kórral küzdő szerettünkhöz. Szőcs Hajnalkától korábban számos fontos tanácsot kaptunk ebben a kérdésben is.
A szakember itt azt emelte ki a legfontosabb szempontok közül, hogy nézzük meg a beteg szempontját egy-egy helyzetben, legyünk praktikusak és ítéletmentesek. A konfliktus, konfrontáció elkerülése az egyik legfontosabb feladat, a kommunikációnk legyen következetes, dicsérjük, bátorítsuk sokat. A közléseink legyenek rövidek és lényegre törőek, ne utasítgassuk, hanem kérjünk tőle és törekedjünk együttműködésre. Lassan és finoman beszéljünk és tartsunk állandó szemkontaktust, érintsük meg a beszédpartnerünket. A szakember arra is kitért, hogy akkor is beszéljünk a beteggel, ha ő már nem képes válaszolni.
A Bízd Rá Magad honlapján számos cikket és szakmai háttéranyagot is találsz ebben a nehéz témában. Ha kézhez kaptátok a diagnózist, akkor ne féljetek szakmai tanácsot kérni. A portálon elérhetőek olyan tájékoztató füzetek, amelyekből alapinformációkat tudhatsz meg a demenciáról. A szakmai anyagok készültek az egész családnak és korosztályre lebontva is. A gondozáshoz is találhatsz gyakorlati tanácsokat, útmutatásokat. Számos önsegítő csoport például a Bálint-csoport, az Alzheimer Cafék is összefogja a családokat, hozzátartozókat.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: depositphotos.com
Szerző: Novák Alíz
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
