Forrás: depositphotos.com
Azt mindenki tudja, hogy a vak emberek fehér bottal közlekednek, és többeknek van vakvezető kutyájuk is. Gyakran sötét szemüveget viselnek, részben fényérzékenységük miatt, részben pedig esztétikai okokból. Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy mindig ilyen nyilvánvaló-e az, ha valaki látássérült?
A látássérültséget orvosi szempontok alapján is kategorizálhatjuk. Látássérült ember az, akinek látásteljesítménye az ép látáshoz (100 százalék) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-33 százalék közötti, vagy a látótere jelentősen (10-20 fokban) beszűkült.
A látásmaradvány mértéke szerint a látássérültek három csoportját különböztetjük meg:
1. Vakok: Ők azok, akik nem rendelkeznek látásmaradvánnyal, a fényt sem érzékelik. Ismereteiket elsődlegesen hallásukra és tapintásukra támaszkodva szerzik.
2. Aliglátók: Az ép látás maximum 10 százelékával rendelkeznek. Ezen belül megkülönböztetünk fényérzékenyeket, nagytárgylátókat és ujjolvasókat.
Az aliglátók is alapvetően a hallásukra és tapintásukra támaszkodva szerzik ismereteiket.
3. Gyengénlátók: Azok, akiknek a jobban látó szemén a szemüveggel javított látása a teljes látásnak 10-33 százaléka, látótere pedig 20 fok vagy annál kisebb. A gyengénlátók képesek normál nyomtatású szövegeket elolvasni, de jellemzően az átlagosnál kisebb olvasótávolságról olvasnak. Külső szemlélő számára nem mindig ismerhetők fel a gyengénlátás jelei, hiszen az ebben szenvedők szemüveget sem minden esetben viselnek.
Vagyis létezik olyan, hogy valaki szemüveget visel, mégsem látássérült, másvalaki viszont nem hord szemüveget, azonban látássérült.
Forrás: freepik.com
Megkülönböztetjük még a veleszületetten, a szerzetten vak, illetve a később megvakult személyeket. Sok embernek idősödő korára kezd megromlani a látása. Sok embernek az életkor előrehaladtával kezd rosszabbodni a látása, illetve olyanok is számosan vannak, akiknek a szembetegsége romló tendenciájú, azaz egy darabig elég jól látnak, majd fokozatosan vagy hirtelen vakulnak meg. Baleset is okozhat látássérültséget.
A látássérült emberek mindennapjait olyan akadályok nehezítik, amelyeket a látó személyek gyakran észre sem vesznek.
• Közlekedés: Egy ismeretlen utcán, zsúfolt villamoson vagy zajos csomóponton való eligazodás óriási kihívás, nagy stressz lehet a látássérültek számára. A járdán hagyott rollerek, a gondatlanul elhelyezett táblák, az építkezések mind veszélyforrást jelentenek; a látássérült ember számára a közlekedés feszült koncentrációt igényel.
• Információhoz jutás: Az internet világában sok minden elérhető, azonban nem minden honlap akadálymentes. Egy rosszul felépített oldal egy jól látó ember számára egyszerűen bosszantó, ám egy látássérült számára ennél jóval nagyobb problémát jelent. Ráadásul a számítógépet egér helyett billentyűzetről kell kezelnie, ami további nehézséget okozhat. Segítséget jelentenek viszont a képernyőnagyító vagy képernyőfelolvasó szoftverek.
• Munka és tanulás: Habár egyre több – igaz, sajnos nem olcsó – támogató segédeszköz és szoftver érhető el, még mindig gyakori az a tévhit, hogy egy látássérült ember nem képes teljes értékű munkát végezni. A látássérülteknek a tanulásba, a munkavégzésbe is többszörös energiát és időt kell fektetniük annak érdekében, hogy megfelelő színvonalon tudjanak teljesíteni. Ha mégis segítségre van szüksége részfeladatokban, akkor ne zárkózzunk el ettől, hiszen az ő célja is az, hogy az adott feladatkört minél nagyobb alapossággal, önállóan el tudja látni.
• Ügyintézések: A személyes jelenlétet igénylő ügyintézésekkor – például bankban, postán, hivatalokban – sokszor nincs könnyű dolguk a látássérülteknek. Az automatából a megfelelő sorszám kinyomtatása, a kijelző figyelése, a papír alapú dokumentumok kitöltése mind-mind problémás, különösen akkor, ha kísérő nélkül próbál helytállni a látássérült ember.
• Kapcsolatok: A társas kapcsolatok kialakítása is nehezebb, hiszen a spontán gesztusok, pillantások nem működnek. Például a szemkontaktus hiánya gyakori akadály. A látássérültséggel élő embernek kevesebb lehetősége nyílik ismerkedésre, kapcsolatteremtésre, jól látó emberekkel kölcsönösségen alapuló barátságok kialakítására.
A fenti nehézségek könnyen vezethetnek elszigetelődéshez. A magány érzése különösen erős lehet, ha valaki nem kap lehetőséget arra, hogy megmutassa: értékes tagja a közösségnek.
Mindennek gyakran látja kárát a látássérült ember önbizalma, esetleg értéktelennek, haszontalannak érzi magát.
Mindannyiunk számára nagyon fontos a közösséghez való tartozás. A látássérült embereknek nagy segítséget jelenthet, ha bátran támaszkodhatnak családtagjaikra, barátaikra, vagy ha nyitottak a kifejezetten nekik szervezett programokra.
Az ilyen alkalmakon tapasztalatokat oszthatnak meg egymással, új barátokat szerezhetnek és felismerhetik, megélhetik, hogy nincsenek egyedül.
A sorstársi kapcsolatok különösen erősek lehetnek, hiszen az azonos élmények közös megértést teremtenek.
Az elszigetelődés elleni küzdelemben fontos a nyitottság a külvilág részéről is. A társadalom tagjainak feladata, hogy befogadók és segítőkészek legyenek, hiszen ez sokszor többet jelent, mint bármilyen technológia vagy segédeszköz.
A veleszületetten látássérült gyermekek már kicsi koruktól fogva tanulnak alkalmazkodni a helyzetükhöz. A felnőttkorban látásukat vesztő embereknek a rehabilitációs központokban dolgozó szakemberek, gyógypedagógusok nyújtanak segítséget abban, hogyan, milyen célirányos módszerekkel oldjanak meg hétköznapi feladatokat.
Gyógypedagógusok oktatják a tájékozódás-közlekedés modult, felkészítenek a mindennapos tevékenységek, az önellátás, a háztartásvezetés „vakos” fortélyaira.
Informatikát és Braille-írást, -olvasást is elsajátíthatnak azok a látássérült emberek, akik a rehabilitációs központok valamelyikében tanulásra jelentkeznek. Ezek a központok az ország minden részében megtalálhatók.
Forrás: pexels.com
A megfelelő segítségnyújtás általában nem igényel különösebb szakértelmet, elég hozzá a „józan paraszti ész” és a jóakarat.
A helyes viselkedés alapja a természetesség.
• Ha vak emberrel találkozunk az utcán, a leghelyesebb, ha udvariasan megszólítjuk, és megkérdezzük, hogy „Szüksége van-e segítségre, és ha igen, akkor miben és hogyan segíthetünk. Igenlő válasz esetén célszerű, ha felajánljuk számára a karunkat, hogy megfoghassa, ha szeretné. Ne mi ragadjuk meg őt! Szóbeli tájékoztatást is adhatunk neki, például: „Lépcső következik.” Ezzel elkerülhetjük, hogy tolakodónak tűnjünk.
• Ha felajánljuk a segítségünket, fogadjuk el az esetleges nemleges választ is. Ne legyünk fölöslegesen érzékenyek az elutasítás miatt, és ne igyekezzünk a saját látó szempontjaink szerint kioktatni a látássérült embert. Például ne mondjunk olyat, hogy menjen tovább egyenesen, hiszen az „egyenesen” direktíva konkrét támpontok (járdaszegély, kerítés, házfal stb.) nélkül nehezen kivitelezhető a nem látó személy számára.
• Ne bámuljunk, ne sajnálkozzunk, ne dramatizáljuk a helyzetet! Ugyanakkor nyugodtan tegyünk fel kérdéseket! A legtöbb látássérült ember nyitott, és szívesen válaszol a látássérültségével és az ezzel kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó kérdésekre. Ha mégis zárkózottsággal találkozunk, vegyük tudomásul.
A látó ember empatikus, megértésen alapuló hozzáállása tiszteletet és biztonságérzetet adhat a látássérült embernek, és lebontja azokat a falakat, melyek sokszor láthatatlanul emelkednek a fogyatékossággal élők köré.
Egy-egy akár rövid, ugyanakkor jóízű beszélgetés módot adhat arra is, hogy a látó embereket érdeklő, különlegesebb kérdéseket is feltehessenek. Például azt, milyennek képzeli egy látássérült ember a szivárványt, vagy hogyan álmodik.
Forrás: depositphotos.com
Az Együttlátók Alapítvány egyik fő célja, hogy látó és nem látó emberek összefogásával építsen közösséget. A szervezet különlegessége, hogy önkéntes segítői között vannak látássérült emberek is. Ez óriási erő, hiszen aki maga is átéli a nehézségeket, az hitelesen tud közreműködni a közösség építésében is. A látó önkéntesekkel való összefogás és együttműködés a társadalmi elfogadásnak és befogadásnak jó példája.
Az alapítvány programjaira minden látássérültet várnak - akár kísérővel, akár egyedül. A rendezvények között találhatók lelki alkalmak, szabadidős programok, tanulási lehetőségek és közösségi események is. A jelentkezés rendszerint e-mailben történik, és a részletek mindig megtalálhatók a szervezet honlapján és közösségi oldalain.
Az Együttlátók munkájában fontos szerepet kap a hit. Sok látássérült ember számára az Istenbe vetett bizalom nyújt kapaszkodót.
A vakság vagy a látásvesztés nem csupán veszteség, hanem a hitben növekedés, a reményben való erősödés és a szeretetben tökéletesedés lehetőségét is magában hordozza.
A látássérült ember az Istenre ráhagyatkozást a mindennapjaiban is konkrétan gyakorolja és Isten gondviselését gyakorta megtapasztalja. Élete értelmes és célja van.
Forrás: freepik.com
A látássérültség komoly kihívásokat jelent, de nem kell, hogy magányhoz vagy kirekesztettséghez vezessen. A társadalom nyitottsága, a közösségi programok, a sorstársi kapcsolatok, a jól látó emberek elfogadása és a hit mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a látássérült emberek teljes életet élhessenek.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, depositphotos.com, pexels.com
Szerző: Bieber Mária, az Együttlátók Alapítvány elnöke
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
