– Fiatalok, akik nyaranta egy héten át értelmi fogyatékos gyermekeket táboroztatnak. Mikor, hol és hogyan pattant ki a Szent Damján Tábor ötlete?
– A Szent Damján Tábor idén volt 25 éves. A tábor előzményeként a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet növendékei megalapították a Szent Damján Kört azzal a céllal, hogy napi imájuk során egy szellemi fogyatékkal élő gyermekért imádkozzanak. A kör alapításával egyidőben elkezdték látogatni a Nyíregyházi Magdaléneum Fogyatékosok Református Ápoló Gondozó Otthonát. Szabadidős programokat, sétákat, kisebb kiránduláskat szerveztek az ott élőknek és a munkatársaknak.
A lelki kapocs személyes kapcsolódássá vált a papnövendékek és a gondozottak között.
Kialakult egyfajta érzékenység az otthon lakóinak élete, problémái irányában és a vágy arra, hogyan lehetne ezt a köteléket még tovább erősíteni, gazdagítani. 1997-ben született meg az ötlet, hogy szervezni kellene számukra egy nyári tábort. Ezeknek a gyermekeknek ugyanis sem lehetőségük, sem anyagi forrásuk nincs a nyaralásra.
– Rögös volt az út az ötlettől a megvalósulásig?
– Civilek bevonásával kezdődött el a szervező munka. A kezdetektől adományokból, pályázati forrásokból teremtjük elő a költségeket, hogy ez ne terhelje a szülőket, gondviselőket.
– Hol rendeztétek meg a táborokat?
– Az első években sok helyen táboroztunk: zempléni falvakban, Hajdúdorogon, a Balaton partján. Az első alkalmakon 10-15 gyermek vett részt, az utóbbi időben azonban a tábor éves összlétszáma meghaladja a kétszáz főt. Az utóbbi években Debrecen közelében, a Dorcas Kempingben voltunk. Hosszú idő után, idén új helyet kellett találnunk. Székesfehérvár közelében, festői zöld környezetben Bodajkon rendeztük meg az idei tábort.
– Miért Szent Damjánról kapta a tábor és a kör a nevét?
– A keleti egyház két nagy szentje: Szent Kozma és Szent Damján, akik a Diocletianus-féle üldözés idején, 303-ban szenvedtek vértanúságot. Mindkettőjüket foglalkoztatta az orvoslás, de pénzt nem fogadtak el a gyógyításért. Orvos apostolként állították őket bíróság elé, nem tagadták meg hitüket. Emiatt először megkötözve tengerbe dobták őket, de kioldódtak a köteleik és kiúsztak a partra. Majd máglyára vetették őket, de a lángok nem égették meg a két gyógyítót. Majd egy oszlophoz kötötték őket és nyíllal lőttek rájuk, de egyik sem találta el a két apostolt. Végül lefejezték őket.
Szent Damján nevét az ingyenesen végzett gyógyítás miatt választották a papnövendékek.
– Az ima és kapcsolattartáson kívül mi a kör feladata még?
– Minden évben elnököt választanak a kispapok maguk közül, aki felel az ugyancsak a gyógyító szent nevét viselő tábor megszervezéséért. Az idei évben, Szemerszki Mihályra bízták a társai ezt a tisztséget.
– Hogyan kezdődik el a szervezőmunka, hiszen említetted, hogy már száz feletti a gyermeklétszám, akit táborozni visztek?
– Gyakorlatilag már az éppen aktuális tábor nyitó napján elkezdjük szervezni a következő évi eseményt. Hagyományosan a tábor nyitó napján az önkéntesek találkoznak először, ekkor megismerjük az új tagjainkat. Az idei év különleges volt, mert új helyszínen volt a tábor. Sok programra és szerepkörre emiatt a változás miatt új segítőket kellett keresnünk.
Bodajk messze van Nyíregyházától és a nagy távolság miatt sok önkéntesünk, akik évek óta programokkal segítették, hogy minél több élményben legyen része a gyermekeknek, idén már nem tudtak bekapcsolódni a tábor életébe. Nem is várhatjuk el, hogy például azok, akik korábban kézműves foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek, felpakolják az eszközeiket és nekivágjanak a nagy útnak.
A bodajki tábor vezetője, Markó B. Zalán, rendkívül figyelmes és segítőkész volt, még úgy is, hogy a táborhelyen ez volt az első ilyen jellegű tábor. Elválásunk alkalmával már izgatottan kérdezte, hogy beírhatja-e a naptárba a következő évre szóló foglalásunkat és sokat beszélgettünk ötleteinkről, hogyan tudják a már tervezett felújításokat úgy végrehajtani, hogy azok még biztonságosabbá és kényelmesebbé tegyék a speciális igényű gyermekek pihenését.
Szemerszki Mihály, a Szent Damján Kör elnöke, a tábor főszervezője
– Milyen szempontokat kell figyelembe vennetek egy táborhely kiválasztásánál?
– Viszonylag kevés lehetőség közül választhatunk, ritka az a táborhely, amely alkalmas több mint kétszáz ember egyidejű befogadására és akadálymentes is. Fontos szempont számunkra, hogy a tábor könnyen megközelíthető legyen. A személyes bejárás során, olyan dolgokat veszünk sorra, hogy kerekesszékkel hogyan lehet közlekedni a helyen, mekkora árnyékos terület áll rendelkezésre, vannak-e olyan közösségi terek, ahol mindannyian elférünk, biztosított-e a lehetőség a sok kis csoportunk számára, hogy elkülönülve tudjanak játszani, ismerkedni. A biztonsági szempontok kiemelkedően fontosak.
A nagy közösségi tér azért lényeges, mert a táboraink fontos eseménye a napi vecsernye vagy a paraklisz imádsága, illetve a zárónapi Szent Liturgia. Óriási kihívás ezekhez az eseményekhez méltó helyszínt találni.
Érezzük a problémáját annak, ha a templomon kívülre viszünk egy szertartást. Ez sok szempontból speciális helyzet, igyekszünk a legnagyobb körültekintéssel és méltó módon biztosítani a liturgikus eseményeinkhez a környezetet.
– Hogyan tudtok felkészülni a táborlakók speciális igényre? Egyesével felkeresitek őket a találkozás előtt?
– Sok visszajáró táborlakónk van, de minden évben számos új arcot köszönthetünk a körünkben. Valamennyi gyermekről készítünk a szülőkkel, gondviselőkkel közösen egy úgynevezett anamnézist. Ezekben rendkívül sok mindenre rákérdezünk a táplálkozási szokásoktól kezdve, a gyógykezeléseken át egészen odáig, hogy mely tevékenységekben – öltözködés, tisztálkodás, helyváltoztatás stb. – igényli a gyermek a segítséget. Vannak-e sajátos viselkedési mintái, olyan tevékenységek, amelyeket nem szeret végezni és mivel lehet őt motiválni? Kiemelt kérdésként kezeljük a gyógyszerek, gyógykészítmények használatát. Külön szakmai csoport felügyeli ezt a területet.
Számos önkéntesünk van, aki egészségügyi területen végez vagy végzett tanulmányokat. Teljesíteni tudjuk a legváltozatosabb táplálkozási igényeket az ellátásban. Az anamnézist a táborozás során is bővítjük azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetváltozás, az új közösség hatására tapasztalunk a táborlakóink viselkedésében.
– A programok kialakításánál mit vesztek figyelembe, hogy milyen akadályoztatással küzdenek a gyermekek? Szempont a fejlesztés vagy itt inkább a játékon van a hangsúly?
– Évek óta használunk egy programsémát. Ez nem követeli meg azt, hogy az eseményeket minden gyermek egyedi igényéhez igazítsuk. Természetesen, egy sportnapon a sorversenyen a feladatokat úgy határozzuk meg, ha szükséges menet közben módosítani is tudjuk, hogy azt örömmel teljesítsék a gyerekek. Az önkénteseink fantasztikusak, bármit kitalálunk, mindent úgy alakítanak és oldanak meg, hogy az a lehető legkomfortosabb legyen a táborozóknak.
– A szülőket mennyire nehéz meggyőzni arról, hogy bátran engedjék el a gyermeküket?
– Egy szülő folyamatosan aggódik. Akiknek a gyermekei visszajárnak hozzánk, arról számolnak be, hogy már azon a napon, hogy véget ér a tábor és hazaindulnak, azt kérdezik a gyerekek, mikor jöhetnek ismét? Vannak olyan táborlakók, aki hetente, mások naponta teszik fel a kérdést: mikor mehetünk megint a Szent Damján Táborba?
A „Damján” olyan érzés, mintha egy hétre, földi körülmények közé költözne a Mennyország és mi ebben élhetünk.
Első alkalommal nagyon nehéz elengednie a szülőnek a gyermekét. Az eddigi legfiatalabb táborozónk 3 éves volt, 2022-ben egy ötéves gyermek képviselte a legkisebbek korosztályát. Az idei évben az első damjánosok szüleivel és az aggódó hozzátartozókkal én tartottam a kapcsolatot. Egészségügyi területen tanulok, úgy éreztem, hogy ez sokat jelentett a bizalom megteremtésében, de voltak az önkénteseink között: pszichológusok, gyógypedagógusok, óvónők, orvostanhallgatók.
– Mit jelent a sérült gyermekeket nevelő családok számára a Szent Damján Tábor?
– Azoknak a szülőknek, akik a sérült gyermekükön kívül még egy, kettő, esetleg három, vagy négy gyermeket nevelnek rendkívül sokat jelent, hogy ezen a tábori héten ők is elutazhatnak. Ilyenkor hagyományos családként működik a mikroközösségük. Tudják, hogy a gyerekük biztonságban van és nagyszerűen érzi magát a táborban. Mindannyiuk számára fontos ez a hét, a sérült gyermek azt látja, éli meg, hogy ő nem probléma, nem feszültségforrás a család számára.
A baráti körömben van valaki, akinek fogyatékkal élő testvére van. Tőle tudom, hogy míg nem volt a tábor, a többi testvér hiába szeretett volna külföldre utazni, nem tudtak elmenni. Megoldhatatlannak látszott, hogy valamennyien repülőre szálljanak és belátták, hogy ez sem a sérült szerettüknek, sem nekik nem lett volna jó így.
– Az önkéntesek kiválasztása és felkészítése hogyan zajlik?
– Tizenhét éves kortól gimnazisták, egyetemisták, fiatal felnőttek lehetnek a segítőink. Keresztény gimnáziumokba szoktak meghívni bennünket, ahol bemutatjuk a tevékenységünket és ezután érkeznek hozzánk az önkéntesek. Az egyetemisták között nem szoktunk toborozni, mert azt vettük észre, hogy aki gimnazistaként volt már nálunk táboroztatni, azok nagyszámban visszatérnek és a barátaik is velük tartanak.
Az önkéntes csoportunk már öngeneráló módon épül fel és nagyon családias a légkör.
– Milyen tulajdonságokkal és felkészültséggel kell rendelkeznie egy damjános önkéntes-jelöltnek?
– Sokféle motivációval, küldetéssel érkeznek hozzánk a segítők. A gimnazisták általában első alkalommal az ötvenórás önkéntes munkájukat, szeretetszolgálatukat töltik nálunk. Sokan közülük visszatérnek a következő évben is, mert nagyon jól érezték magukat. Vannak, akik a szakdolgozatukhoz gyűjtenek itt anyagot. Ahogy a táborozóknak van adatlapja, úgy az önkéntes segítőknek is készítünk ilyet.
Aki először jelentkezik hozzánk, azzal személyes beszélgetés keretében találkozunk, itt alapvető kérdések kerülnek terítékre, de vannak szituációs gyakorlatok is. Az ilyen helyzetgyakorlatokban megfigyelt viselkedést, a jelölt megoldási javaslatait értékelni szoktuk 1-10-ig tartó skálán. Ez alapján mérlegeljük, hogy az illető felvehető-e vagy sem. Ezek a gyakorlatok olyan példák, amelyeket mi már megtapasztaltunk átéltünk a táborokban.
Az önkéntesek közül már rengetegen dolgoznak és a nyári szabadságukból áldoznak arra, hogy segítőként részesei lehessenek ennek az élménynek.
Nem tudunk nekik ezért elégszer köszönetet mondani. Saját pihenési idejüket arra használják fel, hogy egy héten keresztül, más gyermekeken segítsenek 24 órában. Elképesztő alázattal teszik mindezt.
A diákoknál hasonló odaadást tapasztaltunk, a nyári szünetben jönnek el önkéntesnek és vállalják sok esetben a kevéssé lélekemelő feladatok elvégzését is. Beszélnünk kell ugyanis arról is, hogy bizony előfordul, hogy pelenkázni kell a gyermekeket, megfürdetni, tisztába tenni. Előfordult, hogy valaki nem tudott egyetlen percet sem pihenni, mert a rábízott táborozó egész éjjel sikítozott és nem lehetett elaltatni. Ilyenkor a segítője természetesen végig vele marad és virraszt.
– Mi a tapasztalatotok, aki hozzátok érkezik kíváncsi, jót akar tenni, vagy személyes érintettsége van?
– A felvételinél rákérdezünk a jelentkező motivációjára. A tábor első napján ez ismét előkerül közöttünk témaként. Ha valaki személyes érintettsége miatt veszt részt a táborban az megkönnyíti a helyzetet, hiszen akkor már van rálátása a rá váró feladatokra. Az első találkozáson nem szoktuk eltitkolni, hogy a szépség mellett rengeteg nehézséget is megtapasztalhat az, aki táboroztatóként eljön közénk. Nagyon sok gyermek hiperaktív. Nehéz rávezetni őket arra, hogy veszélyes egész nap a tűző napon játszani. Ezerféle dologra kell odafigyelni. A készenlét folyamatos. Az önkénteseinket úgy választjuk ki, hogy ők tisztában vannak ezekkel a kihívásokkal és nehézségekkel.
– Mi volt a te személyes motivációd?
– 2017-ben voltam először Szent Damján Táborban, akkor töltöttem be a 17. életévemet. Az egyik kedves barátnőm nővére rendszeres résztvevője a táboroknak, rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba ezzel a közösséggel. Folyamatosan erről a hétről meséltek és részese akartam lenni ennek az élménynek. Felvételiztem és az első táborom, első napján annyira beleszerettem a helybe, a helyzetbe, az emberekbe, hogy azóta nem tudok nem elmenni a táborba.
– Említetted, hogy a tábor ingyenes. Hogyan tudjátok ezt megoldani?
– Éveken keresztül működött a Szent Damján Kórus, a szeminaristák énekkara. A fiúk járták az országot és a fellépésük bevételét a táborra fordították. A kórus, a mindenhol érzékelhető szemináriumi létszám csökkenés miatt, felbomlott. Ezt a hiányt most helyettesítenünk kell.
Rengeteg pályázatot írunk, de a legfőbb forrásaink az adományozóink. Sok felajánlás érkezik a szülőktől, cégektől. Idén egy nagy világcég építőjátékaival tudtak a gyermekek játszani.
Az adományok nagyon változatosak: volt, aki kis teherautóval vagy kis édességekkel segítette a tábort. Az előző helyszíneinken az egyházközösség tagjai megvendégelték egy ebéddel a résztvevőket. Tassy Gergő önkéntes damjánosunk cégén és barátain keresztül segíti a működésünket és Debrecenben nekik köszönhetően több helyszínre kikerültek adománygyűjtő dobozaink, amelyen elhelyezték a honlapra irányító QR-kódot és egy a táborról szóló videót. Ezen a csatornán keresztül nagyon sok adományt sikerült összegyűjtenünk.
A három egyházmegyétől is kapunk támogatást, püspökeink lelkes pártfogói a tábornak.
Rengeteg kedvezményt kapunk a programokra: például egy freestyle football bemutatóra, ki kell emelni az idei táborból a Tordasi Szivárvány Együttest, akiknek tagjai sokkal több időt voltak a gyerekekkel, mint amiről előzetesen megállapodtunk. A papok feleségeitől horgolt, képességfejlesztő játékokat kapunk, amelyet ők maguk készítenek el. De kapunk főleg a szülőktől írószereket, poharakat, a kézműveskedéshez alapanyagokat. A tűzoltók, a rendőrök visszatérő vendégei a táborainknak. A gyermekek nagyon szeretik ezeket a programokat, idén katonákkal is találkozhattak, együtt játszhattak.
– Számodra mi a legkedvesebb tábori emlék?
– Nem tudom számontartani. Rengeteg van. Egy Down-szindrómás kislány első alkalommal volt a csapatomban és sokan azt hitték, hogy testvérek vagyunk, mert hasonlítunk egymásra, ez minden vele töltött percben melengette a lelkem.
Ezek a gyermekek extra módon érzékenyek és érzik minden egyes rezdülésünket, sokkal nyitottabbak, figyelmesebbek, mint mi. Egy este, amikor visszaértem az esti megbeszélésről a csapatomhoz, nagyon fáradt voltam. Beléptem a szobába a kislány felkelt és azt mondta: Gyere Anna, aludj velem! Mondtam neki, hogy nem lehet, mert akkor nem fog kényelmesen aludni és fáradtak leszünk másnap. Megfogta a kezem és húzott magával és azt mondta: “Most neked van rá szükséged!” Az icipici tábori fémágyban ketten aludtunk, mert mondta, hogy ő bizony nem alszik el nélkülem.
Folyamatosan találkozunk hasonló kedves helyzetekkel. Egyik táborozónk csak akkor volt hajlandó zuhanyozni, ha közben a Disney hercegnő mesék zenéjét hallja. A végére mindenki neki énekelte a Jégvarázs összes betétdalát.
Folyamatosak a lánykérések. A tavalyi évben egy Gergő nevű fiú napközis rendszerben vett részt a táborban, reggel érte mentek a papnövendékek és elhozták, este hazavitték. A kisfiú vágatott egy kardvirágot a kertjükből az anyukájával és elhozta nekem, mert úgy látta, hogy én vagyok a legszebb és a legkedvesebb lány a táborban és ezzel akarta ezt megköszönni.
– Két tábor között is tartjátok a kapcsolatot egymással?
– Az önkéntesekkel barátként köszönünk el a tábor végén, a kapcsolattartás folyamatos év közben is közöttünk. Sokat beszélgetünk, nosztalgiázunk és tapasztalatot cserélünk.
Több alkalommal tartunk damjános vecsernyéket Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon és Budapesten is. Ezek után a Szent Damján Kör elnöke felszólal, köszönetet mond a résztvevőknek és egy agapéval zárjuk a találkozást. A programjainknak minden esetben van pasztorációs része. A táborlakóinknak is, hozzánk hasonlóan van lelkiségi életük és vallásosságuk, amelyet mi igyekszünk támogatni.
Több sikeres kezdeményezésünk volt az elmúlt években, például Mikulás csomagosztás, a segítőink felkeresték a táborozókat otthonaikban. Tervezünk Nyíregyházán egy állatkert látogatást a gyermekekkel és családjaikkal közösen. Folyamatosan keressük az alkalmakat, ahol tudunk találkozni.
Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye Püspöke
- A hétvégén a Szent Damján Tábor képviseletében jelen voltatok a Bízd Rá Magad Országos Találkozóján. Milyen élményekkel, lehetőségekkel tértetek onnan vissza a szervezetetekhez?
– Fantasztikusan sok lehetőséget nyújt a Bízd Rá Magad. Sokat tanultam a találkozó foglalkozásain elsősorban a fogyatékkal élők álláskeresési lehetőségeinek témájában. Itt találkozhattam a Reménykörrel és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalommal és megismertem, hogy milyen munkát végeznek a fogyatékkal élőkért. Megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy össze is foghatnánk, szervezhetnénk közösen programokat, hiszen a kereszténységünk és a mi kis hibáink és tökéletlenségeink összekötnek bennünket.
Fantasztikus kezdeményezés számunkra is a Bízd Rá Magad, mert platformot ad nekünk a megjelenésre. Azt érzem, ahogy beszélgettünk a helyzetünkről, a fogyatékkal élőkről és az eseményen egy érintett ezt az igényt ki is hangosította a nagy, záró beszélgetés során, hogy bővíteni, sőt sok helyen, lehetővé kellene tenni a fogyatékkal élőknek a pasztorációs lehetőségeket.
Örültem ennek a felvetésnek, mert nekünk erre van egy kiépült, gyakorlatban is megvalósított rendszerünk, amelyet megoszthatnánk egymással. Ezúton is szeretném megköszönni a Bízd Rá Magad munkatársainak az odaadó figyelmet, amellyel irántunk voltak a találkozón, ritkán tapasztalunk hasonló nyitottságot.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: Szent Damján Kör/Tábor
Szerző: Novák Alíz
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
