Meghatározó emlékem gyermekkoromból, ahogy nagymamám, kezében a rózsafüzérrel imádkozik egy nehéz helyzetben. Meghatározó volt az is, ahogy szövetséget kötöttünk Istennel, hogy "kárpótol" azért, mert nem ismerhettem az édesapám. Emlékeim között élnek azok a napok is, amikor dédipapámat mentünk ápolni. Nem tudott beszélni, csak engedte, hogy segítsek, ahogy rám nézett...
Meghatározó volt, amikor Isten egy pillanat alatt kihozott a sötétségemből kamaszkoromban és változásra ösztönzött. A pályaválasztásom, egy dacból született védőnői karrier... Nem mintha határozottan tudtam volna, hogyan is képzelem el a jövőmet, de szerzetesként, főleg szegénygondozóként nagyon is jól jött az egészségügyi végzettségem!
Mostanában próbáltam felidézni életemnek azt a momentumát, amikor Isten igazán személyessé vált számomra, de nem igazán találom. Talán mert mindig is az volt. Isten létezik, a létem erre a bizonyíték, ez sosem volt kérdés – ha pedig létezik egy Isten, aki akart engem, végülis miért ne kérdezgetném tőle, hogy mivégre akart?
Talán ezt a legnehezebb elhinni: ha megszólítom Istent, akkor válaszolni fog, de általában nem úgy, ahogy én elvárom.
Sokáig nem tudtam, hogy keresem-e a hivatásom, vagy ez egy konkrét út, amire már nagyon rég ráléptem. Az biztos, hogy kerestem, csak éppen mindig mást: értelmet az élethez, kapcsolatot, a "hiányaim" pótlását. Az életem eseményei olykor megállítottak, de nem igazán akartam ezekről párbeszédet folytatni Istennel. A magam útján jártam, és ennek egy kis szelete volt a vallás és Isten, aki sok rosszból kihúzott, bajokon átsegített, megmentett, és tudtam, hogy szeret, de megvolt a "helye" abban a kis szeletben.
A szerető Istennek azonban nem egy rész kellett az életemből, hanem én magam!
Sosem bántam meg, hogy teret engedtem Neki, mert így elkezdtem élni azt, aki valójában vagyok, Isten szeretett gyermeke. Nem lett könnyebb tőle az életem, de értelme lett, mélysége, és ez a mélység tele van kincsekkel.
A meghívásomban nem volt sem égzengés, sem villámlás. A szentháromságos Isten csendes, finom szeretetének túláradó megtapasztalását éltem meg egy lelkigyakorlaton a nővéreknél, ami betöltött bennem minden hiányt, amivel addig küzdöttem. A Szentírással imádkozva tapasztaltam valamit az Isten szeretetéből, ami teljességet adott, pillanatokig csupán – de ebben a pár pillanatban benne volt az ígérete és az is, amire azt mondom: Isten hívása.
Egy újfajta szeretetkapcsolat, ami nem fért meg bennem, továbbadásra hívott, és egységre azzal, Akivel megéltem. Teljességének egy piciny megtapasztalása, ami új tereket nyitott az életemnek. Nagyobb vágyat ébresztett arra, hogy ennek a szeretetnek saját életem odaadásával válaszoljak.
Jézus a sok görbe betűmmel – mert volt sok, és van is, lesz is – elkezdett egyenesen írni.
Sokáig imádkoztam ezzel a vágyammal, mely hármas kapcsolatra hívott: Ő, a ferences szegénygondozó nővérek közössége és én.
Az első komolyabb igenem mögött ott volt az otthoni vallásos neveltetés, aminek a kereteiből idővel ki kellett lépni. Ott voltak a plébániám "imádkozó angyalai", akiknek könyörgései a mai napig kísérnek utamon. Ott voltak azok a találkozási pontok, amikor az éj leple alatt a csillagokat bámultam és a mindeneket teremtő Istennel beszélgettem, vagy a kedvenc helyem, ahol ott volt az Isten. Az igenem alappillérei a szentségek, a mindennapi szentmisék.
A megtartó igenem mögött ott van anyukám kisírt szemmel elejtett mondata, amikor bejelentettem neki, hogy szerzetes leszek: "Kislányom, nekem mindegy, hogy mit csinálsz, csak az fontos, hogy boldog legyél!"
A szerzetesi életbe és a jelenlegi közösségembe való meghívásom egy volt. Nem volt kérdés, hogy ha Isten erősít abban, hogy nővér legyek, akkor én ferences szegénygondozó nővér leszek. Nem csupán erre az életre kaptam hívást, hanem a közösséghez is.
A ferences lelkiség, meglátni Istent mindenben, az Oltáriszentségből fakadó élet, a szegény és megfeszített Krisztus követése, Isten Szentlelkének birtoklása, Szűzanya tisztelete, a liturgia szeretete, és ki ne hagyjam a ferences spontaneitást, az egyszerűséget és vígságot – ezek mind közel álltak hozzám, ahogy a szorosabb közösségi élet, a rendi ruha és a szegények, rászorulók szolgálata, emberközelsége is.
Természetesen ezek idővel mélyültek és sokkal inkább részemmé váltak. Sok mindent átéltem már a közösségben, amik mind formáltak és alakítottak. Szeretem a társaimban, hogy tudunk együtt munkálkodni, nagy akciókba beleállni, mint a 60+ rendezvényünk tavaly, ahol a színpadon táncoltunk, vagy ahogy szakadó esőben körbebicikliztük a Balatont...
Szeretem a szolgálataimat, a különféle emberekkel való találkozást, élettörténeteket, szeretem meglátni másokban az emberré lett Istent.
12 éve vagyok a közösség tagja. Felemelő és nehéz napok váltakozva voltak jelen, de nem bántam meg egy percig sem. Az én boldogságom/üdvösségem ezen a ferences úton, a mindenkori nővéreimmel, a szegények mellett van. Ennek megpecsételése volt 2020-ban az örökfogadalmam.
Istennel élni igazi kaland! Olyan út, amelyen haladva ez a személyes kapcsolat egészen átjár, jobban megismered Őt és általa önmagadat. Fényt derít rejtett talentumaidra és segít azokat kamatoztatni.
A Vele való lét igazi kincsesbánya, mindazt magában rejti, amit a mai világ így mond: teljes élet Vele, Általa és Benne. A Vele való lét nem egy felszínes élet, nem is egy önmagában zárt élet, hanem egy közösségi lét, amely belekapcsol a Szentháromságba és összekapcsol másokkal. Válaszd az Életet!
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: Ferences Szegénygondozó Nővérek
Szerző: Lócskai Mária Kinga ferences szegénygondozó nővér
Iránytű Hivatástisztázó Műhely
Segítő jelleg: képzés
Ajánljuk: fiatal felnőtteknek
Elérhető: Budapest, Minden év szeptemberében indul, 2 félév alatt 6-6 alkalom
Iránytű Hivatástisztázó Műhely
Montserrat hivatástisztázó év
Segítő jelleg: képzés
Ajánljuk: fiatal felnőtteknek, férfiaknak
Elérhető: Budapesten, szeptembertől júniusig tart
Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya
Szociális Testvérek Társasága - Hivatástisztázó programok
Segítő jelleg: lelkigyakorlat, lelki nap
Ajánljuk: nőknek, lányoknak
Elérhető: országosan, évente többször előre meghirdetett időpontban
Szociális Testvérek Társasága
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.