Miért furcsa ez a gyerek? – Az ADHD tünetei és diagnózisa

"Szedd már végre össze magad!"; "Nem igaz, hogy erre sem vagy képes!"; "Igyekezz egy kicsit jobban, nem olyan bonyolult, amit kérek!" – ismerősek ezek a mondatok?

Megtippelni sem tudjuk, hányszor találkozik egy ADHD-ban érintett gyermek ehhez hasonló rosszallásokkal nap mint nap. De vajon mondanánk-e ilyeneket egy látás- vagy mozgássérült gyermeknek? Persze hogy nem. Pedig az ADHD-nak ugyanúgy biológiai alapja van – nem a gyerek szándékától, igyekezetétől függ, hogy milyen mennyiségű neurotranszmitter található az idegrendszerében. Ő lenne a legboldogabb, ha olyan ügyes, szorgalmas és fegyelmezett tudna lenni, hogy végre dicséretet kaphasson.

Süvegesné Rudan Margit logopédus, gyógypedagógus, ADHD-tanácsadó kétrészes cikksorozatának első része.

Egy mondat az ADHD-ról

Az ADHD (Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder – magyarul az "aktivitás és a figyelem zavarai") az idegrendszer eltérő fejlődése következtében megjelenő (neurodevelopmentális) kórkép (szerencsésebb állapotnak, vagy sajátos működésmódnak tekinteni), amely a teljes élet során a figyelem, az aktivitás és az impulzus jellegzetes szabályozási zavarát okozza.

Ritkán jár egyedül, és megsegítés nélkül borítékolható módon egyre súlyosabb következmények (pl. alacsony önbecsülés, szorongás, depresszió, egészségügyi problémák, szerhasználat stb.) alakulnak ki.

Három kérdés az ADHD-ról

1. Ki és mi alapján állapítja meg az ADHD-t?

Az ADHD diagnózisát kizárólag (gyermek)pszichiáter szakorvos állíthatja fel. Sem pszichológus, sem gyógypedagógus, sem más szakember nem nyilatkozhat arról, hogy egy gyermeknek (vagy felnőttnek) van-e ADHD-ja vagy nincs. Természetesen a pszichiáter szakorvos a diagnózisalkotás folyamatában felhasználhat (és szerencsés is, ha így tesz) más szakmák képviselői által írt jellemzést, véleményt, de a diagnózis felállítása kizárólag pszichiáter szakorvosi kompetencia.

A vizsgálat során a pszichiáter az anamnézis felvételével a kora gyermekkortól kezdve összegyűjti azokat a jellegzetes tüneteket, amelyek jellemzik a gyermek viselkedését (ez a hosszmetszeti avagy longitudinális kép). Emellett kikérdezéssel, kérdőíves felméréssel, a gyermek viselkedésének megfigyelésével, lehetőség és szükség szerint a gyermeket ismerő szakemberek (pedagógusok, fejlesztők, gyógypedagógusok, pszichológus stb.) jellemzésének felhasználásával feltérképezi a jelen helyzet nehézségeit (ez a keresztmetszeti kép).

A diagnózisról való döntés során a pszichiáter mérlegeli, hogy a gyermek viselkedése más okkal vagy kórállapottal magyarázható-e, illetve kimeríti-e az ADHD diagnosztikus kritériumait.

2. Mit jelent az ADHD-s gyermek "sajátos működése", és milyen jelei vannak ennek a gyermek viselkedésében?

Az ADHD definíciója szerint három készségterület eltérő minőségű működését, szabályozási nehézségét jelenti: a figyelemszabályozás, az aktivitásszabályozás és az impulzusszabályozás területei érintettek.

Mindhárom készségterületen kulcsfogalom a szabályozási nehézség: a gyermek idegrendszere nem teszi lehetővé, hogy finoman és pontosan hangolva a környezethez igazítsa a viselkedését. Úgy is mondhatnánk, hogy a gyerek vagy "túl sok", vagy "túl kevés" – de általában pont nem az és nem annyi, amire a helyzetben szükség van.

Mit jelent a három terület nehézsége a gyakorlatban?

1. Figyelemszabályozás: képtelen a figyelmét hosszabb ideig egy dologra összpontosítani – ezért figyelme könnyen elterelődik, hamar kilép helyzetekből, gyorsan váltogatja a tevékenységeit, feledékeny stb. Másik végletként pedig túlzottan mélyen elmerülhet abban, ami izgatja – ezért nem hallja, ha szólnak hozzá, nem veszi észre, ha éhes stb.

2. Aktivitásszabályozás: túlzottan aktív egyes helyzetekben – nem tudja pl. az étkezést, tanórát végigülni, folyamatosan ficereg, izeg-mozog, valamelyik testrésze mindig jár, valamivel mindig babrálnia kell stb. Másik végletként pedig nem tudja aktivizálni önmagát – nem tud reggel felébredni, felkelni, képtelen kimozdulni a szobájából, foteljéből, szétfolyik az ideje és az energiája.

3. És végül az impulzusszabályozás: nem képes jól mérlegelni, hogy az agyában megszülető indítást (impulzust, vagyis mondanivalót, ötletet, mozdulatot, érzelmet stb.) mikor és milyen formában tegye közzé – közbeszól, előbb beszél, mint gondolkozna, előbb cselekszik, mint mérlegelne stb. Másik végletként egyszerű helyzetekben is megmutatkozó döntésképtelenség, lefagyás figyelhető meg.

Az idegrendszer eltérő minőségű fejlődése miatt a gyermeknek nincs lehetősége ezeken a területeken "szabályosan", jól szabályozottan, a környezethez pontosan, hatékonyan illeszkedve működni.

Nem azért, mert nem akarja, hanem azért, mert az idegrendszeri állapota, működése nem teszi ezt lehetővé.

3. Mit jelent az, hogy az ADHD ritkán jár egyedül?

Az az eltérő idegrendszeri fejlődésmenet, amely az ADHD-ban érintett készségterületek eltérő minőségű működését eredményezi, általában az idegrendszer más készségterületeit is érinti, más készségterületeken is okoz (diagnosztizálható vagy nem diagnosztizálható szintű) nehézségeket.

Vannak olyan (gyermek)pszichiátriai kórképek, amelyek igen magas százalékban társulnak az ADHD mellé – vagy amelyek esetében igen gyakran jelennek meg az ADHD tünetei. Ilyen például az autizmus, ahol a két állapot, működésmód olyan gyakran és jellegzetes módon jelenik meg együtt, hogy ma már egyre többször hallani ennek az állapotnak a saját elnevezését is: AuDHD.

Illetve gyakran találunk más alapkészségek esetében is eltérő fejlődésmenetet. Például a szenzoros feldolgozás eltérései, az érzelemszabályozás problémái, a tanulási zavarok, vagy a végrehajtó funkciók működésének eltérő minősége igen gyakran társulnak az ADHD mellé.

Ezeket az önálló, a viselkedést és a működést alapvetően meghatározó további neurodevelopmentális képeket feltétlenül fontos az ADHD mellett kivizsgálni, figyelembe venni és megsegíteni – hogy a gyermek komplex és valódi támogatást kapjon.

A cikket folytatjuk.

*****************************************************************

A szerzőről: Süvegesné Rudan Margit logopédus, gyógypedagógus, fejlesztési tanácsadó. Munkájában az eltérő idegrendszeri fejlődésű, ADHD-ban érintett vagy nehezebben nevelhető gyermekek családjait, intézményeket segíti a megértés, a szemléletváltás és a mindennapi megoldások megtalálásában.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: magnific.com
Szerző: Süvegesné Rudan Margit logopédus, gyógypedagógus, ADHD-tanácsadó

Letölthető anyagok: