A korai fejlesztés fogalmát ma már tágabban értelmezzük, mint korábban: kora gyermekkori intervenciónak hívjuk, hiszen beletartozik
– sorolta el a Bízd Rá Magad kérdésére Hajtó Krisztina, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ szakmai vezetője.
Van olyan eset, amikor nyilvánvaló, hogy a még meg sem született, vagy esetleg az éppen világra jött babák fokozottabb odafigyelést igényelnek majd. Ők lehetnek koraszülöttek, fejlődési rendellenességgel születettek vagy oxigénhiányt átélt gyermekek is.
„Ezek a babák jó esetben már az esetleges tünetek megjelenése előtt bekerülnek az ellátórendszerbe, és fejlődésüket a szakemberek nyomonkövetik, így a legkisebb eltérés esetén be tudnak avatkozni fejlesztésekkel, terápiákkal” – mondta Hajtó Krisztina.
Problémamentes várandósságot és „sima” szülést követően, a későbbiekben is mutathatnak a gyermekek elmaradást, vagy eltérést a pszichomotoros fejlődés egy-egy, esetleg több területén – hívta fel a figyelmet a központ helyettes vezetője. Ezeket a gyermekeket a védőnők és a házi gyermekorvosok rendszeres időközönként megfigyelik, illetve egy kérdőív alapján a szülőkkel együttműködve szűrik.
A szakértő szerint szerteágazóak lehetnek azok a jelek és tünetek, amelyek felbukkanása indokolhatja a korai fejlesztést – azaz a kora gyermekkori intervenciót. Ezek megjelenhetnek
Általában érdemes megfontolni a segítségkérést:
Amennyiben gyanú merül fel a szülőkben, vagy akár a védőnőben, a gyermekorvosban a kicsi megkésett vagy eltérő fejlődésére, érdemes olyan intézményt felkeresni, ahol több szakember vizsgálhatja meg a gyermeket egyidőben.
Ez lehet pedagógiai szakszolgálat vagy korai fejlesztő központ is, a lényeg, hogy ezeken a helyeken a szakemberek együttes munkája révén teljes kép nyerhető arról, hogy milyen területen van az elakadás, hol van a legfőbb nehézség. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Hajtó Krisztina –, mert van, amikor további orvosi kivizsgálás indokolt annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen betegség áll a fejlődési elmaradás hátterében.
„A Budapesti Korai Fejlesztő Központban emellett a szükséges fejlesztéseket, terápiákat is teammunkában határozzuk meg és végezzük” – tette hozzá.
A Budapesti Korai Fejlesztő Központban a jelentkezést követően komplex vizsgálat alapján tesznek javaslatot a szükséges terápiákra, fejlesztésekre. A mintegy kétórás vizsgálat során több szakemberrel – gyermekneurológus vagy gyermekpszichiáter mellett gyógypedagógussal, mozgásfejlesztő szakemberrel, pszichológussal – kerülnek kapcsolatba a gyerekek és a szülők. Később, az ellátás során szülő-csecsemő konzulens, perinatális szaktanácsadó és családterapeuta is segíti a családokat.
Ha az alapos kivizsgálást követően a szakemberek nem találnak a gyermeknél elmaradást, akkor megnyugtatják a szülőket, nincs további teendő. Amennyiben azonban a kicsi fejlődésében elmaradást, eltérést tapasztalnak, azonnal fejlesztést, terápiát javasolnak.
A központban a gyermek korai életkorában a fejlesztések és a terápiák a szülők jelenlétében, velük közösen zajlanak, a célokat is együtt határozzák meg.
A korai fejlesztésben nem létezik adekvát, általános, speciális eszköztár, a problémák jellegéből adódóan minden módszer teljesen egyénre szabott.
„Hadd világítsam meg egy példával, ami talán jól illusztrálja a korai fejlesztés szerteágazó eszköztárát: számos tárgyat használunk fejlesztéskor, de most a példa kedvéért maradjunk a buborékfújónál, ami egy nagyon egyszerű eszköz. A buborékfújót egy látássérült gyermeknél arra használom, hogy kövesse tekintetével a buborékot, autizmusban érintett gyermeknél arra, hogy kommunikációs választ adjon: kérje a folytatást. Egy értelmi sérült gyermeknél a cél lehet az, hogy rájöjjön a buborékfújó és a buborék közti „ok-okozati” összefüggésre. Egy nem beszélő gyereknél azért veszem elő a buborékfújót, hogy megtanítsam fújni, levegővétellel a hangadást előkészíteni. Egy mozgássérült kisgyermeket pedig ezzel is tudok motiválni, hogy egy számára nagyon nehéz mozdulatot kivitelezzen, pl. emelje a karját és próbálja elkapni a buborékot. Vagyis a korai fejlesztésben nem a speciális eszközön, módszeren van a hangsúly, hanem az egyénre szabott célokon és a felhasználhatóság sokszínűségén” – beszélt a részletekről Hajtó Krisztina, hozzátéve: a fejlesztő program a gyermek szükségleteinek változásával, fejlődésének előrehaladtával akár többször is változhat.
A szülők mint partnerek együttműködése megkerülhetetlen, ezáltal tudunk csak hatékonyak lenni
– szögezte le.
A családok többnyire rengeteg kérdéssel, bizonytalansággal, aggodalommal érkeznek az intézménybe, és gyakran hosszú, nehéz a közösen megtett út. „Hiszünk abban, hogy a család tagjai kölcsönösen hatnak egymásra, és hogy a szülők mentális egészsége központi eleme az egész család jóllétének. Ezért nem csak a gyermek és az ő közvetlen fejlesztése van a fókuszban, hanem a családok támogatása is”.
A foglalkozásokon a szakemberek kipróbált helyzeteket, játékokat, gyakorlatokat segítenek beépíteni a családok mindennapjaiba, olyan módszereket is elsajátítanak, amelyet a szülő „haza tud vinni”. „Nyilvánvalóan nem szeretnénk a szülőből terapeutát csinálni, inkább arról van szó, hogy a napi játékok részévé tesszük ezeket a fejlesztéseket, amennyire lehet” – magyarázta a szakmai vezető.
Súlyosabb állapotú gyermekeknél azonban – hívta fel a figyelmet Hajtó Krisztina – nem megkerülhető az otthoni fejlesztési szakasz, ami jelentheti például valamilyen mozdulatsor gyakorlását, vagy eszközökkel végzett tevékenységek ismétlését, esetleg hangadások gyakorlását stb.
Hajtó Krisztina tapasztalata szerint más-más utat járnak be az egyes családok a korai fejlesztés rendszerében. Sok kisgyermek jól fejlődik a kezdeti nehézségek után, és szükségtelenné válik számára a további terápia.
Vannak azonban olyan gyermekek, akik minden erőfeszítés ellenére is valamilyen fogyatékossággal fogják leélni az életüket. A Korai Fejlesztő szakembereinek feladata ilyenkor az, hogy ezen az úton elindítsák és megerősítsék a családot.
Sajnos – folytatta a felsorolást Hajtó Krisztina – olyan kórképek is előfordulnak, amikor a gyermek állapota rosszabbodik, és nem éri meg a felnőttkort. „Ebben az igen nehéz élethelyzetben is főként a szülők támogatása van a fókuszban”.
Az intézmény igazgató-helyettese rávilágított arra is, hogy minden eset egyéni, és más-más támogatást, kísérést igényel a gyermek, a szülő, a család. „Vannak olyan állapotok, amiket meggyógyítani nem lehet, de igyekszünk a gyermekben rejlő képességekből a maximumot kihozni. A Korai Fejlesztőbe járó családoknak szeretnénk minél több segítséget, támogatást adni, hogy mikor szétválnak útjaink, felkészülten, megerősödve, egységként állhassák ki az élet további kihívásait” – fűzte hozzá.
Heti egy-két délelőttöt tölthetnek együtt, közösségben azok az autizmussal, szociális-kommunikációs nehézséggel élő gyermekek, akiknek segítségre van szükségük abban, hogy – majd, ha eljön az ideje – a lehetőségekhez képest minél könnyebben illeszkedjenek be a bölcsődei, óvodai közösségbe. Ezeken a foglalkozásokon a gyerekek már nem feltétlenül a szülő jelenlétében vesznek részt.
A kiscsoportos, 1-2 órás, rövid fejlesztéseken a kicsik – például – már kivehetik a részüket a közösségből, mint örömforrásból, kipróbálhatnak kapcsolatteremtési stratégiákat. A 4 órás foglalkozásokon belekóstolnak a társas helyzetekbe, az otthonitól eltérő napirendekbe és fokozatosan megtanulnak ahhoz alkalmazkodni – ez is nagyban megkönnyíti a majdani, közösségekbe való belépést. A rövidebb és a hosszabb fejlesztéseken személyre szabottan kerül sor kerül az önálló tevékenységek (öltözködés, evés, tisztálkodás, szobatisztaság) elsajátítására is.
Az intézmény speciális gyógypedagógiai óvodát is működtet: Magyarország egyetlen, súlyosan és halmozottan sérült kisgyermekek számára létrehozott csoportját, 3 és 6 év közötti gyermekek számára. Alapvetően úgy működik, mint egy hagyományos óvoda: a gyerekeket reggel beviszik, délután pedig értük mennek a szülők. A pedagógiai program viszont teljesen más, a súlyosan fogyatékos gyermekekre van adaptálva.
Jelenleg két ötfős csoport működik, a kis létszám a biztosíték arra, hogy a kicsik heti rendszerességgel egyénre szabva részesülnek gyógypedagógiai és mozgásfejlesztésben, illetve – életkoruknak megfelelően – naponta közösségi közegben, csoportos foglalkozásokon is részt vehetnek – beszélt a részletekről Hajtó Krisztina. A munkatársak a fejlesztéseken kívül természetesen olyan hagyományos óvodai gondozást is végeznek, mint az etetés vagy a tisztába tétel. Ezen tevékenységekbe ágyazva is megjelennek fejlesztési célok, így például a speciális kommunikáció, vagy az önállóságra nevelésben annak a néhány apró mozdulatnak a gyakorlása, amit ezek a gyermekek képesek kivitelezni.
Az óvoda, bár jelentősen elágazik a korai fejlesztéstől, mégis az intézmény szerves részét képezi, létrejöttének a története abból adódik, hogy a legsúlyosabban érintett gyermekek számára nagyon nehéz közösséget (bölcsőde, óvoda vagy akár iskola) találni ma Magyarországon – fogalmazott a szakmai vezető.
Az intézménybe bármelyik hároméves kor alatti gyermeket nevelő szülő bejelentkezhet Budapestről és annak vonzáskörzetéből – akár úgy, hogy szakember küldi oda, akár azért, mert ő maga lát problémát gyermeke fejlődésében.
A jelentkezés történhet telefonon vagy e-mailben a Korai Fejlesztő Központ titkárságán. Az adatok felvétele után a szülők részletes kérdőívet kapnak, annak kitöltése és visszaküldése után irányítják a gyermeket a megfelelő komplex vizsgálatra.
Alsó korhatár nincsen a Budapesti Korai Fejlesztő Központnál: pár hetes babákkal is érkeznek családok. Az ellátás pedig addig tart, amíg azt szakmailag szükségesnek látják, illetve amíg a gyermek óvodába nem kerül.
A Budapesti Korai Fejlesztőben az ellátás – már csak a foglalkozások „családi” jellegéből adódóan is – kizárólag ambuláns keretek között történik.
Korai fejlesztéssel az 1990-es években kezdtek el foglalkozni Magyarországon. Ekkoriban találkozott és fogott össze három fiatal szakember: két agilis gyógypedagógus, Czeizel Barbara és Dubecz Dorottya, valamint dr. Gallai Mária orvos, aki személyes példájával érintett volt a témában, fogyatékos gyermeket nevelt. Felismerve azt a problémát, hogy a fejlődési rizikóval, eltérő fejlődéssel született babák, kisgyermekek és szüleik, családjaik kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a diagnózis pillanatától, elhatározták, hogy ezen változtatni fognak. Megalapították az első, korai fejlesztéshez kapcsolódó alapítványt, majd annak támogatásával a Budapesti Korai Fejlesztő Központot, amelynek vezetője – immár 30 esztendeje – Czeizel Barbara.
Alapvető céljuk – idézte fel a Központ alapításának történetét Hajtó Krisztina – egy olyan intézet létrehozása volt, ahová a szülők a legkorábbi pillanatban fordulhatnak, „akkor, mikor úgy érzik, hogy szakmai, lelki segítségre van szükségük gyermekük minél pontosabb állapot-megismerésében, és ami a legfontosabb: a gyermek komplex ellátásában, családközpontú emberi-szakmai támogatásban.”
A Központ elmúlt harminc éve a több mint 10 ezer ellátott családról szólt, emellett a folyamatos tanulásról, a szolgáltatások bővítéséről, a szervezeti átalakulásról, az újabb és újabb ismeretek képzés formájában történő átadásáról is. Hajtó Krisztina kiemelte:
a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársainak száma és sokszínűsége egyaránt növekedett az elmúlt évtizedekben, annak érdekében, hogy minél teljeskörűbben elláthassák a hozzájuk fordulókat, a változó igényeknek megfelelően.
A legkoraibb életkorra adaptált differenciáldiagnosztikai munka, a komplex korai fejlesztés és tanácsadás családközpontú gyakorlatának folyamatos fejlesztése, a gyermekek egyedi szükségleteit és családjaik igényeit figyelembe vevő, több szakemberből álló teammunka állandó alakítása – mindez azért történt, hogy valóban olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekre a hozzájuk fordulóknak szükségük van.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: Budapesti Korai Fejlesztő Központ, depositphotos.com
Szerző: Gerber Erzsébet
Budapesti Korai Fejlesztő Központ - Autista gyermekcsoportok
Segítő jelleg: fejlesztő foglalkozás, fogyatékos személyek szakellátása, gyermekneurológia, gyógypedagógia, tanácsadás
Ajánljuk: gyerekeknek
Elérhető: Újbuda és Zugló, egész évben rendszeresen
Budapesti Korai Fejlesztő Központ - EGYMI
Budapesti Korai Fejlesztő Központ - Gyógypedagógiai óvoda
Segítő jelleg: fejlesztő foglalkozás, fogyatékos személyek szakellátása, gyermekneurológia, gyógypedagógia, gyermekfoglalkozás
Ajánljuk: gyerekeknek
Elérhető: Újbuda és Zugló, egész évben rendszeresen
Budapesti Korai Fejlesztő Központ - EGYMI
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
