Bevallom, engem személyesen nagyon feszítettek a fenti dilemmák, válaszkeresésem egyik gyümölcse a Csak Egyet Szolgálat létrejötte. Szolgálatunk egy nappali melegedő Budapest VI. kerületében, ahol missziós, evangelizációs tanúságtétellel és szociális segítségnyújtással igyekszünk segíteni a hozzánk naponta (nyáron 110-120, télen 160-180) betérő hajléktalan és bajba jutott embereknek, immáron 15 éve.
Szakmai cikkeket író kollégánk 2024-ben februártól szeptemberig 60 életútinterjút készített központunkban.2 Arra kerestük a választ, hogy miként váltak ők vendégeinkké (így hívjuk azokat, akik bejönnek hozzánk segítségért vagy élelemért).
A riportalanyok 27 százaléka eleve nem a szüleivel élt 18 éves koráig, mert állami gondozott volt, és közülük legtöbben nem is ismerték édesanyjukat és édesapjukat. 53 százalékuknak elváltak vagy meghaltak a szülei, így ők egyszülős családban nőttek fel. Csak 20 százalékuk töltötte a gyermekkorát strukturális szempontból ép családban, de ezen családok felében is volt valamilyen súlyos probléma, például rendkívül torz értékrend, brutalitás, a gyermek visszaélésszerű kihasználása.
A tartós párkapcsolat felbomlása és a hajléktalanná válás között is szoros a kapcsolat. Az elváltak zöme nem hajléktalan ugyan, a hajléktalanok között viszont nagyon magas az elváltak aránya. Ebben a 60 fős mintában 30 százalék az elváltak aránya, míg a velük egykorú magyar népességben 13 százalék lehet, tehát az arány körükben az országos átlag több, mint kétszerese. További 25 százalékuk felbomlott élettársi kapcsolatról számolt be, sokan pedig arról, hogy eleve nem is volt tartós párkapcsolatuk.
Akiknek volt gyermeke, azok sok esetben elszakadtak tőlük. Ritka, ha valaki hajléktalanként párkapcsolatban él, vagy ha valamelyik gyermekével tartja a kapcsolatot. A testvérekkel viszont néha még megvan az összeköttetés, vagy éppen megpróbálják újra felvenni a kapcsolatot, mondjuk a Facebookon.
Munkával, munkavállalással kapcsolatban a leginkább megdöbbentő adat, hogy 37 százalékuk nem szerzett szakképzettséget. Ehhez képest viszonylag alacsony arány az a 13 százalék, aki arról számolt be, hogy feketén dolgoztató munkaadók visszaéléseinek áldozata lett. A legtöbbjüknek nincs állása, de néhányan találnak időnként egy-egy takarítói, mosogatói munkát.
23 százalékuk cigány származású, ez az arány az országos átlagnak mintegy háromszorosa lehet. A cigányságot sérülékenyebbé teszi a társadalmi csapdahelyzetekkel kapcsolatban, hogy gazdasági „rozsdaövezetekben” élnek, és átlagosan alacsonyabb az iskolai végzettségük. Mindez megnöveli a kudarcokat átélők és emiatt szociális gondoskodásra szorulók arányát. Voltak köztük, akik diszkriminációról is beszámoltak, ez is egyike a helyzetüket nehezítő tényezőknek.
Ennek a 60 fős mintának „csak” 92 százaléka hajléktalan. Akadtak ugyanis néhányan, akiknek volt lakásuk, de olyan alacsony jövedelemből éltek, hogy emiatt kénytelenek voltak ingyenes étkeztetést igénybe venni.
Az alkoholisták aránya 12, a drogosoké 3 százalék. A pszichiátriai betegek aránya a mintában 15 százalék, ami egyértelműen magasnak számít. Figyelemre méltó azok csoportja, akik orvosi műhibát vagy visszaélést tapasztaltak a pszichiátriai kezelésük során, például az orvosok fölöslegesen gyógyszerezték, vagy túlgyógyszerezték őket. Arányuk 5 százalék, vagyis a pszichiátriai betegek harmada…
A felmérés adataiból kiindulva feltételezhetjük, hogy a Csak Egyetben megfordulók 30 százaléka szenvedélybetegségtől vagy más pszichiátriai betegségtől szenved. Valószínű azonban, hogy a melegedő vendégei között még magasabb a súlyosabb mentális problémákkal, az alkohollal és a droggal küzdők aránya, mint a 60 fős mintában, mert a válaszadók a válaszolni képes vendégeink közül kerültek ki, s ezenkívül mindhárom nehézség esetében jellemző a tagadás állapota is.
A börtönviseltek aránya 15 százalék, ami megint csak magas érték. A büntetett előélet megnehezíti a munkavállalást, munka nélkül viszont sokaknak nem marad más, mint a hajléktalanság.
Amikor megismerünk egy életutat szolgálatunk során, feltárul előttünk az a pont, ahol a vendégünk vagy családtagjaik rossz döntései, sérült mintái vagy az őket ért traumák rossz irányt, megkötözöttséget esetleg betegséget eredményeztek.
Vendégeinkkel találkozva óhatatlanul észrevesszük a hiányosságaikat is, és nehéz bennük Jézust meglátnunk. Pedig Ő maga azonosította önmagát minden szenvedő emberrel.3
Küzdünk ezzel az érzéssel emberi kapcsolódásainkban, de még inkább egy bajba jutott emberrel való találkozás során. Ugyanakkor, hitünk szerint, amikor a vendégünkre tekintünk, a kiszolgáltatottra, a lenézettre, a kiközösítettre, a magányosra, látjuk a mi Megváltónkat, pont az ő terhei, nehézségei, elakadásai miatt.
Tudjuk, hogy a különböző sorsok, az eltérő anyagi, erkölcsi, fizikai lehetőségek mind arra hívnak minket, hogy amiből nekem több jutott, abból adjak annak, akinek nem adatott olyan bőségesen.4
Ha találkozom szegény embertársammal, rengeteget jelent, ha teljesen természetesen kommunikálok vele és segítem élelemmel vagy ruházattal. Az anyagi segítség nyújtásakor fontosnak tartom, hogy vonjunk be egy szociális szakembert, esetleg irányítsuk egy karitatív szervezethez, amelyen keresztül akár segíthetünk is az adott személynek anyagilag, de már inkognitóban.
Szolgálatunk nagy figyelmet fordít a segítséget kérő helyzetének pontos megismerésére. Minden konkrét segítségnél a szakmai team tagjainak (szociális munkások, pszichológus, mentálhigiénés szakember) meglátásait vesszük figyelembe és apró lépésenként haladunk a közösen kitűzött cél felé. Ami minden találkozás alapját kell, hogy képezze nálunk, az az Evangélium hirdetése, szavakkal, imaalkalmakkal és minden ember méltóságának tiszteletben tartásával.
A legnagyobb segítség tapasztalatunk szerint az imádság.
Aki tud róla, hogy valaki hordozza őt minden nap, gondol rá, imádkozik érte, az az ember megtapasztalja, hogy fontos valakinek és számít, hogy mi történik vele.
Az ilyen emberekkel sokkal többször tudunk tovább lépni a szociális segítésben. Akiket sikerült kiemelni hajléktalan helyzetükből – és már évek óta, többen már egy évtizede is stabilan szép, kiegyensúlyozott életet élnek –, azok az emberek mind meghallották és megértették az Evangéliumot. Általuk mi is megtapasztaltuk, hogy egy ember valóban belülről, a szívéből újul meg.
1 „Szegények mindig lesznek veletek” Mt 26,11
2 Kollégánk cikkeiből egy könyv is született: Dr. Tárkányi Ákos – Íme az ember (Szent István Társulat, Budapest 2025.)
3 „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” Mt 25,40
4 „E különbségek Isten tervéhez tartoznak, aki azt akarja, hogy mindenki megkapja a másiktól, amire szüksége van, akiknek pedig különleges ‘talentumai’ vannak, osszák meg értékeiket azokkal, akik rászorulnak ezekre. A személyes különbségek nagylelkűségre, jóindulatra, ajándékozásra késztetnek és gyakran köteleznek.” KEK 1937.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com
Szerző: Kunszabóné Pataki Anna, a Csak Egyet Szolgálat alapítója és vezetője
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
