Az Otthon Csákvár város központjában a főútvonat mellett található, egy 3 épületet magában foglaló épületegyüttesben, nagyon szép belső udvari környezettel. Az épületegyüttest a gróf Esterházy család építette a XVIII. században. A főutcára néző barokk épület az 1830-as években épült mely az Irgalmas Nővérek (Vincés Nővérek) zárdája volt. Az udvaron található épület később épült melynek funkciója, ispotály volt. A Vincés Nővérek látták le az oktatást és az ápolását. Az utcára néző barokk épületben található a kápolna - levéltári források szerint 1883. november 20-án a Püspök Atya engedélyével már szentmisét is celebráltak. A kápolna 2017-ben felújításra került, melyet Spányi Antal Fejér megyei megyéspüspök Atya szentelte meg. Az épületegyütteshez tartozó 3. blokk (jelenlegi telephely) épült fel utoljára. Ennek funkciója betegek gyógyítását szolgáló kórház volt. Mivel a zárda udvarról már nem volt építésre alkalmas terület az eklektikus stílusú épületet a „kis utca” túloldalára az utcafrontra épült. 1948-ban az épületet államosították, a zárdát bezárták a két másik épületben állami Szociális Otthon működött, a 3. blokk üresen állt. 1996-tól a Katolikus Szeretetszolgálathoz kerültek az épületek és a Szent Vince utca 2 alatti épületben fenntartóként Idősek Otthonát működtetett. 2018-ban a 3. blokként említett épület, teljes körű felújítása is megtörtént és 35 férőhellyel bővített. A most már Szent Vince Otthonként ismert Csákvári Idősek Otthona 101 férőhelyen biztosít teljes körű ellátást, gondozást idős hölgyeknek.
Célunk, hogy egyénre szabott gondozással javítsuk, szinten tartsuk meglévő képességeiket, készségeiket. A szociális ellátórendszer részeként az intézmény Szakmai programjának eredményét a folyamatos, biztonságot nyújtó, odafigyelő gondoskodás biztosítja. Középpontban az ellátottak képességei, készségei állnak, erre és a keresztényi értékekre építve, ezek felhasználásával érjük el, hogy jól érezzék magukat intézményünkben, tartalmasan, hasznosan teljenek napjaik.A legkiszolgáltatottabb élethelyzetben is törekszünk arra, hogy a segítségre szoruló megőrizhesse emberi méltóságát.