Annak érdekében, hogy ne érjék váratlanul a kisgyermekes mindennapok a szülővé váló párt, és az az érzés se alakuljon ki, hogy a nehezebb pillanatok csak náluk fordulnak elő, mert látszólag mindenki másnál gördülékeny a családi élet, fontos, hogy megfelelő információkkal rendelkezzenek a szülők.
A szülővé válás minden gyermek születésével megtörténik, hiszen minden gyermekkel új család is születik. A legnagyobb változásnak az első gyermek születését élhetik meg a szülők, ezért most ebből a nézőpontból nézzük meg a szülővé válást.
Míg a megelőző évszázadokban a szülőkre háruló feladatokban a közösség segítette a családot, részben tehermentesítve őket a gyermek megszületését követő időszakban, az utóbbi évtizedekben jellemzően a két szülőnek kell mindezt megoldani.
A gyermekes létről most lépjünk egyet vissza azért, hogy rá tudjunk nézni a szülővé válás teljes folyamatára.
A várandósság időszaka felkészülés a kisgyermekes családi létre: testben, lélekben és társadalmi viszonyok vonatkozásában is alapvető változásokkal jár, nem csak a várandós nőnél, hanem a párjánál is.
· Megérintődik a saját szülővel való kapcsolat, aki eddig szülei gyermeke volt, most maga is szülővé válik. Jó lehetőség ez az időszak a saját szüleinkkel átbeszélni a kapcsolatunkat, akár nehezebb érzések rendezésre is van mód.
· A várandósság alatt induló és a gyermek születése után is tartó folyamat során ki kell alakítani a saját szülői szerepet, identitást és ennek keretében átgondolni, hogy a saját szülőtől látott mintát alapul véve mit és hogyan szeretnénk a gyermekünknek tovább adni.
· Érdemes hiteles forrásból információt szerezni a várandósság – szülés – szülővé válás témakörében annak érdekében, hogy reális elvárással és tudással induljunk neki ennek az életciklus-váltásnak. Jó, ha a szülők nem csak szülésre, hanem szülőségre felkészítő beszélgetéseken, tanfolyamokon is részt vesznek. A szülői szerep egyik része ösztönös, másik részét a régi világban tapasztalati úton szerezte meg a nagycsaládon belül a szülővé váló pár. Ma már ez a tapasztalati, évek során kialakuló tudás sokszor hiányzik – hiszen az anyává váló nő nem részese feltétlen más nőrokona várandósságának, szülésének, gyermekágyas időszakának, nem viszi kislányként a meleg vizet a szüléskor, nem segít a fiatal anyának az újszülött ellátása körüli teendőkben.
A várandósság és a szülés által felszabadított érzések átélésében fontos, hogy a szülő nő kellő támaszt kapjon, meghallgatásra és biztonságra találjon a közvetlen környezeténél – hiszen ezt a támaszt és biztonságot tudja továbbadni a gyermeke felé is.
Nagy az öröm, hiszen erre vártak a szülők oly sok héten – vagy esetleg éven – keresztül. Miért vannak időnként nehezebb érzések? Aggodalom, félelem, szorongás…
A gyermek megszületésével hirtelen, egyik pillanatról a másikra változik meg a szülők élete. És bár a gyermek már jelen van, a szülői érzések nem biztos, hogy ugyanekkor megszületnek. A hatalmas öröm, a mindent elsöprő felelősségérzés az érzelmek hullámvasútján utaztatja a szülőket a gyermek születését követő hetekben, hónapokban – és mindez teljesen természetes.
A szülővé válás időt igénylő folyamat, a várandósságról való tudomásszerzéstől a gyermek másfél éves koráig tart: türelemre inti a szülőket a változások átélése, az új élethelyzethez való hozzászokás és a gyermek vonatkozásában. Ideális esetben ebben az időszakban sok közös pozitív élménye van a párnak. Ugyanakkor ez az életszakasz magával hordozza a változás veszteségeit is:
· Az anyánál a karriert, a munkavállalói létet felváltja a befelé, a gyermek felé fordulás lelassultabb időszaka,
· Módosulnak a család jövedelmi viszonyai,
· Átalakulnak a társas kapcsolatok,
· Kevesebb idő jut a korábban megszokott tevékenységekre, a szülőknek saját magukra és egymásra.
· Az apára hárul a családfenntartó szerep és ő tartja meg érzelmileg, biztonságban az anyát és a gyermeket is.
A családokkal végzett munka tapasztalata alapján segíti a szülőket, ha a szülőség napos oldalán túl már előre tudnak a várható változásokról és készülnek is ezekre. A gyermek születése előtti élet hiányozhat az anyának, a gyermek éjjel-nappali gondozása miatti fáradtság lehangoló tud lenni – és ezt mindenki másként éli meg.
Ezért fontos, hogy téma legyen
Szülés után
· Az anya testének regenerálódnia kell, lehet, hogy lélekben sok mindent tenne az újszülöttjéért, de a teste még teljes mértékben nem tud partner lenni: az első napokban, héten lehet, hogy nincs elég erő és energia, a varratok vagy a hasi műtét sebe még akadályozza, nehezíti a mindennapokat.
· Az anyánál a szülést követő hetekben nagyon intenzívek a hormonális változások és az ezzel járó hangulatingadozások. Ez egyrészről természetes, a családnak és a támogató közösségnek mégis fontos odafigyelnie, hogy az anya hogy érzi magát, hogyan tud a babájához kapcsolódni és számára biztonságot nyújtani.
Biztonságot nyújtani úgy, hogy a gyermek megszületésével pont a bizonytalanság érzése tud időnként elsöprő lenni: Életben tudom tartani a babám? Eleget kap enni? Én lennék az, akinek gondoskodnia kell róla? Olyan pici, törékeny és védtelen… Innentől én vagyok A SZÜLŐ, aki felelős érte?! Minden pillanat, minden helyzet új – és nekem kell megoldani…
Ezek a gondolatok és érzések mindkét szülőnél megjelenhetnek, viszont a hormonok tánca miatt az anyánál élénkebben.
Az aggodalmak természetesek, elősegítik a szülői gondoskodást és megfelelő odafigyelést a babára. A bizonytalanság miatti szorongás – ha az nem túlzó, nem bénító – segíti, hogy a szülő kellően körültekintő és találékony legyen a babával. A babák rugalmasak és nagyon ügyesen tudnak már a születésük után is kapcsolódni a szülőhöz, segítve az összehangolódást.
Mennyi bölcsességről árulkodik a hagyomány szerinti gyermekágyas időszak, amikor a fiatal anya hat hétnyi időt kapott, hogy ágyban fekve a teste regenerálódjon, a hormonszintek rendeződhessenek és ismerkedhessen a gyermekével. A komatál szokása révén napról napra tápláló ebédet kapott az újonnan született család és körülöttük volt, figyelt rájuk a nagycsalád és a közösség, elvégezték a háztartással kapcsolatos feladatokat.
A gyermekágyas időszak testi-lelki folyamatai napjainkban is zajlanak minden családban, a hagyomány megtartó és támogató ereje azonban már nincs mindenhol a régi erővel jelen. És ahol nincs meg ez a támogatás, ott nagyon jó, ha a család maga épít ki támogató és megtartó közösségi hálózatot maga körül: barátokból, hasonló élethelyzetben levő családokból.
Segítséget jelenthet a védőnő, a gyermekágyas dúla, a szülő-csecsemő, kisgyermek konzulens ebben az időszakban: meghallgat és szakértő módon támogat az új élethelyzet adta kérdésekben. Érdemes a szűkebb környezetnek és a szakembereknek is jelezni, ha a szülőséget túl nehéznek érzi valamelyik szülő, ha megterhelőek a hangulatingadozások, ha azt érzi az anyuka, hogy nem tud igazán kapcsolódni a babájához.
A gyermek megszületésével új időszak kezdődik a család életében. A szülés után pár nappal egyre jobban tudatosul az anyában az új szerepe, a felelősség a gyermek iránt – miközben keresi az új életciklusban saját magát, az új identitását.
A szülést követő héten megfigyelhető pánik és kétségbeesés, lehangoltság, akár folyamatos sírás – ezek a Post Partum Blue vagy Baby Blue jellemző tünetei. Ilyenkor fontos, hogy az anya maga mellett érezze elsősorban a párja, de összességében a családjának, barátainak a támogatását – a meghallgatás, támogatás segít túljutni az anyának ezen a természetes, néhány napig tartó hangulatingadozáson, aminek kialakulása mögött az új élethelyzet miatti érzések mellett a hormonrendszer intenzív változása van.
Szakember (pszichológus) segítségét kell kérni akkor, ha a szülést követő hetekben, vagy a szoptatás időszaka alatt néhány napnál tovább tartó negatív hangulati szakaszt érez az anya vagy a környezet az anyán: tehát ha fennáll a Post Partum Depresszió lehetősége. A kisgyermekes lét természetes velejárója a fáradtság, kialvatlanság, bizonytalanság - ám a szülőnél kialakuló alvászavar, erősebb szorongás, étvágyzavar, lehangoltság, gyermek iránti érdektelenség, passzivitás már ezen túlmutat. Ha akárcsak felmerül a családban, barátokban a lehetősége az anya negatívabb hangulati állapotának, érdemes jelezni a gyermekorvosnak, védőnőnek vagy más, a családot ebben az időszakban támogató szakembernek, aki lehet a teljesség igénye nélkül gyermekágyas dúla, szülő-csecsemő, kisgyermek konzulens, szoptatási tanácsadó vagy perinatális tanácsadó. Ezek a szakemberek az anyával és a családdal történő beszélgetés alapján szükség esetén a negatív hangulati állapot kezelésében jártas szakemberhez tudják a családot irányítani.
A szülés utáni depresszió az anyának a gyermekkel alakuló kapcsolatára is negatívan kihathat. Sajnos sok esetben a gyermekágyas vagy szoptató anyuka jelzéseit tévesen hisztinek véli a környezet, egy idő után az anya – megértés és támogatás hiányában – már nem is jelzi az érzéseit. Fontos, hogy jelezhesse az anya az érzéseit, aggodalmait, kételyeit, valamint, hogy jelzés nélkül is a környezete odafigyeljen rá és a gyermekével való kapcsolatára.
Azért, hogy ez az odafigyelés meglegyen, szükséges a megelőzés: az, hogy a családok megfelelő információval rendelkezzenek a várandósság és a szülést követő időszak hangulati változásai kapcsán, ha nem csak a szülésre, hanem a szülőségre is készülnek a gyermeket váró párok.
Különösen érdemes odafigyelni a házastársnak, a családnak, barátoknak az anyukára akkor, ha nehéz gyermekkora volt, ha a szülés előtt bármikor – akár kezelt, akár kezeletlen – negatív hangulati periódusai voltak, ha gyászol vagy családi problémák nehezítik a szülővé válást vagy ha a szülés kimenetele volt számára nehezen megélhető (koraszülés, császármetszés, traumatikus szülésélmény).
Az anyák mellett az apukákra is oda kell figyelni:
· egyrészt az apaság a férfi életében is egy új, még ismeretlen szerep, a gyermek gondozásával kapcsolatban bizonytalanság-érzéssel,
· másrészt az újonnan kialakuló családfenntartó szerep, az anyagi felelősség terhe az apák vállán van.
Az anyuka jól teszi, ha bevonja az apát is a gyermek körüli teendőkbe, így az apa is kompetensnek, hatékonynak érezheti magát, sokkal jobban rá tud hangolódni a gyermekre.
Kutatások alapján az apákat is érintheti a gyermek születése után depresszió, az élethelyzettel való megküzdés nehézsége. Erre – az apa és a család jólléte érdekében – ugyanúgy oda kell figyelni a környezetnek, mint az anya esetében. A lehetséges tünetek hasonlóak az anyánál előfordulókhoz, bár időben máskorra eshet a megjelenésük.
Ha a szülő magával szemben túlzó elvárásokkal vág bele a szülőségbe (olyan fogadalmakkal, hogy én mindent megadok, amit én nem kaptam meg, mindig türelmes és odafigyelő leszek…), ha nagyon nagy a kontraszt a várandósság és szülés előtti életmód és az új élet között, bizony nehéz érzéseket kelthet életre. A bűntudat vagy az alkalmatlanság érzése megkörnyékezheti a szülőket, de míg a bűntudat esetleg változásra ösztökélhet, az alkalmatlanság érzése miatti szégyen bénító tud lenni, a szülő saját maga ellenében működik és mindez rosszul hat a szülő-gyermek kapcsolatra is.
Ezekben az esetekben érdemes segítséget kérni: enyhébb esetben bizalmas, tapasztalt családtagtól, komolyabb esetben szakembertől: védőnőtől, szülő-csecsemő, kisgyermek konzulenstől, perinatális tanácsadótól, pszichológustól.
Segítséget kérni nem szégyen, bár hazánkban még sajnos nem teljesen elterjedt, hogy nem mindent magunknak kell megoldani. Pedig az egész család működésére kihat a támogatás jótékony hatása, javul a szülő önértékelése és nem utolsó sorban a szülőnek a gyermekkel való kapcsolata.
Az Anyának és az Apának érdemes tudni azt, hogy a gyermeküknek nem tökéletes szülőre, hanem elég jó (mondjuk ki: tökéletlen) szülőre van szüksége ahhoz, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan tudjon nőni, fejlődni. Az elég jó szülő a mindennapi együttlét során elég jól rá tud hangolódni a gyermekére, észleli a jelzéseit, az újszülött vagy csecsemő életkorának megfelelő módon és időben reagál is rájuk. Ha tízből hétszer ez teljesül, az már a babának megfelelő. A szülői tökéletlenség pedig segít a gyermeknek, hogy a szülő jelenlétében és segítségével megtanulja elviselni a frusztrációt, évek során megtanulja kezelni az érzéseit és megnyugtatni magát.
Felhasznált irodalom:
Dr. Belső Nóra: Életciklusok és hangulatzavarok (HVG könyvek, 2020.)
Dr. Alexandra Sacks, Dr. Catherine Birndorf: Ezt miért nem mondta senki? (Kulcslyuk kiadó, 2023)
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: Freepik
Szerző: Jindáné Labádi Gabriella szülő-csecsemő, kisgyermek konzulens
Együtt születünk - szülésfelkészítő
Segítő jelleg: tanfolyam
Ajánljuk: várandósoknak
Elérhető: Budapest, online bárhonnan, egész évben rendszeres jelleggel
Együtt születünk Munkacsoport
SZAKAJTÓ - szülésfelkészítés
.webp)
Segítő jelleg: tanfolyam
Ajánljuk: várandósoknak, szülőknek
Elérhető: Budapest, egész évben rendszeres jelleggel
SZAKAJTÓ Munkacsoport
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
