A szenvedélybetegek „RÉV-es” megközelítése, azaz hittel való megsegítése a függőségektől való megszabadulásban Németországból érkezett hozzánk, és itthon a szociális törvény szerinti szenvedélybetegek részére kialakított ellátásokat biztosítanak. Minden egyházmegyének van Karitásza, de nem mindegyik Karitásznak van RÉV szolgálata. Jelenleg Vácon és a Budapesten kívül Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Szekszárdon, Székesfehérváron és Szombathelyen működik RÉV szolgálat.
A különböző szervezetek egymástól függetlenül működnek, vagyis
a RÉV nem egy egységes szervezet, inkább hálózat, amelyben a szolgáltatók figyelnek egymásra, rendszeres egyeztetések, továbbképzések és közös programok révén
- avat be a szervezeti felépítésbe Kovács Gábor, a 2022 novemberében alapított váci egyházmegyei RÉV vezetője, aki egyben az egyházmegye Karitász vezetője is.
Utóbbiban tizenhárom, előbbiben négy munkatársa van: a mentálhigiénés végzettségű Marton Tímea terápiás munkatárs, a szociális végzettségű Szegleti Katalin gondozó munkatárs, dr. Schilling Tibor pszichiáter és addiktológus szakorvos addiktológiai tanácsadást nyújt megbízással, Molnár Erika életvezetési csoportokat vezet, ő maga pedig hozzátartozói csoportokkal foglalkozik. A váci RÉV-hez négy járás tartozik: Vác, Szob, Dunakeszi és Rétság – hivatalosan innen tudnak ügyfeleket fogadni, azaz nincs országos ellátási jogosultságuk, de senkit nem küldenek el.
A váci RÉV-ben barátságos környezetben, egyéni és csoportos találkozások során együtt választják ki ügyfeleik számára a legmegfelelőbb foglalkozást (művészetterápia, önsegítő csoport, Istenkeresők csoportja), ami segít a gyógyulásban. Eddig alkohol-, gyógyszer- és különböző szerfüggőséggel keresték meg őket. Nincs bentlakásos ellátásuk, de ebben is tudnak segíteni, például Leányváron van a Katolikus Egyház által fenntartott Hivatásőrző Ház, ahová hosszabb időszakra be lehet költözni.
Más RÉV-eknél egyéb függőségi problémákra is nyújtanak megoldást, ill. több helyen vannak prevenciós csoportfoglalkozások is, Egerben például nemrég indítottak kisgyermeket nevelő anyák számára csoportfoglalkozást, preventív jelleggel. Ez nem szenvedélybeteg-segítő, hanem olyan közösségi tevékenység, amely során felhívják a családtagok figyelmét a szabadidő értelmes eltöltésére.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor az emberek általánosságban nyitottabbá, szakmai kifejezéssel élve: kitettebbé válnak a függőségre, például fiatalok, egyedül élők, kismamák; ezért velük érdemes preventív jellegű csoportban – nem, mint szenvedélybetegekkel vagy hozzátartozókkal – foglalkozni; ilyenkor a cél a közösséghez tartozás.
A „RÉV-módszer” lényege a hittel való megközelítés és a Karitászhoz való közelség. Utóbbi révén ugyanis rengeteg érintett családdal találkoznak, akikkel „amúgy is” foglalkoznak és gondozzák őket a Karitászban, így komplexebbé tudják tenni a függőségekkel kapcsolatos segítést is. A rengeteg karitászos önkéntessel olyan többletet tudnak nyújtani, amivel más, hasonló ellátást biztosító, a szociális törvény szerinti szolgáltató önmagában nem rendelkezik.
Nagy előnyt jelent számunkra a beágyazottság, az önkéntes háttér és a komplex gondozási szemléletmód - magyarázza a váci RÉV-vezető. Hozzáteszi: a hálózatos szervezet miatt a RÉV szervezetek által használt módszertan eltérhet, de fontolgatják egy saját képzés összeállítását. „Mára már olyan tapasztalat és tudás halmozódott fel a RÉV-eknél, illetve több egyházmegyei RÉV-nek is vannak saját képzései, hogy érdemes lenne összeállítani egy saját képzést az új RÉV-munkatársak számára. Egységes standardizált módszertanra talán nincs szükség, de egységes szemléletű és tartalmú képzésre igen.”
A RÉV-nél több érintett segítő és szakember is dolgozik, ahogy más hasonló szervezeteknél, például a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálatnál (KASZ) is, akikkel folyamatosan együttműködnek. A KASZ-nál azok a kliensek, akik megadott ideig „tiszták” (nem fogyasztottak alkoholt), önkéntes segítőként részt vehetnek a Fazekas Gyuri atyával közös programokon. Mivel Gyuri atya is váci egyházmegyés pap, minden hónapban elmegy hozzájuk is Vácra. A kétféle tevékenység kiegészíti egymást: Gyuri atya lelkipásztori munkát végez, lelkigyakorlatokat, szentmiséket és utána közös agapékat tart, gyóntat és lelki beszélgetéseket folytat – tehát nem azt a szociális segítő tevékenységet, amint például a RÉV.
Az atya kimondottan a hitüket kereső emberekkel találkozik, illetve azokkal a hívő szenvedélybetegekkel, akiknek lelkipásztori támogatásra van szükségük. A RÉV azon ügyfelei, akik igénylik a vele való találkozást, rajtuk keresztül is eljutnak hozzá, illetve aki hozzá fordul és rendszeres kísérésre van szüksége, általa eljut hozzájuk.
Bár maga a segítés hitalapú, bárki jöhet hozzájuk; nem kérdezik, hogy hívő vagy sem, mert alapvetően szakmai támogatást nyújtanak, de akinek egészségügyi ellátásra, addiktológus szakorvosra van szüksége, azt nem fogjuk mással helyettesíteni - mondja Kovács Gábor. A hit megközelítése tehát kiegészíti és megerősíti, nem helyettesíti a szakmai alapelveiket.
A segítőbeszélgetés során a hit kérdése csak akkor merül fel, ha a hozzájuk forduló személy fontosnak tartja elmondani, illetve amikor felmérik, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik, amit közösen tudnak mozgósítani, hogy megerősítsék elhatározását, hogy megszabaduljon a káros szenvedélyétől.
„A hit nagyon nagy erőforrás, és ezt az ügyfelek általában tudják, maguk hozzák elő. Ezzel közösen tudunk dolgozni, erre tudunk támaszkodni, mert mi értjük törekvésüket a személyes Isten-kapcsolatra, és ez azért nagyon fontos, mert más szervezeteknél nem biztos, hogy megértésre találnak. Elkönyvelik, hogy hívők, de nem használják ki az abban rejlő lehetőségeket.
Ha ugyanis a segítő és a segített is hívő, akkor ez a közös tapasztalat nagyon nagy segítség; és nemcsak azért, mert közös nyelv, hanem azért is, mert a segítő tudja, hogy mikor lehet az ügyfelet bekapcsolni például egy lelkipásztori segítségbe, például a KASZ révén.
Vagy, ha a sorstársaknál felmerül az igény, akkor elindítjuk az Istenkeresők csoportját, és ez a közös hit és az életút, amin végigmentek, és megtapasztalták, hogy a hit segített a szabadulásban, nagy segítség lehet mindenkinek - nekik is és másoknak is. A sorstárs közösségnek hatalmas ereje van”.
Arra a felvetésre, hogyan érinti a szenvedélybetegség a magyar társadalmat és azon belül a keresztényeket, Kovács Gábor megerősíti: az alkoholfüggőség erősen jelen van a magyar társadalomban. „Azokban a családokban, ahol generációk óta megszokott dolog a mindennapos alkoholfogyasztás, akár időnként az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű is, mert hozzátartozik a család és az azt körülvevő közeg életéhez, ott egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy alkoholfüggőségről van szó, hiszen . Csak akkor tűnik fel, amikor a családi szálak kezdenek meglazulni,
A szerfüggőségeken belül az alkoholfüggőség a társadalmilag legelfogadottabb, mert megvannak a tradíciói és mert a fogyasztásnak vannak kulturált módjai is.
Talán még a dohányzás sorolható ide, de teljesen más a helyzet például a kémiai szerfüggőségekkel. Emellett vannak olyan magatartásbeli függőségek, például a munkától, a teljesítménytől való függőség, aminek nálunk (is) magas a presztízse: a nyújtott vagy elvárt teljesítmény elismerést vált ki az illetőből és környezetéből, noha ugyanolyan romboló és veszélyes, mint sok más egyéb függés – állítja.
Ami az alkoholfüggőséget illeti, különböző statisztikák vannak (például a KSH által kiadott, illetve különböző addiktológusoké), melyek mást mutatnak attól függően, hogy kiket sorolnak a függők közé, például csak a „nagy ivókat” vagy az időnként fogyasztókat is, csak a fogyasztókat vagy azok családtagjait is, stb.
A váci RÉV-vezető saját becslése szerint családtagokkal együtt 2,5-3 millió embert biztosan érint Magyarországon.
„Ha ugyanis a családban van egy (alkohol)függő, az egész család érintett lesz. Éppen ezért a RÉV-nél nagyon fontosnak tartjuk, hogy bármilyen szenvedélybetegségről is van szó, a hozzátartozók is részt vegyenek a kezelésben; a felépüléshez ugyanis elengedhetetlen, hogy az illető kapcsolatrendszere is megújuljon.” Feladata van tehát a családnak, a szűkebb és tágabb környezetnek is. A RÉV nekik is tud segítséget nyújtani, például pár- és családterápia keretében, de várják szülők, nagyszülők jelentkezését is szülőkonzultációra.
Mivel sokszor előfordul, hogy a szenvedélybeteg nem akar segítséget kérni, miközben családtagjai szerint szüksége lenne rá, ezért őket is szívesen látják, nekik is tudnak szakmai tanácsot nyújtani arra vonatkozóan, hogyan segíthetnek.
„Hosszú idő, amíg a család közösen eljut arra a döntésre, hogy szakemberhez kell fordulni. Jellemzően a házastárs vagy szülő kér segítséget; és ritka, de nagyon jó, ha az egész család eljön, mert konszenzus van abban, hogy külső segítség nélkül nem fog igazi változás bekövetkezni és az érintett személy nem fog megszabadulni a függőségétől.”
Ilyenkor először megpróbálják közösen feltárni (de nem elemzik „túl”), mi vezetett idáig és a családtagok személy szerint, illetve a család közösen mit tehet: milyen változást kell saját magukban és az érintettel való kapcsolatukban megvalósítani ahhoz, hogy a motiváció megjelenjen a függő személyben is. Mert anélkül, hogy az illető elhatározná, hogy szeretne megszabadulni a függőségétől; ha nincsenek meg benne az elégséges motivációk, nem lehet eredményt elérni – erősíti meg a Kovács Gábor, és hozzáteszi: a családtagok jellemzően azért fordulnak hozzájuk, mert ezt nem tudták elérni: a függő nem lát problémát, vagy együtt tud élni vele, esetleg úgy érzi, úgysem tud megszabadulni, ezért nem is törekszik rá, az életét már berendezte így.
Ilyenkor arra kell eljutni a családdal közösen, hogy az érintett belássa: ez így nem folytatható, segítséget kell kérnie. Ha ez sikerül, akkor a segítői folyamat természetesen nem áll meg, a család számára sem, hanem elkezdődik egy másfajta közös munka, amelyben már nyíltan kommunikálnak a családon belül, az illető beismeri a függőségét és mindannyian belátják, hogy az utat közösen kell végigjárniuk.
„A családtagokat szembesíteni kell azzal is, hogy ne tápláljanak túlzott reményeket, gyakran lehetnek visszacsúszások – ez nem tragédia, onnan is újra lehet kezdeni, ez is egy tapasztalat. Azt látjuk, hogy az alkoholfüggők jelentős része időnként visszacsúszik; sokszor vannak olyan munkahelyi, családi krízisek, amelyeken ha nem tud változtatni, akkor azok újra az alkoholfogyasztás fele terelik. Az életmód, a környezet legalább minimális változását is közösen kell elérni, ahhoz, hogy kiszabaduljon a korábbi állapotából” – fejti ki.
A családtagok hozzáállásának, társas kapcsolatainak átgondolása, a munkahelyváltás mind-mind kellenek ahhoz, hogy az érintett tartósan meg tudjon szabadulni, és ebben a szakembereknek folyamatosan együtt kell működni családtagokkal. A segítési folyamat hivatalos részének akkor van vége, amikor az ügyfél, illetve a családtagok nem igénylik tovább a segítségüket, mert eltelt annyi idő, hogy képesnek érzi magát az önálló életre. Ekkor a jogszabályok alapján lezárják a folyamatot, de továbbra is nyitottak maradnak az együttműködésre.
„Ez minden szenvedélybeteg-segítő szolgálatnál így van: ha valakinek szüksége van segítségre, bármikor visszajöhet, akár egy telefonos megbeszélés erejéig is. Az a jó, ha úgy szűnik meg a támogató tevékenység hivatalos része, hogy a személyes kapcsolat nem szűnik meg, csak átalakul: például az illető vállalja, hogy részt vesz önsegítő csoportban, és tapasztalatával segít másokat – s egyben magán is, hiszen ahogy említettem, a sorstárs csoportoknak hatalmas erejük van.”
A keresztényekkel kapcsolatban Kovács Gábor saját RÉV-es konkrét tapasztalata az, hogy az alkohol „nem válogat”.
Ehhez gyorsan hozzáteszi: ez nem azt jelenti, hogy a hit nem véd meg az akolholtól, hanem azt, hogy a társadalmi problémák ugyanúgy sújtják a hívőket, mint a nem hívőket. A hívők talán „előnyösebb” helyzetben vannak a már említett hitbéli kapaszkodók szempontjából; emellett, ahol az egyházi közösségek erősek, ott könnyebben besegítik őket az ellátásba.
„Az, hogy a váci egyházmegyei Karitásznál 900 önkéntes dolgozik, már önmagában hatalmas erőforrás, hiszen az ügyfelek többsége úgy kerül be hozzánk, hogy a plébániai közösségek felfedezik a lehetőséget és elküldik őket hozzánk.”
Az erősebb családi és közösségi támogató közeg és a több kapaszkodó tehát egyértelműen „előny”, ugyanakkor az összetartó családi közeg a látenciát is segíti. A hívő családoknál ugyanis erősebbnek tűnik a szégyenérzet és a gyakran félreértelmezett összetartás, így jobban el tudják fedni az alkoholproblémákat, amelyek így nem jönnek olyan látványosan elő, mint a nem hívő, illetve kevésbé összetartó családoknál.
Ezzel kapcsolatban újból megerősíti: „A család segítsége elkerülhetetlen, fontos, sőt anélkül nem megy, vagy nagyon nehéz, de nem elégséges. Szükséges, hogy ki akarják segíteni őt és a családot a bajból, de mindenképpen szükség van szakmai segítségre is.”
A beszélgetés végén elárulja: már a váci RÉV megnyitója előtt eszébe jutott, hogy milyen jó lenne mielőbb felkerülni a Bízd Rá Magad felületére, amely összekapcsolja a segítségkérőket és a segítséget nyújtókat, hogy minél többen tudjanak róluk. Mint mondja, nagyon jólesett nekik, hogy már akkor megkeresték őket, hogy mutatkozzanak be.
„Ez azért nagyon fontos számukra, mert ha beírunk a keresőbe függőséggel kapcsolatos szavakat, elég hamar előjön ez a honlap. Mivel nagyon sok ember elveszik ebben a helyzetben és nem talál kapaszkodót, a Bízd Rá Magadnak nagyon fontos küldetése van.”
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: unsplash.com
Szerző: Antal-Ferencz Ildikó
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
