Jógyakorlat: Hogyan és miért érdemes bevezetni az iskolákban a Családi Életre Nevelés órákat?

Ahogy más oktatási intézmények, úgy a Veresegyházi Katolikus Gimnázium életébe is meghatározó változást hozott a Családi Életre Nevelés, azaz a CSÉN programrendszerének tanrendbe való beillesztése.

Prehodáné Nagy Éva, az intézmény igazgatója – 33 éve feleség, négy gyermek édesanyja, háromszoros nagymama – első kézből számol be a teljes folyamatról: arról, hogy a program mennyire szükségszerűen illeszkedett a már meglévő igényekhez, és hogy egy nagy reményekkel és elhivatottsággal elindított egyházi oktatási intézmény működésébe milyen természetes módon sikerült beilleszteni a CSÉN módszertanát – amely azóta is hatékonyan működik, nem csak a diákok, de a szülők nagy megelégedésére is.

Családi indíttatások

Amikor a gyermekeink megszülettek, felismertük, hogy mi magunk még a tágabb családdal együtt is kevesek leszünk ahhoz, hogy gyermekeink életigenlő, Isten szeretetét kereső és befogadó felnőttekké váljanak. Hiszen rengeteg mintára van szükségük, tanúságtételre, természetességre, hogy az Úr hívása előkészített talajra érkezzen.

Elindultunk a közösségépítés útján, és nagy örömmel fedeztük fel: másokban is megfogalmazódott a vágy, hogy biztonságot adó környezetben, katolikus közösségben éljék meg a családdá válás, a gyermekek növekedésének időszakát. Ez a vágy hívta életre lassan 27 évvel ezelőtt Veresegyházon a családos közösséget, melyben mi is otthonra találtunk.

A Váci egyházmegye családpasztorációs bizottságának tagjaként, Sebők Sándor atya vezetésével kerestük a családok támogatásának lehetőségét, és így találtunk rá a Sapientia Főiskola Családi Életre Nevelés (CSÉN) képzésére, így fedeztük fel a Titkos küldetés és a Ciklus-show lehetőségeit.

Útkeresés pedagógusként

Középiskolai tanárként is folyamatosan kerestem azokat a lehetőségeket, ahol a fiatalok figyelmét az életünkben zajló eseményekre, történésekre irányíthattam. Azért, hogy ebben teljesebb legyen az eszköztáram és alaposabb a tudásom, elvégeztem a SOTE mentálhigiéné és szervezetfejlesztési szakirányú továbbképzését.

Friss végzettségemet korábbi munkahelyem, a váci iskola azonnal „hasznosította”, etika órákat kaptam, önismereti szakkört vezettem.

Ráébredtem, mennyire vágynak a fiatalok a saját élményen alapuló önismereti fejlődésre, növekedésre, mennyire nyitottak az őket érdeklő, őket érintő témák átbeszélésére, egymás véleményének megismerésére.

Átéltem, hogy nem csak tudásukat tudom növelni, de az élet különböző területein megélt nehézségeiket, örömeiket, kérdéseiket meghallgatva, azokban kicsit elmélyülve, drámapedagógiai eszközöket használva is, a javukat szolgálhatom.

Különösen érdekelte őket a családi élet témaköre, a szerepek, a konfliktusok, az önismeret, a személyiségtípusok. Tapasztaltam azt is, mennyi fájdalom, gát, nehézség rejlik a témák mélyén, ellenállást váltva ki adott esetben a diákokból. Ezekben a nehéz helyzetekben meg kellett értenem az okokat, biztonságos, kevesebb kihívást rejtő témákat kellett találnom azért, hogy oldódni tudjon a hangulat, erősödjön a kapcsolatunk, nőjön a bizalom, amiben már a nehezebb, kihívást rejtő témákat is érinteni lehet.

Sok témát kidolgoztam, játékokat kerestem. Izgalmas útkeresés kezdődött, mely nem várt irányt vett: 2016-ban felkérést kaptam lakóhelyemen egy katolikus gimnázium létrehozásában történő közreműködésre, majd vezetésére.

Az új gimnázium is „rátalált” a CSÉN-re

Szerteágazó feladatok vártak rám, ránk, de a kezdő, ám lelkes tantestület magjával – akikkel az iskolát előkészítettük –, biztosak voltunk abban, hogy keresztény gyökereket, hagyományos értékrendet szeretnénk a nevelési programunkban megvalósítani, mindezt pedig olyan gyakorlatias formában, hogy megtapasztalható legyen a hétköznapokban, a kereteinkben. Garanciát kerestünk arra, hogy valóban legyen tere, tartalma a nevelési programunknak.

Nagy örömömre a főigazgató, Csáki Tibor atya is nagyon fontosnak tartotta a katolikus nevelés gyakorlati megvalósítását, és meghívta az egyházmegyébe a „Boldogabb családokért”® Családi Életre Nevelés (CSÉN) program alapítóját, szakmai felelősét, Hortobágyiné Dr. Nagy Ágnest, aki a kecskeméti és a budapesti Család Munkacsoportokkal megkezdte az iskolafenntartóval és az iskolákkal való közös munkát.

Ennek gyümölcseként évek alatt kiépült egy rendszer, ami az egyházmegye iskolái számára folyamatosan elérhető, és amibe mi is be tudtunk kapcsolódni: CSÉN-pedagógusok akkreditált képzése, a gyakorlati megvalósítás folyamatos mentorálása, félévenkénti CSÉN szakmai napok megtartása, tehát egy professzionális, hosszú távú képzési és támogatási lehetőség, egy Mentorprogram, ami a „Boldogabb családokért”® CSÉN-program meghonosítását segíti.

Iskolánk az indításakor csatlakozott a Mentorprogramhoz, mely összefogja a CSÉN-órákat bevezető iskolák közösségét. Ráismertünk: pontosan ezt a módszertant, pedagógiai eszköztárat és támogató rendszert kerestük.

Ez az a szemléletmód, támogatási forma, amiben biztos szakmai kézben, önálló ütemben, fejlődési rendben tudunk növekedni, ez az, ami az iskola egészét át tudja szőni.

Abban biztosak voltunk, hogy nevelési rendszerként nagyon jó a módszertan, és az is várható volt, hogy a tantestületre is szemléletformáló hatása lesz a CSÉN órák bevezetésének.

A bevezetés, megvalósítás során több kérdést végig kellett gondolnunk, döntéseket kellett hoznunk, aminek hatásait induló iskola lévén még a növekedés időszakában is szemmel kellett tartanunk. El kellett dönteni, hogy néhány pedagógus legyen a CSÉN letéteményese az iskolában, vagy inkább általános legyen a CSÉN-képzettség kiépítése. Mi ez utóbbi utat választottuk, az induláskor közös döntés született: végezzük el a képzést, lehetőség szerint mindannyian, és az új kollégák felé is legyen erőteljes ajánlás a CSÉN végzettség megszerzése.

El kellett döntenünk, milyen gyakran, milyen időkeretben tudunk CSÉN órákat tartani. Az alapszabály szerint minden osztálynak havonta egy dupla óra időtartamban van CSÉN órája. Az iskola indulásakor úgy készült az órarend, hogy minden osztályban volt hittan és osztályfőnöki óra egymás után, így ezek összevonásával tudtunk megfelelő időt biztosítani. Felekezeti támogatást élveztünk, a lelkészek megértették és támogatták céljainkat.

CSÉN a gimnáziumi gyakorlatban

A CSÉN órák páros tartása nagyon fontos tényező a pedagógusok és az osztály szempontjából is. Az órákat minden esetben az osztályfőnök és általában az osztályfőnök-helyettes tartja, akik közösen „hordozzák” az osztályt. Az egyikük a vezető, ő vonja be a társát, hogy a CSÉN programhoz tartozó tanmenet és óraterv minták alapján közös gondolkodással alakítsák ki az éves CSÉN menetrendet az osztály érdeklődési köre, érettsége és a fejlesztendő készségek, elérendő célok szempontjai alapján.

A páros óratartás nem jellemző a magyar tanítási kultúrában, ám a CSÉN órákon ennek kiemelt szerepe van. Egyrészt az óra tartása nagy figyelmet, intenzív érzelmi jelenlétet, energiát igényel. A feladatok megosztásával tudjuk segíteni a figyelem fenntartását, az energiaszint fennmaradását a foglalkozás során. A megbeszéléseknél egymásra könnyen, gyorsan tudunk reflektálni, ami a pedagógus önismerete, önértékelése szempontjából is nagyon fontos tényező. Másrészt a diákok elé „éljük” az egymásra hangoltság, egymás vezetésének elfogadását, tehát két felnőtt jó együttműködésének mintáját, ami a saját életükben is majd meghatározó kell legyen.

Az osztályfőnök és az osztály kapcsolata szempontjából meghatározó az osztályfőnök jelenléte, ezt eddig mindenki így gondolta iskolánkban – így olyan helyettest választanak, akivel ez az együttműködés jól megélhető.

A CSÉN gyümölcsei egy vezető szemével

Az első tanévünk a maximálisra felnövekedett diáklétszámmal zajlott, ma pedig már a 8. tanévben járunk. Mostanra elmondható, hogy kialakult a CSÉN órák tartásának szokása, rendje, beépült iskolai módszertanunkba, minden évfolyamon és minden osztályban megvalósul. A kollégák egyre tapasztaltabbak, egyre bátrabban élik meg, valósítják meg a CSÉN szemléletmódját, szabják az osztályaik igényére a témákat, óraterveket.

Örömteli tapasztalatom, hogy a CSÉN óra tartása során megtapasztalt tanári attitűd, a moderálás-mentorálás egyre több helyzetben nyilvánul meg egyéb iskolai tevékenység során. A megtapasztalt, komfortossá vált új pedagógusi módszertan tetten érhető a kolléga szaktárgyi óráin is.

Szinte minden kolléga tanítási órán kívül, osztálykirándulás, osztályprogram kereteiben is használja a CSÉN eszköztárát, észrevétlenül csempészi be az osztály életébe a tartalmakat.

Előszeretettel szervezünk tantestületi szintű „mini szakmai napot” CSÉN szemléletmód frissítés, mélyítés terén, mely kiváló csapatépítő, identitás erősítő alkalom is egyben. Olyan iskolai tudássá vált a CSÉN, ami az iskola légkörét, szervezeti kultúráját is meghatározza. A szülők is betekintést nyerhetnek az iskolában folyó munkába, szülői értekezleteken, a tanév elején szülői délután CSÉN workshopjának keretében számukra is átélhetővé válik az érzelmi intelligencia fejlesztésének ezen formája.

Köszönöm a CSÉN mentorainknak, a fenntartónak, hogy lehetőségünk van folyamatosan tanulni, fejlődni; kollégáimnak, hogy elkötelezettek, lelkesek a mindennapok kihívásai közepette a CSÉN órák megtartása terén.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület
Szerző: Prehodáné Nagy Éva, a Veresegyházi Katolikus Gimnázium igazgatója