Családi Életre Nevelés (CSÉN) Program diákoknak

Miben és hogyan támogat:

A „Boldogabb családokért®” Családi Életre Nevelés (CSÉN) Program szerteágazó témakörei - pl. önismeret, önértékelés, kommunikáció, konfliktuskezelés, kamaszkor, barátság, szerelem, szeretet, párválasztás, felelős párkapcsolat, szexualitás, tisztaság, házasság, családalapítás, hivatás, karrier, stb. - segítik a kamaszokat a felnőtté válás bonyolult útvesztőjében. Segítik őket a testi-lelki változások megélésében, és abban, hogy a rávezetés, elgondolkodtatás módszereit megtapasztalva érintődjenek, és bensővé váljanak bennük az igazi értékek. Célunk, hogy ne kívülről vezérelve, hanem belső meggyőződésből tudjanak érett személyiséggé válni, nevelődni, akik képesek az érett kapcsolatok kialakítására, és akik értéknek tartják az ÉLET-et, a személyt, a házasságot, a családot.

Család-óráink megtervezésére, megvalósítására és utómunkálataira a csapatmunka jellemző. Szakembereink: pedagógus, szociálpedagógus, orvos, biológus, pszichológus, hitoktató, hittanár, mentálhigiénés szakember, szociális munkás, agrármérnök, kertészmérnök, kulturális menedzser, könyvtáros, könyvelő.

Egy osztályban két (esetenként három) munkatárs dolgozik egyszerre, mert így több figyelmet tudunk a gyerekeknek szentelni, s megoldható az osztálybontás is, ha a téma ezt szükségessé teszi.

Foglalkozásainkhoz új formát kerestünk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákokat a tanár partnerének tekintse, s így oldottabb légkörben valósulhassanak meg az órák. Ezeken a foglalkozásokon sokat játszunk együtt, beszélgetünk a diákokkal, s az új ismereteket is igyekszünk – előadás helyett – közös munkával felfedezni. Ehhez az újszerű szemléletmódhoz nyújtanak segítséget számunkra a közösen végzett gyakorlatok, játékok és drámapedagógia elemek alkalmazása.

A játék örömet okoz; felszabadít, oldja a hangulatot; ráhangol az adott témára; segít elmélyülni; rávezethet egy probléma megoldására; és a közösen megélt élmény hozzásegít ahhoz, hogy a foglalkozást tartók és a fiatalok közelebb kerüljenek egymáshoz.

„Kezdetben a fiatalok néha kicsit komolytalanok, esetleg zavaruk leplezése miatt zajosak. De ahogy a rendszeres órák alatt összeszokunk, egymásra hangolódunk, már látják, hogy velünk olyan intim dolgokról is jól el lehet beszélgetni, mint a szex, a szüzesség, a termékenység.

Bizalmukba avatnak bennünket, megnyílnak. Érzik, hogy róluk van szó, és ők választják a témákat is. Majd ezeket együtt átbeszélgetve találjuk meg a válaszokat a „miértekre” és a „hogyanokra”. Talán meglepő, de ezekben a beszélgetésekben azt érzékeljük, hogy a gyerekek még ebben a felfordult világunkban is szeretnének szigorúbb, határozottabb elvek szerint élni. Csak nem tudják, hogyan tegyék. Hiszünk abban, hogy ezek a fiatalok az átgondolt kérdések és információk birtokában önálló, felelősen cselekvő, érett személyiséggé válhatnak. A mi feladatunk, hogy ebben segítsük őket.” (Idézet Fejes Mária riportjából.)

Az egy-egy osztályban zajló munka irányát a diákok igényei alapján a pedagógussal való konzultáció során alakítjuk ki, és a megvalósulást is együtt értékeljük. Igyekszünk „csoportra, osztályra szabott” foglalkozásokat tartani. Igényeljük, hogy a pedagógus, az osztályfőnök is bent legyen az órákon, és örömmel vesszük, ha ő is aktívan bekapcsolódik az ott folyó munkába. A szülőket is igyekszünk tájékoztatni a szülői értekezleteken és más fórumokon a programunkról, s szülői foglalkozásokat is tartunk.