Ne legyél mellékszereplő a saját életedben, gazdálkodj jól az érzelmi költségvetésedből!

A „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” krisztusi parancs nem csak a másik szeretetére szólít fel. Gondoltál erre valaha? Fontos odafigyelned testi és lelki jóllétedre is annak érdekében, hogy elkerüld a kiégést, vagy akár sokkal nagyobb problémákat is megelőzz. Dolgozz a saját lelki jóllétedért! – Groma Géza mentálhigiénés szakember az alábbiakban nyújt ehhez fogódzókat.

Amikor elkezdtem a hivatásomat gyakorolni, hatalmas lelkesedéssel, örömmel, világos és nagyratörő célokkal vágtam neki. Igyekeztem minél jobbá válni a mindennapos feladataimban és a lehető legtöbb törődést, odafigyelést adni a klienseimnek. Sok energiát beletettem abba, hogy jó viszonyt alakítsak ki a munkatársaimmal és hogy a vezetőim is elégedettek legyenek velem.

De mára valahogy teljesen elfogyott a lendületem. Egyre kevesebb kedvem és energiám van nem csak a munkámhoz, hanem minden máshoz is. Valahogy az emberekhez való türelmem is kezd teljesen elfogyni. Egyre nehezebben kelek ki az ágyból, és veszem rá magamat, hogy belekezdjek a sűrű hétköznapokba. Mi történik velem?

A kiégés folyamán a legtöbben hasonló élményeket, érzéseket élnek meg.

Érzelmileg, mentálisan és fizikailag is kimerülnek és a belső erőforrásaik is teljesen kifogynak.

Felborul a mindennapjaikban az a valami, amit én úgy nevezek: „érzelmi költségvetés”.

A lelki jóllétünkre tekinthetünk hasonlóan, mint egy vállalkozás anyagi helyzetének alakulására. Ha egy vállalkozás bevétele meghaladja a kiadásait, akkor az működőképes lesz. Ha pedig a bevétele jelentősen meghaladja a kiadásait, hosszú távon is sikeressé válhat. Ezzel szemben, ha a kiadások tartósan meghaladják a bevételeket, a vállalkozás előbb-utóbb csődbe jut.

Ugyanígy vagyunk mi, emberek is az érzelmeinkkel. Minden nap érnek bennünket olyan hatások, élmények, melyek vagy érzelmi bevételként szolgálnak nekünk és töltenek minket, vagy pedig érzelmileg kimerítenek, megterhelnek. Érzelmi bevétel lehet egy örömteli találkozás, egy jó beszélgetés egy barátunkkal egy finom vacsora mellett, egy jó könyv olvasása, a sportolás, a tánc, sikeresen elvégzett feladat a munkában vagy egy szép naplemente.

Míg egy szomorú hír, valamiben megért kudarc vagy nehézség, betegség, konfliktusok és a kisebb-nagyobb kríziseink mind-mind érzelmi kiadásokkal járnak. Ha az érzelmi bevételeink megfelelő túlsúlyban vannak a kiadásainkkal szemben, akkor virágzó, boldog életet élünk. Ezzel szemben, ha az érzelmi, mentális kiadásainkat hosszabb távon nem fedezik a bevételeink, akkor érezzük azt, hogy a vállalkozásokhoz hasonlóan az életünk csődbe megy. Ezt pedig szakmai nyelven kiégésnek nevezzük.

De mi mindent tehetünk azért, hogy ezt az érzelmi költségvetést a pozitív irányba toljuk el, megelőzve ezzel nem csak a saját kiégésünket, hanem tudatosan növelve a jóllétünket is?

1. Tudatosítsuk saját jóllétünk fontosságát!

Ahhoz, hogy másoknak tudjunk segíteni, és hogy a mindennapos kihívásokkal szembe tudjunk nézni, nekünk is jól kell lennünk. A „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” krisztusi parancs nem csak a másik szeretetére szólít fel. A kiégést a segítő hivatásokban, lelkigondozásban, akár tekinthetjük eme parancsolat rossz értelmezésének és használatának.

Többször találkoztam már olyanokkal, akikről az jutott eszembe, hogy köszönöm szépen, de engem ne szeressen úgy, ahogyan önmagát, anélkül is van elég bajom. Egyre inkább tekintem a kiégés folyamatát úgy, hogy az nem más, mint a mindennapos szerepeink, hivatásunk, megfelelési vágyaink (sokszor már kényszerünk) közepette való teljes megfeledkezést a saját magunkról, szükségletünkről.

A munkánk és feladataink végzése közben szépen lassan mi magunk „eltűnünk”.

A kiégéssel küzdő klienseimmel való beszélgetések során, miután elmesélik a saját élethelyzetüket, kiderül, hogy ők már csak mellékszereplők vagy statiszták a saját életükben. Így gyakran felteszem azt a kérdést nekik, hogy értem, hogy körülöttük kivel és mivel mi a helyzet, de ők hol vannak ebben a történetben, ami a saját életük.

Ha nem akarunk kiégni, akkor fontos felismernünk azt, hogy csak úgy lehetünk elég jó szakemberek, segítők, szülők, házastársak, barátok (ki-ki helyettesítse be saját maga legfontosabb szerepeit), ha mi magunk is jól vagyunk, és megengedjük magunknak, hogy emberek legyünk, akiknek muszáj odafigyelniük önnön érzéseikre, szükségleteikre.

Feszülten, teljesen kimerülve, sokszor ebből adódóan ingerülten egyszerűen nem tudjuk azt a szeretetet mások felé közvetíteni, amire eredetileg törekedtünk.

Egy boldogtalan szülő nehezen tud boldog gyermeket nevelni, épp úgy, ahogy egy lelkileg kimerült segítő, lelkigondozó is nehezen tud másokat támogatni, kísérni.

2. Térképezzük fel érzelmi kiadásainkat!

Ahogyan egy vállalkozásnál fontos azt pontosan ismernünk, hogy milyen kiadásaink vannak, úgy a mentális jóllétünk esetében is ez nélkülözhetetlen. Minden, ami érzelmileg, mentálisan vagy fizikailag megterhel minket az érzelmi kiadás. Érdemes ezek felismerésére rászánni az időt és akár papírra vetni őket a nap, vagy a hét végén.

• Van-e bármi, ami rendszeresen lehangol, idegesít, dühít?
• Mi minden az, ami igazán elfáraszt lelkileg, érzelmileg?

3. Tanuljunk meg kimosakodni a munkánkból!

Gyökössy Endre a szolgálattal, lelkigondozással kapcsolatosan a bemosakodás-kimosakodás szokására hívta fel figyelmünket. Az orvosok a műtétek előtt bemosakodnak, hogy ne vigyenek be a műtétre semmilyen kórokozót, majd a műtét után kimosakodnak, hogy a műtőből se kerülhessen ki semmilyen betegség. Hasonlóan a munkánk kapcsán érdemes nekünk is megtalálni azokat a szokásokat, amik segítenek fejben, érzelmileg és lélekben is letenni a munkánkat.

• Mik ezek a szokásaim?
• Hogyan tudhatom ezeket mindennapos rutinná tenni?

4. Mielőtt igent mondunk valamire, gondoljuk át, mikre mondunk nemet!

A kiégés és a mások kéréseire való nemet mondás képességének hiánya kéz a kézben jár a legtöbb esetben. Sokaknak nehéz nemet mondaniuk, mert úgy érzik, akkor megbántják azt, akinek mondják, vagy nehézséget, csalódást okoznak vele nekik.

A mások felé való megfelelési kényszer kialakulása a kiégés folyamatának első állomása, mely során a saját szükségleteink elég hamar másodlagossá válnak számunkra a másokéval szemben.

Ez a gyakorlat abban segít, hogy ez ne fordulhasson elő. Mielőtt valakinek igent mondanánk egy kérésére, kérjünk egy kis időt! Gondoljuk át mindazt, amire biztosan nemet kell mondanunk, ha igent mondunk neki! Sok esetben, ha tudatosodik bennünk, hogy milyen számunkra más fontos és értékes dolgokról kell lemondanunk egy elsietett igen válasz miatt, akkor könnyebben mondunk nemet, vagy ajánlunk fel más számunkra is kedvező megoldást.

5. Térképezzük fel a bevételi forrásainkat! Írjuk be azokat a naptárunkba!

Ahhoz, hogy ne égjünk ki és a mindennapokban jól legyünk, bizony töltődnünk is kell. A mai világban szinte rutinszerűen tesszük töltőre mobiltelefonjainkat, mikor látjuk, hogy a lemerülés szélén vannak. Mindenki számára magától értetődő, hogy egy lemerült mobiltelefont nem lehet arra használni, amire kitalálták.

Saját magunk „feltöltéséről” ezzel szemben elég gyakran megfeledkezünk. Olyannyira, hogy sok kiégéshez közeli ember, már azt sem igazán tudja, hogy mivel és hogyan tudna feltöltődni. Érdemes tehát időt szánni arra, hogy feltérképezzük, hogy milyen érzelmi forrásaink is lehetnek.

• Mi az, ami leginkább feltölt egy nehéz nap után?
• Mi minden okoz számomra örömet, vidámságot, derűt a munkámban? És azon kívül?
• Mi az, ami inspirál és kíváncsivá tesz a mindennapokban?
• Mik azok a feladatok, tevékenységek, amik magukkal ragadnak és akár órákra is el tudok bennük merülni?
• Ki vagy kik azok, akikkel szeretek együtt lenni, akikkel feltöltjük egymást?

Ha ezen kérdésekre megvannak a válaszok, akkor már csak az a kérdés, hogy hogyan tudunk rendszeresen időt fordítani mindezekre. Érdemes őket beírni a naptárunkba is.

6. Készítsünk hálanaplót!

A hála egy olyan érzés, ami segít tudatosítani bennünk az érzelmi bevételeinket.

A hálanapló vezetése egy egyszerű és a jóllétünkhöz, boldogságunkhoz bizonyítottan nagyban hozzájáruló szokás.

• Minden nap vége felé szánjunk rá pár percet, hogy átgondoljuk a napunknak 3-4 olyan pontját, amiért hálásak vagyunk! Ezek akár nagyon apró dolgok is lehetnek, egy finom ebéd, egy kellemes kis séta, egy jó beszélgetés, bármi.
• Írjuk le ezeket és vezessünk naplót róluk! A napi hála gyakorlatot érdemes másokkal megosztva is gyakorolni: egy baráti vagy családi vacsora közben átbeszélgetni és érdeklődéssel meghallgatni, hogy ki mi mindenért hálás aznap.

7. Amire van kontrollunk, arra koncentráljunk!

A kiégéssel kapcsolatosan gyakran szoktam idézni az anonim alkoholisták által is mondott imát: „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni. Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”

Sok esetben az érzelmi költségeink közé felesleges elemek kerülnek, vagy bizonyos elemek súlya többszörösére nő csak azért, mert olyan dolgokon igyekszünk változtatni, és felelőséget vállalni, amire semmilyen kontrollunk nincsen. Ezzel szemben sokszor olyan érzelmi megterhelésekkel nem foglalkozunk, melyeket aktívan csökkenthetnénk, vagy akár teljes mértékig megszabadulhatnánk tőlük.

Az érzelmi bevételeinkkel kapcsolatban is beleeshetünk ebbe a hibába. Elszomorítanak minket a nem teljesülhető vágyaink, míg más örömforrásokról lemaradunk, melyeket könnyedén akár újra és újra élhetnénk a mindennapjainkban.

Miután feltérképeztük az érzelmi kiadásainkat és forrásainkat, érdemes mind a két listát aszerint újragondolni, hogy mik azok a dolgok, amikre ténylegesen van kontrollunk.

8. „Nem jó az embernek egyedül lenni” - Ne is legyünk!

A teremtés történetben egyetlen egy dolog van, amire az Úr azt mondja, hogy nem jó. Az emberi egyedüllétre.

Szociális lényeknek teremtettünk, és ezt mára már, ha eddig bárkinek is kétsége lett volna, számtalan kutatás is bizonyítja.

A boldogságunk szempontjából a kapcsolataink jobban számítanak minden másnál.

A hozzánk közelállókkal éljük át legörömtelibb, vidámabb pillanatainkat, és ők adnak vígaszt, reményt a legnehezebb időszakjainkban.

Segítőként sem szabad egyedül maradnunk. Kell, hogy valaki legyen a mi segítőnk, kísérőnk is. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy Jézus is ezért küldte tanítványait párosával, hogy mindegyiküknek legyen egy valakijük, aki mellettük van ha kell, és meghallgatja őket.

Az érzelmi költségvetésünk pozitív túlsúlyban tartása nem csak a saját jóllétünk záloga, hanem annak is a feltétele, hogy valódi szeretettel és odafordulással tudjunk segíteni másoknak. Ahogy egy gyertya sem tud már fényt adni, ha csonkig égett, úgy mi is csak akkor tudunk támogatók, segítők lenni mások számára, ha időről időre gondoskodunk saját érzelmi bevételeinkről, jóllétünkről.

További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!

Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!

Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com
Szerző: Groma Géza