Forrás: depositphotos.com
Vannak szülők, akik számára teljesen váratlan, hogy gyermekük nehezebben boldogul az iskolai feladatokkal. Hiszen a tanulási zavar ép értelmi képességek mellett jelentkezik: a gyermek sok területen ügyes, sőt akár kiemelkedő is lehet kortársaihoz képest. Éppen ezért zavarba ejtő, ha egyes készségekben mégis tartósan alulteljesít.
Más családok már az óvodás évek alatt felfigyelnek a tanulási zavarok gyanújeleire. Három nagyobb típust különítünk el:
Bár ezek a problémák legbiztosabban kisiskolás korban azonosíthatók, már az óvodában is megfigyelhetők olyan elakadások, amelyeket egy figyelmes óvópedagógus vagy szülő észlelhet.
Diszlexia esetén a gyermek beszédfejlődése lassabb lehet, szókinccsel kapcsolatos lemaradások tapasztalhatók, nehezen tanul meg verseket, dalokat, és gyakran nem köti le a mesehallgatás. Iskoláskorban figyelmeztető jel lehet a hangok felcserélése (például „p” és „b” keverése), a betűk irányának eltévesztése, lassú olvasási tempó és a szövegértés nehézsége.
Diszgráfia esetén árulkodó lehet, ha a gyermek nem szeret rajzolni, hamar elfárad az aprólékos tevékenységekben, rajzai elmaradnak kortársaitól, ceruzafogása ügyetlen. Az iskolában pedig megjelenhet az írás lassúsága, a gyenge helyesírás, a betűk felcserélése, valamint a mondatalkotási nehézségek.
Diszkalkulia korai jelei, ha a mennyiségek értelmezése, számnevek használata, az irányok és téri tájékozódás is kihívást jelenthet. Iskolásként sok gyakorlás ellenére is hiányozhat a valódi megértés, megfigyelhető lehet a számok felcserélése, a számkörváltás (tízesről százasra, százasról ezresre) nehézsége.
Forrás: depositphotos.com
A fejlődési elmaradás felismerésében és leküzdésében kulcsfontosságú a szakemberekkel való együttműködés. Ha úgy érezzük, gyermekünk több területen is lassabban halad, és a gyakorlás sem hoz eredményt, érdemes kivizsgálást kérni. Az óvodapedagógusok segíthetnek megítélni, hogyan viszonyul a gyermek teljesítménye a korosztályához. A pedagógiai szakszolgálatok komplex vizsgálatokkal és szakértői teammel keresik a nehézségek okát, javaslatokat adnak a fejlesztésre és támogatják a gyermek iskolai beilleszkedését is.
A rendszeres felülvizsgálatok révén követhető a fejlődés, és szükség esetén módosítható a fejlesztés iránya.
A tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára kulcsfontosságú, hogy időben megkapják azt a célzott támogatást, amely segítheti őket az iskolai nehézségek leküzdésében.
A fejlesztések nem „javítanak elromlott dolgokat”, hanem érlelő hatásukkal segítik az idegrendszer érési útját befejezni ott, ahol az spontán módon elakadt vagy lassabban halad.
Különösen fontos szerepük van a mozgásalapú terápiáknak, mivel a mozgás és az idegrendszeri érés szorosan összefügg. Egy jól felépített szenzomotoros fejlesztés, amely az egyensúlyi ingerekre, ritmusra, mozgáskoordinációra épít, nemcsak a testet, hanem a figyelmet, az önszabályozást és a tanulási képességeket is fejleszti.
Ezek a terápiák játékos formában, a gyermek tempójához igazodva zajlanak, és lehetőséget adnak a sikerélményre, az önbizalom építésére is.
A fejlesztés tehát nem „plusz teher”, hanem egy biztonságos, örömteli úton haladó esély a kibontakozásra.
Szülőként pedig abban lehetünk biztosak, hogy ha időben reagálunk, sokkal könnyebbé tehetjük gyermekünk iskolai útját – és az egész család hétköznapjait is.
Forrás: depositphotos.com
A szenzomotoros fejlesztések és terápiák sokféleségében való eligazodást segíti a cikk végén található összefoglaló, amely támpontot adhat a megfelelő módszer kiválasztásához.
Sokan tapasztalják, hogy manapság egyre több gyermek kap diagnózist, mégsem arról van szó, hogy több lenne a nehézséggel küzdő diák. Inkább arról, hogy fejlődött a diagnosztika, tudatosabbak a szülők és felkészültebbek a pedagógusok. Míg korábban a tanulási zavart gyakran lustasággal vagy lassúsággal azonosították, ma már tudjuk, hogy mögötte neurobiológiai sajátosságok állnak. A korai felismerés pedig lehetőséget ad a célzott fejlesztésre, és ezzel együtt a sikeresebb iskolai életre is.
Sok szülő tart attól, hogy a diagnózis megbélyegezheti a gyermekét. Félnek az előítéletektől, a címkézéstől, attól, hogy a gyermek „rossz tanulóként” lesz elkönyvelve.
Pedig a felismerés éppen hogy segíthet: általa jobban megértjük a gyermek működését, és olyan módszereket találhatunk, amelyekkel ő is sikerélményeket szerezhet.
A tanulási zavarral élő gyermek esetében gyakran előfordulhatnak másodlagos nehézségek, amelyek az iskola kudarcokkal, a társakkal való összehasonlítással, a családi és a saját elvárásoktól való elmaradással állnak összefüggésben.
Ilyen lehet a szorongás: félelem a hibázástól, a megszégyenüléstől, a rossz eredményektől. Ez testi tünetekkel (pl. gyakori fejfájás, hasfájás, hányinger) is járhat. Jelentkezhet önbizalomhiány, negatív önértékelés, ami hosszú távon visszahúzódással, motivációvesztéssel és kudarckerüléssel járhat.
Azonban előfordulhat, hogy nem visszahúzódással, hanem indulattal vagy éppen humorral leplezi a gyermek a sikertelenséget: figyelemelterelés, szabályszegés, bohóckodás, provokatív viselkedés lehet a védekezési taktika a szégyennel és a csalódottsággal szemben.
Éppen ezért nagyon fontosak a védőfaktorok, amelyek ellensúlyozhatják a másodlagos problémák kialakulását. Elsődleges az elfogadó és támogató családi háttér, amelynek megteremtése időt és tudatosságot igényel. Szülőként meg kell határoznunk, hogy milyen értéket szeretnénk képviselni a gyermekünk számára:
a szorgalom, a kitartás lesz az, amiért megdicsérjük, és amiben támogatjuk? A bátorság, hogy segítséget kérjen, ha elakad? Az elfogadás és a szeretet saját maga felé?
Ezen kívül szülőként meg kell vizsgálnunk a kapcsolatunkat az iskolarendszerrel, a számonkérésekkel, az osztályzatokkal. Mit teszünk majd, ha egy tanár nem lesz segítőkész a gyermekünkkel? Milyen emléket, reakciót hív elő belőlünk egy-egy nagyobb iskolai kudarc? Mit szólunk majd egy rosszabb jegyhez – és egyáltalán mit tekintünk annak?
Forrás: depositphotos.com
Fontos, hogy a párunkkal hasonlóan tekintsünk a gyermekünk elakadására, és ugyanazokat az értékeket, elveket képviseljük előtte. A munkamegosztás (a gyermekkel való tanulás, a kivizsgálásokon, fejlesztéseken való részvétel) is legyen közös megegyezés tárgya, hiszen nagy mentális terhet jelent a szakkifejezésekkel, a fejlesztési módszerekkel, az iskolai feladatokkal való folyamatos lépéstartás.
Nagy segítség lenne, ha a tágabb család is elfogadóan, támogatóan tudna viszonyulni a gyermekhez: ha nem a jó jegyek, a bizonyítvány után járna dicséret vagy ajándék, ha az unokatesók között elkerülhető lenne az összehasonlítgatás, ha sok közös játék, kapcsolódás, pozitív élmény kötné össze a családtagokat.
Fontos, hogy a gyermek ne csak az iskolában érezze magát értékesnek. Egy hobbi, egy sport, egy különleges érdeklődési terület segíthet abban, hogy megtapasztalja a kompetencia élményét.
Legyen az barkácsolás, zene, programozás, állatgondozás vagy bármilyen kreatív tevékenység: ez mind segíti az önbizalom építését.
És természetesen kulcsszerepe van a pedagógusnak is. Egy megértő, türelmes, rugalmas tanító, aki képes észrevenni a gyermek erősségeit, elfogadja az eltérő tanulási utakat, és igazodik a szükségleteihez, hatalmas erőt adhat.
A tanulási zavar nem csak a gyermekre, de az egész család életére hatással van, éppen ezért fontos, hogy tudatosan óvjuk és építsük a kapcsolatainkat és a közös értékeinket.
Az egyik kulcsfontosságú elem az együtt töltött idő: a párunkkal rendszeresen találjunk közös időt kettesben.
Ezek az alkalmak ne a feladatokról, a problémákról szóljon: sokkal inkább közös élményekről, a feltöltődésről, az egymásra való odafigyelésről.
Különösen fontos, hogy meg tudjuk osztani egymással a nehéz érzéseinket, amelyben segíthetnek az én-üzenetek: „Tehetetlennek érzem magam, amikor…” „Félek, ha arra gondolok, hogy…”, „Elfáradok, ahányszor csak…”.
A testvérek is megérezhetik az extra figyelmet, törődést, érzelmi támogatást, amelyet a tanulási zavarral élő gyermek kaphat a szülőktől. Éppen ezért fontos, hogy számukra is jusson figyelem: olyan tevékenység vagy rendszeres idő, amikor ők vannak a figyelem középpontjában. Ahogyan cseperednek és egyre jobban megértik a testvérük nehézségét, érdemes erről a témáról kettesben beszélgetni, hogy fel tudják tenni a kérdéseiket, és meg tudják érteni, min megy keresztül a testvérük, de ugyanannyira fontos, hogy ki tudják fejezni a nehéz érzéseiket, például a féltékenységet a több figyelem miatt.
Forrás: depositphotos.com
Fontos, hogy a testvér lehet segítő szerepben, ő is részt vehet a közös gyakorlásokon, az otthoni fejlesztéseken, de csak abban az esetben, ha ez számára is élmény, móka. Példaként, motivációs trénerként, korrepetitorként ne használjuk, hiszen ő is gyermek.
A tanulási zavar önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermek egész életére kudarcok sora vár. Ha időben felismerjük, és megkapja a megfelelő támogatást, és a környezete védőhálót fon köré, akkor a nehézségét nem szégyenforrásként látja majd, hanem csupán az elméje sajátságos működéseként.
A Manóházban hiszünk benne, hogy minden gyermeknek megvan a maga útja – és mi abban segítünk, hogy ezt az utat magabiztosan, örömmel járja végig.
Fejlesztőközpontunkban évek óta azon dolgozunk, hogy szakmai tudással, odafigyeléssel és valódi kapcsolódással támogassuk a gyermekeket és családjaikat.
Egyéni és csoportos terápiáink a gyermek idegrendszeri érését, figyelmi és tanulási folyamatait, mozgásfejlődését és érzelmi biztonságát segítik – mindezt játékosan, élményszerűen, mégis célzottan és strukturáltan.
Saját módszerünk, a NeuroSMT, ötvözi a mozgásfejlesztés, élménypedagógia, pszichológiai szemlélet és a szenzomotoros terápiák leghatékonyabb elemeit. Mindezt úgy, hogy a gyermek közben önmagához kapcsolódik, fejlődik, erősödik – és újra örömöt talál a tanulásban és önmaga megélésében.
És ami legalább ennyire fontos: a szülő sincs egyedül. A közös munka során végig kísérjük, visszajelzéseket és tanácsokat adunk, segítünk eligazodni a fejlődés útvesztőiben.
Hiszünk benne, hogy a fejlődés nemcsak cél, hanem út is – méghozzá egy olyan út, amelyen a gyermek és a családja sincs egyedül.
Forrás: Manóház
A program különösen hasznos lehet azoknál a gyermekeknél, akiknél tanulási, figyelmi, viselkedésbeli vagy mozgásos elmaradás figyelhető meg, de nem „elég baj”, hogy egy diagnózis szülessen, mégis nehezebbek a hétköznapok.
A módszer az olyan klasszikus terápiák alapjaira épül, mint a TSMT, DSZIT és Ayres-terápia, de kiegészül rekreációs, konduktív, gyógytornász elemekkel és egy részletes reflexprofil-vizsgálattal, amely segít feltérképezni a gyermek idegrendszeri működését. A fejlesztés játékos, mégis strukturált: a mozgáson keresztül – különösen az egyensúlyi, ritmusos ingerekre támaszkodva – aktiválja az érési folyamatokat, és támogatja a gyermek önszabályozását, tanulási képességeit, figyelmét és magabiztosságát.
A terápiás környezet kiemelten biztonságos – fizikailag és érzelmileg is. A program része egy motivációs rendszer, amely nemcsak a gyermek belső hajtóerejét építi, hanem erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot is.
A NeuroSMT komplex módon épül fel:
– Egyéni terápiában a gyermek személyre szabott, több területet érintő feladatokat kap.
– Csoportos formában szintezett, motiváló feladatpályákon dolgozik, amelyek fejlesztik a szociális készségeket, az önreflexiót és a közösséghez való alkalmazkodást is.
A terápia bemeneti és kimeneti mérésre épül, így pontosan nyomon követhető a fejlődés, és a szakember javaslatokat ad a további fejlesztésekhez vagy mozgásos tevékenységekhez.
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: depositphotos.com, Manóház
Szerző: Marján Babett - gyermekpszichológus, vezető terapeuta, Marjánné Bősz Renáta - gyógypedagógus, a Manóház alapítója
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
