Emberként természetünknél fogva társas lények vagyunk, ahogy azt már Arisztotelész is megfogalmazta. Fogantatásunktól kezdve szükségünk van a másokhoz való kapcsolódásra. Az újszülött is ezzel az alapvető igénnyel néz a születését követően az édesanyára vagy az őt karjába vevő emberre (apára, szülést támogató szakemberre): reagálj rám, vegyél észre, hiszen abból érezhetem, hogy létezem.
A csecsemő a szüleivel való mindennapos kapcsolódásokból tudja meg, hogy ő mennyire fontos és szerethető, a másik szeme tükrében ismerheti meg önmagát és érezheti magát biztonságban a kapcsolatban, majd később a világban.
A szülők gondoskodnak a gyermekükről, ösztönösen egyszerre testi és lelki szinten: tisztába rakják és közben hozzáérnek, megsimogatják, ránéznek, beszélnek hozzá. Ha sír, ha álmos, ringatva, ölelve nyugtatják vagy elaltatják. Ha éhes, karjukba véve megetetik: az anya megszoptatja gyermekét és az anyatej mellett a gyermek szükségleteinek megfelelő odafigyelést, szeretetet, fizikai és érzelmi biztonságot is ad.
A gyermeket születésétől fogva a biztonságot nyújtó szülőhöz való kapcsolódás vágya hajtja, az anyában ugyanekkortól feléled a gyermek életben tartásának, táplálásának késztetése. A szoptatás ennek a vágynak és késztetésnek a természetadta találkozása: az újszülött, majd a csecsemő legtermészetesebb etetési módja.
Az anyát és gyermekét a szoptatásban és a békés egymásra hangolódásban támogatni, az esetleges kezdeti zökkenőkön átsegíteni fontos feladata a családnak, illetve az anya hívása esetén az erre felkért szakembernek.
Lehetnek ugyanakkor olyan testi vagy lelki okok és körülmények, ami miatt az édesanya nem tudja a gyermekét szoptatni, azonban anyatejjel táplálni még így is lehetséges az Anyatejgyűjtő Állomások segítségével.
Anya és gyermeke között mély és biztos érzelmi kötődés alakulhat akár a cumisüveggel történő táplálás során is.1
A várandósság során, a szülés felé közeledve a gyermeket váró nőben egyre több gyakorlatiasnak tűnő kérdés merül fel – a praktikum mögött azonban sokszor mélyebb, lelki eredetű dilemmák húzódnak meg.
A gyermek születése körül köszönt be egy átmeneti szakasz: az anyaság állapota, ami egy különleges időszak.2 Ennek során a nő életének fő szervezőereje a gyermek lesz és neki is új életszerepe, identitása születik. Mindeközben ismerkedik saját magával, mint anyával, és belső párbeszédeket folytathat a gyermekével – annak születése előtt és után egyaránt.
Sokan gondolják át ebben az időszakban a saját édesanyjukkal gyermekként megélt kapcsolatukat.
A várandóssággal, a gyermek megszületésével, a szülővé válással megérintődnek az anyában azok a családból hozott minták, történetek, amelyek az ő aktuális élethelyzetére vonatkoznak. Erős, akár negatív kihatásuk lehet azoknak a családi hiedelmeknek, amelyek arról szólnak, hogy „a mi családunkban a nők nem tudnak szoptatni” vagy „csak néhány hónapig elég a tejünk”.
Nehéz ezektől a gondolatoktól elvonatkoztatni – érdemes mégis megadni az esélyt minden édesanyának, hogy ő fogja tudni szoptatni a gyermekét. Érdemes hangsúlyozni, hogy a családi hiedelmek nem az édesanya saját történetei, nem az ő tapasztalatain nyugszanak.
Már a várandósság során sok anyát foglalkoztat, hogy fogja-e tudni majd szoptatni, táplálni a gyermekét, lesz-e elegendő anyateje, hogy a gyermeke megfelelően fejlődhessen. Kívülállók esetleg csak legyintenek ezekre a gondolatokra, amelyek az anya számára nagyon is fontosak.
Miért ne bízhatna a testében? – kérdezhetik. Felül lehet írni a családi hiedelmeket – biztathatjuk, segíthetjük az anyát.
A szülés-születés után a gyermekkel alakuló kapcsolat még valóságosabbá válik, hiszen az anya kezébe foghatja az újszülöttet.
A szülés esetleges nehéz élményeinek emlékét enyhíti, a megszületett gyermekkel való ismerkedést és kapcsolódást segíti, ha az anya a testén érezheti az újszülöttet, ha mellre rakhatja, ha láthatja, érezheti pici rezdüléseit.
A gyermekágyi időszak hat hete során – családi segítséggel – jó, ha az anya pihenhet, testileg regenerálódhat és - különösen az első gyermek születésekor - a saját új, bontakozó anyai identitásával az újszülöttre figyelhet.
Együtt alakítják, tanulják meg a szoptatás számukra megfelelő módjait, a bőrkapcsolat, az anyatej meginduló áramlása erősítik a kettőjük közötti bensőséges viszony kialakulását és erősödését. Ha mindeközben
a háztartást és a nagyobb gyermek ellátását meg lehet családi vagy külső segítséggel oldani, az szinte a legnagyobb támogatás az anya-újszülött párosnak.
Ha az anyának családi vagy baráti összefogással megtámogatva van lehetősége saját magára is, a saját szükségleteire is figyelni és azokat kielégíteni, az segít abban, hogy több energiája legyen a gyermekre is, egyre jobban rá tudjon hangolódni.
Ebben a baba is partner: születése után bármilyen pici is a gyermek, jelzéseivel „irányítja” az anyát, mutatja az éhség vagy az álmosság jeleit. Az újszülöttnek sok mindent kell megismernie ebben a számára új, kinti világban: a fényeket, hangokat, érintéseket – vagy akár az emésztést. Hiszen az evés, a bélmozgások érzetei ismeretlenek a számára, magzati korban ily módon nem voltak jelen. Mindehhez hozzá kell szoknia és ehhez idő kell.
Az első hetekben az anya szinte folyamatos jelenléte és támogatása, a szoptatás, a kapcsolódás adta testi-lelki biztonság fontos az újszülött számára.
Ebben az életkorban az újszülött és a kicsi csecsemő éhségjeleire az anya szinte azonnal reagál: mellre teszi, megeteti a gyermeket, annak igénye szerint.
Ahogy nő a gyermek, telnek a hetek, az anyai válaszok ideje és módja is változik. Egyben nincs változás: a gyermek jelzésére reagál a szülő, olyan módon és időben, ahogy azt az adott helyzet és a gyermek életkora megkívánja. Szoptatni továbbra is az anya tudja a gyermeket, de az egyéb testi-lelki szükségletek kielégítésében már az apa is részt tud venni.
A gyermek jelzéseire hangolódó - igény szerinti - szoptatás egyik hosszú távú előnye, hogy a gyermek azt tanulja meg, hogy fontos a környezetének, a jelzéseit, kéréseit figyelembe veszi az édesanyja és így magabiztosabbnak érezheti magát jelenlegi és jövőbeli a kapcsolataiban, a világban. A jól működő szoptatás ellazítja mind az anyát, mind gyermekét, az elalvás előtti rituálék egyik békés részeként is funkcionálhat.
A szoptatás alatti összebújás segít a kezdeti időszakban a gyermek érzelmeinek szabályozásában is, hiszen az együttlét enyhíti a nehezebb érzések viselését is.
Ahogy telnek a hónapok, érdemes a gyermek megnyugtatásához más, a szülővel közös módokat is bevezetni, hiszen a szoptatás időszaka nem tart örökké, ellenben az érzelmek egész életünkben velünk maradnak.
És eljöhet az a pillanat is, amikor az anya – külső körülmények hatására vagy saját elhatározásból – a gyermek elválasztása mellett dönt. Ebben a folyamatban, az anyai igények meghallgatásával és elfogadásával támogathatja a család az anyát. Mint a kisgyermek életében oly sok területen, fontos a fokozatosság, a továbbra - még ha kicsit másként - is megmaradó testkapcsolatok, a kapcsolódást erősítő együttlétek az anyával.
Anyává válni sokaknak egyet jelenthet egyfajta bizonytalansággal, kételyekkel, kérdésekkel: jól csinálom-e, mindent megteszek-e a gyermekem ideális fejlődéséért.
Nincs anya-iskola, de az élettapasztalat, az ösztönök nagyon sokat segítenek. A szoptatásról szóló sok-sok információ labirintusában, ami az internet világából vagy a könyvekből áramlik az anyák felé, az anyai megérzések és a józan ész segíthetnek utat találni: mi is lenne a Ti anya-gyermek párosotoknak a legideálisabb, legjobb?
És ha adódnak nehézségek, akkor sincs az anya (az újdonsült kisgyermekes család) magára hagyva: a védőnő, a laktációs tanácsadó, a szülő-csecsemő, kisgyermek konzulens, a perinatális tanácsadó vagy a gyermekágyas dúla, mind-mind a családokért dolgoznak.
Régen a tapasztalt nőrokonok segítették a szoptatás művészetében az anyukákat, a nagycsaládok felbomlásával az anyák kérdései, a támogatottság igénye megmaradt, de már nem mindenkinek van családi segítségre lehetősége. Az esetleges nehézségek teljesen természetesek, rutin híján nem elvárható, hogy azonnal gördülékenyen menjen a szoptatás. Ha megy már az első időktől, nagyszerű, ha nem, akkor érdemes segítséget kérni.
A szülővé váláshoz idő kell, akár anyaként, akár apaként éli meg a szülő. Bár mai világunkban elvárás a tempó, a szülőség kapcsán mégis türelemre, kitartásra biztatok mindenkit. Az első hetek, hónapok során egyre több rutin alakul a mindennapokban, egyre magabiztosabban reagál a szülő a gyermekre. Egy idő után a szoptatás annyira magától értetődő tud lenni, ha az anyuka tud bízni magában, ha megkapta a számára elfogadható segítséget a környezetétől, ha engedik türelmesnek lenni magával és a gyermekével kapcsolatban.
A szoptatás nem csak táplálás, hiszen nem csak a testet tápláló anyatejet kapja meg a gyermek. A lelke is töltődik, a szülő-gyermek kapcsolat is erősödik általa. És bár az apák szoptatni nem tudnak, de a szoptatós édesanyához szeretettel odavinni a gyermeküket, majd evés után magukhoz ölelve sétálgatni vele – szintén kapcsolaterősítő.
1 Részben idézve innen: Hédervári-Heller: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia, Animula Kiadó, 2008.
2 Daniel N. Stern: Az anyaság állapota, Animula kiadó
További értékes cikkekért, programokért, tanúságtételekért iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
Élj a cikkünk alatt található támogató lehetőségekkel, kapcsolódj be programjainkba, kurzusainkba és nyerj inspirációt további cikkeinkből!
Forrás: Bízd Rá Magad Média
Képek forrása: freepik.com, depositphotos.com
Szerző: Jindáné dr. Labádi Gabriella
Antropos-Laktációs (szoptatási) szaktanácsadás
Segítő jelleg: mentálhigiénés segítség, tanácsadás
Ajánljuk: várandósoknak, anyukáknak
Elérhető: Budapest és környéke, egész évben rendszeres jelleggel
Antropos Mentálhigiénés Módszertani Központ
Teljeskörű szoptatási tanácsadás
Segítő jelleg: e-tájékoztatás, tanfolyam
Ajánljuk: várandósoknak, nőknek
Elérhető: országosan, rendszeresen
Szoptatásért Magyar Egyesület
Együtt születünk - szülésfelkészítő
Segítő jelleg: tanfolyam
Ajánljuk: várandósoknak
Elérhető: Budapest, online bárhonnan, egész évben rendszeres jelleggel
Együtt születünk Munkacsoport
Együtt születünk - Mamafonó
Segítő jelleg: életvezetési tanácsadás, klub, közösségi támogatás, mentálhigiénés segítség, tanfolyam
Ajánljuk: anyukáknak
Elérhető: Budapest, egész évben rendszeres jelleggel
Együtt születünk Munkacsoport
KétIgen - Egy nap egymásért – Szülők leszünk?! párkapcsolati műhely
Segítő jelleg: tréning
Ajánljuk: pároknak, házasoknak, jegyeseknek
Elérhető: budapesti helyszíneken, évente több előre meghirdetett alkalommal
KétIgen Alapítvány
Weboldalunk olyan megoldásokat (feltétlenül szükséges, valamint statisztikát támogató sütik) használ, melyekkel a jobb szolgáltatás érdekében elemzi a weboldal forgalmát, és személyre szabottabb élményt kínál. A részleteket megtalálod az Adatkezelési tájékoztatónkban. Jó böngészést kívánunk!
Feltétlenül szükséges sütik
A weboldalon működő szolgáltatásokhoz szükséges.
Statisztikához használt sütik
Ezeket a sütiket arra használjuk, hogy információkat gyűjtsünk weboldalunk forgalmáról webhelyünk használatának elemzéséhez. Ezek a nyomkövető és teljesítménnyel kapcsolatos sütikkel összegyűjtött információk egyetlen személyt sem azonosítanak.
